Nagyvázsony – Szent István

Nagyvázsony – Szent István
Történeti leírás
Első adat a településről
1233, Wesun, Vason
Első adat a templomról
A falu János nevű papja 1333-ban tíz kis dénárt fizet.
Település birtokosa
A település a 14-15. században a Vezsenyieké. 1472-ben, a Vezsenyi család kihaltával Kinizsi Pál kapta királyi adományul.
Kegyúr
Kinizsi Pál, Zichy Imre, Zichy János
Középkori templom építési kora és átalakítása
Az első építési periódust, melyhez a hajóval azonos szélességű nyugati torony és az 1959-60-ban feltárt, a mainál kisebb, támpillérek nélküli sokszögzáródású szentély tartozott, a 13. század végére vagy a 13-14. század fordulójára teszi a kutatás. Egy 1425-ös forrásból ismert a plébániatemplom Mindenszentek titulusa. Egy másodlagos elhelyezésű, évszámmal datált kváderkő alapján 1481-ben építtette át késői gótikus formákkal Kinizsi Pál, ekkor készült jelenlegi, támpilléres szentélye, amelyet a ha...Tovább
Az első építési periódust, melyhez a hajóval azonos szélességű nyugati torony és az 1959-60-ban feltárt, a mainál kisebb, támpillérek nélküli sokszögzáródású szentély tartozott, a 13. század végére vagy a 13-14. század fordulójára teszi a kutatás. Egy 1425-ös forrásból ismert a plébániatemplom Mindenszentek titulusa. Egy másodlagos elhelyezésű, évszámmal datált kváderkő alapján 1481-ben építtette át késői gótikus formákkal Kinizsi Pál, ekkor készült jelenlegi, támpilléres szentélye, amelyet a hajóval együtt hálóboltozattal fedtek. ...Kevesebbet mutat
16-17. századi történet
1550-ben a templomnak már nincs plébánosa. Kisebb rongálódásoktól eltekintve, az épület viszonylag épen vészelte át a török hódoltság időszakát.
Újraalapítás
1726
Török utáni templom építése
1721 előtt, 1712-43 körül, 1773
Török utáni templom építtetője
Zichy Imre gróf, Zichy (IV.) János és felesége, Széchényi Katalin
Történeti leírás 1701-1945
A templom a török idők során rongálódásokat szenvedett, a földesúr, Zichy Imre gróf hozatta rendbe 1721 előtt. Ezt követően Zichy (IV.) János és felesége, Széchényi Katalin, állíttatta helyre 1741-43 körül, ekkor készült a barokk berendezés (főoltár, két mellékoltár, szószék), melyeket Franz Joseph Schmidt veszprémi szobrász tervezett és készített. 1773-ban további barokk kiegészítésekkel állították helyre a templomot, ekkor készült a mai tornya és bejárati homlokzatának kialakítása.
Történeti leírás 1945-
1959-1962: régészeti kutatások során (ásatásvezető: Éri István, munkatársak: Pamer Nóra és Ratkai Ida) feltárják a barokk kriptát és a templom szentélyt a korábbi szentély maradványaival. Szentesi Róza és Illés János falképrestaurátorok feltárják a középkori vakolat- és festésrétegeket. Műemléki helyreállítás (tervező építész: Sedlmayr János). 1974-76 körül: helyreállítás. 1995: tető kijavítása. 2000-2002 körül: felújítás. 2019: a templom berendezésének restaurálása.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Nagyvázsony, Rákóczi u. 27, hrsz.: 1265, 46°59'18.4"N 17°42'11.2"E
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék
Védelem törzsszáma
M 5532
Védelem azonosítója
10082
Védés ideje
1951
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szent István, 1742, Franz Joseph Schmidt
Mai meghatározó korstílusa
késő gótika, késő barokk
Mérete
26 * 11,5 méter
Építészek, kivitelezők
Sedlmayr János, 1961-62-es műemléki helyreállítás tervező építésze
Más mesterek
Franz Joseph Schmidt, 1742, szobrász. Christoph, 1742, asztalos.
Thomas Walch (?), 1742-43, kőfaragó
Általános jellemzők
A település északi oldalán elhaladó főúttól délre álló, keletelt, támpillérekkel erősített templom, a hajóval csaknem azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel, a szentély északi oldalán sekrestyével, a nyugati homlokzat felett szoknyás gúlasisakkal fedett toronnyal.
Külső leírás
A nyugati homlokzaton kőkeretes bejárati ajtó nyílik, zárókövén két puttófejjel. A kaput két-két, összeérő élükkel a falsíkból kiülő pilaszter veszi közre. A fölöttük húzódó párkányon egy-egy pilaszter által közrefogott falszakaszon egy félköríves záródású, kagylómotívummal díszített, törtíves párkánnyal koronázott fülke látható, benne a Szűz Mária szobrával, melyet Szent István és Szent Imre térdelő alakjai vesznek közre. A kaput és a fülkét egy-egy lépcsőzetesen visszaugratott, két szintet átf...Tovább
A nyugati homlokzaton kőkeretes bejárati ajtó nyílik, zárókövén két puttófejjel. A kaput két-két, összeérő élükkel a falsíkból kiülő pilaszter veszi közre. A fölöttük húzódó párkányon egy-egy pilaszter által közrefogott falszakaszon egy félköríves záródású, kagylómotívummal díszített, törtíves párkánnyal koronázott fülke látható, benne a Szűz Mária szobrával, melyet Szent István és Szent Imre térdelő alakjai vesznek közre. A kaput és a fülkét egy-egy lépcsőzetesen visszaugratott, két szintet átfogó pilaszter foglalja keretbe. A következő szinten fektetett téglalap alakú tükör tagolja a homlokzatot. A harangszintet pilaszterek szegélyezik, négy oldalán félköríves záródású, könyöklőpárkányos, váll- és zárókődíszes ablakok nyílnak, alattuk tükrökkel. A hajó déli falát három, a szentély déli oldalát két, délkeleti oldalát egy kétosztatú, csúcsíves záródású, mérműves ablak tagolja, a szentély ablakai valamivel magasabbak. A szentély keleti oldalán kör alakú vakolattükör látható a befalazott egykori körablak helyén. A sekrestye keleti oldalán négyszögű, vasrácsos ablak nyílik. A hajó középső ablaka alatt, az ablak tengelyétől valamivel jobbra a homlokzat síkjából enyhén kiemelkedő felület jelzi a befalazott déli bejárat helyét. Az egyszer lépcsőzött támpillérek szélső kváderkövei vakolatlanok, felső rézsűjük cserépfedésű. A szentélyen kőből faragott lábazati párkány fut körbe, a homlokzatokat tagolt főpárkány zárja. A barokk épületrészt (nyugati homlokzat, torony) besimított vakolat fedi, a középkori épületrészt höbörcsös vakolat. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A hajót és a szentélyt késő gótikus sorolt rombuszháló boltozat fedi, mely a hajóban tagolt konzolokra, a szentélyben fecskefarkas indításokra támaszkodik. A szentélyt magas arányú, csúcsíves diadalív választja el a hajótól, profilozott szélű pillérekkel. A szentély déli falán szegmensíves záródású ülőfülke nyílik, a szentélyzáródás keleti oldalán befalazott körablak fülkéje látható. A szentély északi falán kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó vezet az élkeresztboltozattal fedett sekrestyébe. A h...Tovább
A hajót és a szentélyt késő gótikus sorolt rombuszháló boltozat fedi, mely a hajóban tagolt konzolokra, a szentélyben fecskefarkas indításokra támaszkodik. A szentélyt magas arányú, csúcsíves diadalív választja el a hajótól, profilozott szélű pillérekkel. A szentély déli falán szegmensíves záródású ülőfülke nyílik, a szentélyzáródás keleti oldalán befalazott körablak fülkéje látható. A szentély északi falán kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó vezet az élkeresztboltozattal fedett sekrestyébe. A hajó nyugati végében kosárívre ültetett, félköríves nyílású karzat áll, hullámzó ívű, tükrökkel tagolt mellvéddel. A karzatra vezető falépcsőtől jobbra, a falazatban az 1481-es évszámot viselő kváderkő látható másodlagos elhelyezésben. A karzatszinten, a nyugati falon, két szegmensíves záródású, befalazott ablak látható. A szentélyben álló barokk főoltár középső fülkéjében a felhőkön trónoló, angyalok által közrevett Madonna szobra alatt Szent István és Szent Imre térdelő alakjai láthatók. A fülkét Szent Adalbert és Szent Gellért álló szoboralakjai veszik közre. Alakjukat egy-egy oszlop által közrevett pilaszter foglalja keretbe, melyek törtívű párkányszakaszt hordanak. A középső fülke felett a Zichy-Széchényi kettős címer, efölött, az oromzaton a Szentháromság szoborcsoportja látható. A főoltár két oldalán egy-egy faragott rátétekkel díszített ajtó nyílik. A diadalív hajó felőli oldalán egy-egy barokk mellékoltár látható. Az északi oldalon elhelyezett Szent Család-oltár fülkéjében a Szűz Mária és Szent József által közrefogott gyermek Jézus szoborcsoportja, kétoldalt egy-egy pálmaágat tartó vértanú szűz, a predella fülkéjében Xavéri Szent Ferenc fekvő alakja látható. A volutadíszes, íves kialakítású, angyalalakokkal benépesített oromzat csúcsán az IMI felirat (Jézus, Mária, József) olvasható, felette kereszt. A déli oldalon álló Kálvária-oltár fülkéjében a Krisztus a kereszten ábrázolása kapott helyet, a kereszt lábánál a térdelő Mária Magdolna alakjával, a fülkét két katonaszent alakja veszi közre, a predella fülkéjében Nepomuki Szent János fekvő alakja látható. Az északi mellékoltáréhoz hasonló kialakítású oromzat csúcsán az INRI felirat olvasható. A barokk szószék mellvédjén a négy evangélistát ábrázoló dombormű, a hátlapon a tizenkét éves Jézus a templomban jelenet, a hangvető alján a Szentlélek galambja, a csúcsán Jézus, mint a Jó Pásztor alakja látható. A berendezés további darabjai: kagylódíszes keresztelőkút, padok (18., 20. század), sírkő a szentélylépcső előtt (18. század). A hajó északi és déli falán a középkori kifestés maradványai láthatók felszentelési keresztek, keretdíszek és mustrás drapéria (függönymotívum) töredékeivel. A toronyban két harang található 1933-ból és 1938-ból. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújítás alatt.
Források
településre első adat: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Pfeiffer-cédulák; Mon. Episc. Vespr. II. 65.
település birtokosa: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/) Koppanyt_vmmk1967, 137. Koppanyt_vmmk1964, 191.
templom kegyura: Koppanyt_vmmk1967 137.
VP_MEGY_TOP_OMF
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
középkori templom építési kora és átalakítása: Koppanyt_vmmk1967, 137; VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: VMRT II. 135; VP_MEGY_TOP_OMF.
plébánia újraalapítása: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni templom építése: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni tp. építtetője: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422; Pfeiffer-cédulák
történeti leírás 1701-1945: VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
történeti leírás 1945-: MMvedelem 2 1959, 247-249; Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7. Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
más mesterek neve: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl 18-19. századi építkezésein. Etüdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Szerk. Bardoly István. Budapest, 2004. 200.
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 180.
Rados Jenő: Magyar oltárok. Budapest, 1938. 71.
Bogyay Tamás: Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidékén. A karmacsi régi plébániatemplom. Balatoni Szemle, 2. évf. 15-16. szám, 1943, 446.
Nagyvázsony műemlékei. Technika, 1945. 245. sz., 24.
Radnóti Aladár - Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Budapest, 1952. 96.
Entzgero_1958, 70-72.
Genthon_1959, 220.
Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1959. 14.
Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
Koppanyt_vmmk1963, 99-100.
Koppanyt_vmmk1964, 189.
Koppanyt_vmmk1967, 137.
Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei. VMMK, 6. Veszprém, 1967. 114. o., 6.
VMRT II. 134-135.
Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén. MMvedelem 1961-1962. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Bp., 1984. 94.
Koppanyt_arshung1984, 190.
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 21, 52, 93.
Sedlmayr János: Magyarországi késő gótikus mérműves ablakok. Műemlékvédelem, 45. évf. 2001, 98.
Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma. MSzle, 2003. 1. sz. 32. Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
Írott források
MÉM MDK Tervtár, dokumentációk: ltsz. D 5079, 5085, 5086, 10543, 12589, 22414, 25087, 25309, 36481, 40561, 46207, 51331,
rajzok: ltsz., 17811, 17812, 17813, 3825, 3827, 3829, 3835.

Plébániák

Települések

Település
Nagyvázsony