Általános jellemzők
A település északi oldalán elhaladó főúttól délre álló, keletelt, támpillérekkel erősített templom, a hajóval csaknem azonos szélességű, sokszögzáródású szentéllyel, a szentély északi oldalán sekrestyével, a nyugati homlokzat felett szoknyás gúlasisakkal fedett toronnyal.
Külső leírás
A nyugati homlokzaton kőkeretes bejárati ajtó nyílik, zárókövén két puttófejjel. A kaput két-két, összeérő élükkel a falsíkból kiülő pilaszter veszi közre. A fölöttük húzódó párkányon egy-egy pilaszter által közrefogott falszakaszon egy félköríves záródású, kagylómotívummal díszített, törtíves párkánnyal koronázott fülke látható, benne a Szűz Mária szobrával, melyet Szent István és Szent Imre térdelő alakjai vesznek közre. A kaput és a fülkét egy-egy lépcsőzetesen visszaugratott, két szintet átf...Tovább
A nyugati homlokzaton kőkeretes bejárati ajtó nyílik, zárókövén két puttófejjel. A kaput két-két, összeérő élükkel a falsíkból kiülő pilaszter veszi közre. A fölöttük húzódó párkányon egy-egy pilaszter által közrefogott falszakaszon egy félköríves záródású, kagylómotívummal díszített, törtíves párkánnyal koronázott fülke látható, benne a Szűz Mária szobrával, melyet Szent István és Szent Imre térdelő alakjai vesznek közre. A kaput és a fülkét egy-egy lépcsőzetesen visszaugratott, két szintet átfogó pilaszter foglalja keretbe. A következő szinten fektetett téglalap alakú tükör tagolja a homlokzatot.
A harangszintet pilaszterek szegélyezik, négy oldalán félköríves záródású, könyöklőpárkányos, váll- és zárókődíszes ablakok nyílnak, alattuk tükrökkel.
A hajó déli falát három, a szentély déli oldalát két, délkeleti oldalát egy kétosztatú, csúcsíves záródású, mérműves ablak tagolja, a szentély ablakai valamivel magasabbak. A szentély keleti oldalán kör alakú vakolattükör látható a befalazott egykori körablak helyén. A sekrestye keleti oldalán négyszögű, vasrácsos ablak nyílik. A hajó középső ablaka alatt, az ablak tengelyétől valamivel jobbra a homlokzat síkjából enyhén kiemelkedő felület jelzi a befalazott déli bejárat helyét.
Az egyszer lépcsőzött támpillérek szélső kváderkövei vakolatlanok, felső rézsűjük cserépfedésű. A szentélyen kőből faragott lábazati párkány fut körbe, a homlokzatokat tagolt főpárkány zárja. A barokk épületrészt (nyugati homlokzat, torony) besimított vakolat fedi, a középkori épületrészt höbörcsös vakolat. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A hajót és a szentélyt késő gótikus sorolt rombuszháló boltozat fedi, mely a hajóban tagolt konzolokra, a szentélyben fecskefarkas indításokra támaszkodik.
A szentélyt magas arányú, csúcsíves diadalív választja el a hajótól, profilozott szélű pillérekkel.
A szentély déli falán szegmensíves záródású ülőfülke nyílik, a szentélyzáródás keleti oldalán befalazott körablak fülkéje látható. A szentély északi falán kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó vezet az élkeresztboltozattal fedett sekrestyébe.
A h...Tovább
A hajót és a szentélyt késő gótikus sorolt rombuszháló boltozat fedi, mely a hajóban tagolt konzolokra, a szentélyben fecskefarkas indításokra támaszkodik.
A szentélyt magas arányú, csúcsíves diadalív választja el a hajótól, profilozott szélű pillérekkel.
A szentély déli falán szegmensíves záródású ülőfülke nyílik, a szentélyzáródás keleti oldalán befalazott körablak fülkéje látható. A szentély északi falán kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó vezet az élkeresztboltozattal fedett sekrestyébe.
A hajó nyugati végében kosárívre ültetett, félköríves nyílású karzat áll, hullámzó ívű, tükrökkel tagolt mellvéddel. A karzatra vezető falépcsőtől jobbra, a falazatban az 1481-es évszámot viselő kváderkő látható másodlagos elhelyezésben. A karzatszinten, a nyugati falon, két szegmensíves záródású, befalazott ablak látható.
A szentélyben álló barokk főoltár középső fülkéjében a felhőkön trónoló, angyalok által közrevett Madonna szobra alatt Szent István és Szent Imre térdelő alakjai láthatók. A fülkét Szent Adalbert és Szent Gellért álló szoboralakjai veszik közre. Alakjukat egy-egy oszlop által közrevett pilaszter foglalja keretbe, melyek törtívű párkányszakaszt hordanak. A középső fülke felett a Zichy-Széchényi kettős címer, efölött, az oromzaton a Szentháromság szoborcsoportja látható. A főoltár két oldalán egy-egy faragott rátétekkel díszített ajtó nyílik.
A diadalív hajó felőli oldalán egy-egy barokk mellékoltár látható. Az északi oldalon elhelyezett Szent Család-oltár fülkéjében a Szűz Mária és Szent József által közrefogott gyermek Jézus szoborcsoportja, kétoldalt egy-egy pálmaágat tartó vértanú szűz, a predella fülkéjében Xavéri Szent Ferenc fekvő alakja látható. A volutadíszes, íves kialakítású, angyalalakokkal benépesített oromzat csúcsán az IMI felirat (Jézus, Mária, József) olvasható, felette kereszt. A déli oldalon álló Kálvária-oltár fülkéjében a Krisztus a kereszten ábrázolása kapott helyet, a kereszt lábánál a térdelő Mária Magdolna alakjával, a fülkét két katonaszent alakja veszi közre, a predella fülkéjében Nepomuki Szent János fekvő alakja látható. Az északi mellékoltáréhoz hasonló kialakítású oromzat csúcsán az INRI felirat olvasható.
A barokk szószék mellvédjén a négy evangélistát ábrázoló dombormű, a hátlapon a tizenkét éves Jézus a templomban jelenet, a hangvető alján a Szentlélek galambja, a csúcsán Jézus, mint a Jó Pásztor alakja látható. A berendezés további darabjai: kagylódíszes keresztelőkút, padok (18., 20. század), sírkő a szentélylépcső előtt (18. század).
A hajó északi és déli falán a középkori kifestés maradványai láthatók felszentelési keresztek, keretdíszek és mustrás drapéria (függönymotívum) töredékeivel. A toronyban két harang található 1933-ból és 1938-ból. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújítás alatt.
Források
településre első adat: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Pfeiffer-cédulák; Mon. Episc. Vespr. II. 65.
település birtokosa: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/) Koppanyt_vmmk1967, 137. Koppanyt_vmmk1964, 191.
templom kegyura: Koppanyt_vmmk1967 137.
VP_MEGY_TOP_OMF
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
középkori templom építési kora és átalakítása: Koppanyt_vmmk1967, 137; VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: VMRT II. 135; VP_MEGY_TOP_OMF.
plébánia újraalapítása: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni templom építése: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni tp. építtetője: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422; Pfeiffer-cédulák
történeti leírás 1701-1945: VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
történeti leírás 1945-: MMvedelem 2 1959, 247-249; Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7. Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
más mesterek neve: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl 18-19. századi építkezésein. Etüdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Szerk. Bardoly István. Budapest, 2004. 200.
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Pfeiffer-cédulák; Mon. Episc. Vespr. II. 65.
település birtokosa: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/) Koppanyt_vmmk1967, 137. Koppanyt_vmmk1964, 191.
templom kegyura: Koppanyt_vmmk1967 137.
VP_MEGY_TOP_OMF
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
középkori templom építési kora és átalakítása: Koppanyt_vmmk1967, 137; VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: VMRT II. 135; VP_MEGY_TOP_OMF.
plébánia újraalapítása: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni templom építése: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
török utáni tp. építtetője: VP_MEGY_TOP_OMF; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422; Pfeiffer-cédulák
történeti leírás 1701-1945: VP_MEGY_TOP_OMF; VMRT II. 134-135; Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
történeti leírás 1945-: MMvedelem 2 1959, 247-249; Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7. Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
más mesterek neve: Balázsik Tamás: Nagyvázsony, Szent István-templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48422.
Koppány Tibor: A kismartoni uradalom szentmargitai kőfaragói a Dunántúl 18-19. századi építkezésein. Etüdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Szerk. Bardoly István. Budapest, 2004. 200.
Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 180.
Rados Jenő: Magyar oltárok. Budapest, 1938. 71.
Bogyay Tamás: Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidékén. A karmacsi régi plébániatemplom. Balatoni Szemle, 2. évf. 15-16. szám, 1943, 446.
Nagyvázsony műemlékei. Technika, 1945. 245. sz., 24.
Radnóti Aladár - Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Budapest, 1952. 96.
Entzgero_1958, 70-72.
Genthon_1959, 220.
Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1959. 14.
Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
Koppanyt_vmmk1963, 99-100.
Koppanyt_vmmk1964, 189.
Koppanyt_vmmk1967, 137.
Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei. VMMK, 6. Veszprém, 1967. 114. o., 6.
VMRT II. 134-135.
Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén. MMvedelem 1961-1962. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Bp., 1984. 94.
Koppanyt_arshung1984, 190.
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 21, 52, 93.
Sedlmayr János: Magyarországi késő gótikus mérműves ablakok. Műemlékvédelem, 45. évf. 2001, 98.
Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma. MSzle, 2003. 1. sz. 32. Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
Rados Jenő: Magyar oltárok. Budapest, 1938. 71.
Bogyay Tamás: Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidékén. A karmacsi régi plébániatemplom. Balatoni Szemle, 2. évf. 15-16. szám, 1943, 446.
Nagyvázsony műemlékei. Technika, 1945. 245. sz., 24.
Radnóti Aladár - Gerő László: A Balaton régészeti és történeti emlékei. Budapest, 1952. 96.
Entzgero_1958, 70-72.
Genthon_1959, 220.
Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1959. 14.
Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962, 6. évf., 1. sz. 1-7.
Koppanyt_vmmk1963, 99-100.
Koppanyt_vmmk1964, 189.
Koppanyt_vmmk1967, 137.
Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei. VMMK, 6. Veszprém, 1967. 114. o., 6.
VMRT II. 134-135.
Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén. MMvedelem 1961-1962. Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Bp., 1984. 94.
Koppanyt_arshung1984, 190.
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Bp., 1993. 21, 52, 93.
Sedlmayr János: Magyarországi késő gótikus mérműves ablakok. Műemlékvédelem, 45. évf. 2001, 98.
Koppány Tibor: Zalaszántó középkori temploma. MSzle, 2003. 1. sz. 32. Koppány Tibor: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök művész- és mesterköre (adalékok a 18. század középső évtizedeinek dunántúli művészetéhez). Művészettörténeti Értesítő 63. évf. 2014, 56.
Írott források
MÉM MDK Tervtár, dokumentációk: ltsz. D 5079, 5085, 5086, 10543, 12589, 22414, 25087, 25309, 36481, 40561, 46207, 51331,
rajzok: ltsz., 17811, 17812, 17813, 3825, 3827, 3829, 3835.
rajzok: ltsz., 17811, 17812, 17813, 3825, 3827, 3829, 3835.