Általános jellemzők
A település délnyugati szélén emelkedő dombon felépített késői klasszicista kálváriakápolna és a hozávezető út oldalán stációk.
Külső leírás
A késői klasszicista, sokszögzáródású, a hajóval egyező szélességű szentéllyel ellátott kápolna főhomlokzatát négy féloszlop tagolja, fölötte a homlokzatba behúzott, órapárkányos harangtornyocska emelkedik, két oldalt egy-egy homorú féloromzattal. A főhomlokzaton IHS rövidítés mellett az építés dátumát olvashatjuk. Vízszintes lezárású bejárati ajtajónyílásán öntöttvas rács. A homlokzatok lekerekített falmezői höbörcsös vakolattal készültek, fehér, meszelt keretezésen belül. A hajó és a torony ab...Tovább
A késői klasszicista, sokszögzáródású, a hajóval egyező szélességű szentéllyel ellátott kápolna főhomlokzatát négy féloszlop tagolja, fölötte a homlokzatba behúzott, órapárkányos harangtornyocska emelkedik, két oldalt egy-egy homorú féloromzattal. A főhomlokzaton IHS rövidítés mellett az építés dátumát olvashatjuk. Vízszintes lezárású bejárati ajtajónyílásán öntöttvas rács. A homlokzatok lekerekített falmezői höbörcsös vakolattal készültek, fehér, meszelt keretezésen belül. A hajó és a torony ablakai szegmensíves záródásúak, fehérre meszelt keretezésűek. A hajóablakok eredeti, egyrétegű asztalosszerkezetekel. A szentélyzáradékon a főpárkányt külső padlásajtó töri át. Ma 14 stáció (lent rusztikázott homlokzatú indítókápolnával), két sorban a dombon fölfelé. A cserépfedésű stációépítmények alaprajza egységesen félköríves záródású, barokkizáló törvonalú-íves párkánnyal, bennük . Mindegyik stáció belseje félköríves nyíláson tárul fel a néző előtt, amit – megismételve a kápolna főhomlokzati architektúráját – féloszlopok fognak közre. Oldalt és hátul höbörcsös vakolat, seima meszelt keretezéssel. Bent alumínium öntvény domborművek.
...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A kápolnában csehsüvegboltozattal fedett hajóból féloszlopokról induló, kosáríves diadalív nyílik a sokszögzáródású szentélybe. A falazott oltártömb felett Krisztus Mennybevétele falkép, 20. sz. vége. PadoK. 20. sz. második fele.
Általános állapot
Jó.
Források
történeti leírás 1701-1945: VFL VIII. 31. 1. Pfeiffer, Városlőd; Szilágyi 1997. 92.; Pfeiffer 1987. 328.; Veszprémi Hírlap 1897/IV. V-42.szám (1897.10.17.) 5. oldal. Márkusné Vörös 2005. 233, 238.
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b2 2. doboz 1. cs. 9.
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: MÉM MDK Tervtár ltsz. 49195. (védési dok.)
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b2 2. doboz 1. cs. 9.
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: MÉM MDK Tervtár ltsz. 49195. (védési dok.)
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Szilágyi 1997 = Szilágyi István: A történeti Magyarország kálváriái az 1766-1785-ös katonai felmérésen. Művészettörténeti Értesítő 46 (1997) 1-2. sz. 86-93.; Pfeiffer 1987 = Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1987.; Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka-Mészáros Veronika. Veszprém, 2005. 231-254.