Városlőd – Kálvária | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

Történeti leírás

Első adat a településről

1240: Leueld néven a veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor birtoka.

Első adat a templomról

Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor, melyet először 1347-ben említenek (Tapolca birtokosaként). 1369-ben még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). Alapítólevele későbbi: 1378.

Település birtokosa

A veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor, majd a király, illetve adományaként a kolostor.

Kegyúr

A király a középkor végéig.

Középkori templom építési kora és átalakítása

Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült későgótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz...Tovább

16-17. századi történet

A reneszánsz faragott kövek (pl. az 1521-es dátumú díszkút-töredék stb.) egy 16. sz. eleji átalakításra utalnak. 1527: az ún. Karthauzi Névtelen valószínűleg itt fejezi be magyar nyelvre fordított prédikáció- és legendagyűjteményét (Érdy-kódex). A 16. sz. elején készült egy ábrázolás kolostorról, melyet Nürnbergben őrizek. 1531: erődítik. 1552: felrobbantják a magyarok, nehogy a török használhassa (hasonlóképp a nagyvázsonyi és a tálodi pálos kolostorhoz).

Újraalapítás

1720 táján

Török utáni templom építése

Az 1732-ben már áll egy fatemplom Szt. Mihály tiszteletére, de nem a mai helyén (a régi, 1846-ban állt postaépület, ill. temető mellett)

Török utáni templom építtetője

Veszprémi püspök.

Történeti leírás 1701-1945

Városlőd németajkú telepesei az 1728-ban érkeztek a faluba a kegyúr veszprémi püspök hívására. Az első katonai felmérés vonatkozó térképlapja már a 18. század végén jelöl három fakeresztet itt. 1859: a jelenlegi kálváriakápolnát a helyi lakosok megépítik, először csak 6 stációval. A stációk, illetve a kápolna kifestése: Kukorelli Lajos. 1860. augusztus 12.: , és Czerhák Ignác városlődi plébános megáldotja őket. 1897: 14 új stáció készül, belső terükbe cinklemezre olajjal festett képek került...Tovább

Történeti leírás 1945-

1971-ben a kápolna nagyobb felújításon esett át, ekkor született a Krisztus feltámadását megjelenítő falkép a szentély belső falán, illetve 14 stációba alumínium öntvény-képek készültek; Farkas Tibor művei.

Mai templom adatai

Megnevezés

Kálvária és kápolna

Elhelyezkedés

8445 Városlőd, Kálváriahegy (Strandvölgyi u.) hrsz. 219. 47°08'32.4"N 17°39'15.4"E

Védelem mértéke

védett műemlék

Védelem törzsszáma

11410

Védelem azonosítója

11415, 9/2009 (III. 6.) OKM-rendelet.

Védelemre javasoljuk

védetté nyilvánítási eljárás alatt

Eredeti jelleg

kálvária kápolna és stációk

Mai meghatározó korstílusa

késői klasszicista

Mérete

Kápolna: h.: 8,02 m, sz.: 5,32 m.; stációk: 1,7x1,60 m

Más mesterek

Kukorelli Lajos, Blázy Imre, Farkas Tibor.

Általános jellemzők

A település délnyugati szélén emelkedő dombon felépített késői klasszicista kálváriakápolna és a hozávezető út oldalán stációk.

Külső leírás

A késői klasszicista, sokszögzáródású, a hajóval egyező szélességű szentéllyel ellátott kápolna főhomlokzatát négy féloszlop tagolja, fölötte a homlokzatba behúzott, órapárkányos harangtornyocska emelkedik, két oldalt egy-egy homorú féloromzattal. A főhomlokzaton IHS rövidítés mellett az építés dátumát olvashatjuk. Vízszintes lezárású bejárati ajtajónyílásán öntöttvas rács. A homlokzatok lekerekített falmezői höbörcsös vakolattal készültek, fehér, meszelt keretezésen belül. A hajó és a torony ablakai szegmensíves záródásúak, fehérre meszelt keretezésűek. A hajóablakok eredeti, egyrétegű asztalosszerkezetekel. A szentélyzáradékon a főpárkányt külső padlásajtó töri át. Ma 14 stáció (lent rusztikázott homlokzatú indítókápolnával), két sorban a dombon fölfelé. A cserépfedésű stációépítmények alaprajza egységesen félköríves záródású, barokkizáló törvonalú-íves párkánnyal, bennük . Mindegyik stáció belseje félköríves nyíláson tárul fel a néző előtt, amit – megismételve a kápolna főhomlokzati architektúráját – féloszlopok fognak közre. Oldalt és hátul höbörcsös vakolat, seima meszelt keretezéssel. Bent alumínium öntvény domborművek. ...Kevesebbet mutat

Belső leírás

A kápolnában csehsüvegboltozattal fedett hajóból féloszlopokról induló, kosáríves diadalív nyílik a sokszögzáródású szentélybe. A falazott oltártömb felett Krisztus Mennybevétele falkép, 20. sz. vége. PadoK. 20. sz. második fele.

Általános állapot

Jó.

Források

történeti leírás 1701-1945: VFL VIII. 31. 1. Pfeiffer, Városlőd; Szilágyi 1997. 92.; Pfeiffer 1987. 328.; Veszprémi Hírlap 1897/IV. V-42.szám (1897.10.17.) 5. oldal. Márkusné Vörös 2005. 233, 238.
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b2 2. doboz 1. cs. 9.
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: MÉM MDK Tervtár ltsz. 49195. (védési dok.)
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat

Irodalomjegyzék

Szilágyi 1997 = Szilágyi István: A történeti Magyarország kálváriái az 1766-1785-ös katonai felmérésen. Művészettörténeti Értesítő 46 (1997) 1-2. sz. 86-93.; Pfeiffer 1987 = Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1987.; Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka-Mészáros Veronika. Veszprém, 2005. 231-254.

Városlőd – Kálvária

Plébániák

Települések