Városlőd – Kálvária

Városlőd – Kálvária
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Kálvária kp-na 1859-ből."
Történeti leírás
Első adat a településről
1240: Leueld néven a veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor birtoka.
Első adat a templomról
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor, melyet először 1347-ben említenek (Tapolca birtokosaként). 1369-ben még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). Alapítólevele későbbi: 1378.
Település birtokosa
A veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor, majd a király, illetve adományaként a kolostor.
Kegyúr
A király a középkor végéig.
Középkori templom építési kora és átalakítása
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításho...Tovább
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz köthetők. ...Kevesebbet mutat
16-17. századi történet
A reneszánsz faragott kövek (pl. az 1521-es dátumú díszkúttöredék stb.) egy 16. sz. eleji átalakításra utalnak. 1527: az ún. Karthauzi Névtelen valószínűleg itt fejezi be magyar nyelvre fordított prédikáció- és legendagyűjteményét (Érdy-kódex). A 16. sz. elején készült egy ábrázolás a kolostorról, melyet Nürnbergben őriznek. 1531: erődítik. 1552: felrobbantják a magyarok, nehogy a török használhassa (hasonlóképp a nagyvázsonyi és a tálodi pálos kolostorhoz).
Újraalapítás
1720 táján.
Török utáni templom építése
Az 1732-ben már áll egy fatemplom Szt. Mihály tiszteletére, de nem a mai helyén (a régi, 1846-ban állt postaépület, ill. temető mellett).
Török utáni templom építtetője
Veszprémi püspök.
Történeti leírás 1701-1945
Városlőd német ajkú telepesei 1728-ban érkeztek a faluba a kegyúr veszprémi püspök hívására. Az első katonai felmérés vonatkozó térképlapja már a 18. század végén jelöl három fakeresztet itt. 1859: a jelenlegi kálváriakápolnát a helyi lakosok megépítik, először csak 6 stációval. A stációk, illetve a kápolna kifestése: Kukorelli Lajos, 1860. augusztus 12., és Czerhák Ignác városlődi plébános megáldja őket. 1897: 14 új stáció készül, belső terükbe cinklemezre olajjal festett képek kerülnek, me...Tovább
Városlőd német ajkú telepesei 1728-ban érkeztek a faluba a kegyúr veszprémi püspök hívására. Az első katonai felmérés vonatkozó térképlapja már a 18. század végén jelöl három fakeresztet itt. 1859: a jelenlegi kálváriakápolnát a helyi lakosok megépítik, először csak 6 stációval. A stációk, illetve a kápolna kifestése: Kukorelli Lajos, 1860. augusztus 12., és Czerhák Ignác városlődi plébános megáldja őket. 1897: 14 új stáció készül, belső terükbe cinklemezre olajjal festett képek kerülnek, melyek Blázy Imre rajztanár munkái. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1971-ben a kápolna nagyobb felújításon esett át, ekkor született a Krisztus feltámadását megjelenítő falkép a szentély belső falán, illetve 14 stációba alumíniumöntvény képek készültek; Farkas Tibor művei.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. kp
Elhelyezkedés
8445 Városlőd, Kálváriahegy (Strandvölgyi u.) hrsz. 219.; 47°08'32.4"N 17°39'15.4"E
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
11410
Védelem azonosítója
11415, 9/2009 (III. 6.) OKM-rendelet.
Védés ideje
2009
Eredeti jelleg
kálváriakápolna és stációk
Mai meghatározó korstílusa
késői klasszicista
Mérete
Kápolna: h.: 8,02 m, sz.: 5,32 m.; stációk: 1,7x1,60 m
Más mesterek
Kukorelli Lajos, Blázy Imre, Farkas Tibor.
Egyházigazgatási beosztás
kálvária
Ellátó plébánia
Városlőd, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település délnyugati szélén emelkedő dombon felépített késői klasszicista kálváriakápolna és a hozzá vezető út oldalán stációk.
Külső leírás
A késői klasszicista, sokszögzáródású, a hajóval egyező szélességű szentéllyel ellátott kápolna főhomlokzatát négy féloszlop tagolja, fölötte a homlokzatba behúzott, órapárkányos harangtornyocska emelkedik, kétoldalt egy-egy homorú féloromzattal. A főhomlokzaton IHS rövidítés mellett az építés dátumát olvashatjuk. Vízszintes lezárású bejárati ajtónyílásán öntöttvas rács. A homlokzatok lekerekített falmezői höbörcsös vakolattal készültek, fehér, meszelt keretezésen belül. A hajó és a torony ablak...Tovább
A késői klasszicista, sokszögzáródású, a hajóval egyező szélességű szentéllyel ellátott kápolna főhomlokzatát négy féloszlop tagolja, fölötte a homlokzatba behúzott, órapárkányos harangtornyocska emelkedik, kétoldalt egy-egy homorú féloromzattal. A főhomlokzaton IHS rövidítés mellett az építés dátumát olvashatjuk. Vízszintes lezárású bejárati ajtónyílásán öntöttvas rács. A homlokzatok lekerekített falmezői höbörcsös vakolattal készültek, fehér, meszelt keretezésen belül. A hajó és a torony ablakai szegmensíves záródásúak, fehérre meszelt keretezésűek. A hajóablakok eredeti, egyrétegű asztalosszerkezetekkel. A szentélyzáradékon a főpárkányt külső padlásajtó töri át. Ma 14 stáció (lent rusztikázott homlokzatú indítókápolnával), két sorban a dombon fölfelé. A cserépfedésű stációépítmények alaprajza egységesen félköríves záródású, oromzatuk barokkizáló tört vonalú-íves párkánnyal készült. Mindegyik stáció belseje félköríves nyíláson tárul fel a néző előtt, amit – megismételve a kápolna főhomlokzati architektúráját – féloszlopok fognak közre. Oldalt és hátul höbörcsös vakolat, sima meszelt keretezéssel. Bent alumíniumöntvény domborművek. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A kápolnában csehsüveg-boltozattal fedett hajóból féloszlopokról induló, kosáríves diadalív nyílik a sokszögzáródású szentélybe. A falazott oltártömb felett Krisztus mennybevétele falkép, 20. sz. vége. Padok: 20. sz. második fele.
Általános állapot
Jó.
Források
történeti leírás 1701-1945: VFL VIII. 31. 1. Pfeiffer, Városlőd; Szilágyi 1997. 92.; Pfeiffer 1987. 328.; Veszprémi Hírlap 1897/IV. V-42.szám (1897.10.17.) 5. oldal. Márkusné Vörös 2005. 233, 238.
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b2 2. doboz 1. cs. 9.
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: MÉM MDK Tervtár ltsz. 49195. (védési dok.)
Irodalomjegyzék
Szilágyi 1997 = Szilágyi István: A történeti Magyarország kálváriái az 1766-1785-ös katonai felmérésen. Művészettörténeti Értesítő 46 (1997) 1-2. sz. 86-93.; Pfeiffer 1987 = Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). Püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1987.; Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Veszprém megyei német falvakban. In: Háztörténetek. A dunántúli németek kulturális jellemzői. Szerk.: Márkusné Vörös Hajnalka-Mészáros Veronika. Veszprém, 2005. 231-254.

Plébániák

Települések

Település
Városlőd