Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”(Közigazgatásilag Balatonalmádihoz tartozik. A fejlődő üdülőtelep híveit a káptalanfüredi ferences rendház és kápolnája látta el. 1941-ben indult a letelepedés és templomépítés. Ma sem befejezett, szentélye alatt altemplom. van, kriptának használják, 6x5 m. .
Általános jellemzők
A templom épülete egy nagyszabású terv félbenmaradt állomása, valójában egy torzó. A fennmaradt tervek szerint a templom épülete a domboldalba ékelődik. A terv egy lapos, fennsíkszerű területen mutatja a monumentális, itáliai hagyományokat és novecentós ismereteket magába olvasztó épületegyüttest. A tervezett épületről csekély tudásunk van, de annyi bizonyos, hogy egy hosszházas, bazilikális megvilágítású, kiemelt szentélyházas templomot terveztek, melyhez a hegy felőli oldalon hasáb formájú cam...Tovább
A templom épülete egy nagyszabású terv félbenmaradt állomása, valójában egy torzó. A fennmaradt tervek szerint a templom épülete a domboldalba ékelődik. A terv egy lapos, fennsíkszerű területen mutatja a monumentális, itáliai hagyományokat és novecentós ismereteket magába olvasztó épületegyüttest. A tervezett épületről csekély tudásunk van, de annyi bizonyos, hogy egy hosszházas, bazilikális megvilágítású, kiemelt szentélyházas templomot terveztek, melyhez a hegy felőli oldalon hasáb formájú campanile kapcsolódott volna, az ellenkező oldalon pedig külső tornácszerű árkádívek fordultak volna be a templom főhomlokzatára. A leírásokból tudjuk, hogy az egyhajós templomot „olasz ferences stílusban” készítette a tervező. A kiemelt szentély megvilágítását fentről kapta volna. A szentélyhez oldalról kapcsolódott volna egy kripta. A megépült épülettorzó biztosan nem a fennmaradt tervek alapján épült, további tervek azonban ezidáig nem kerültek elő. ...Kevesebbet mutat
Külső leírás
Az elkészült épület a tervektől eltérően nem vakolt, hanem helyi, balatonalmádi vöröskő-burkolatot kapott. Elkészült a kripta és a ravatalozó, melyben 1956-ban kápolnát rendeztek be. 2000-ben Martin Gábor építész tervei szerint építették át. Kiváltották a ravatalozó oldalsó falát, ahol egy kórusrészt hoztak létre, ezáltal azonban elfalazásra került egy eredeti körablak, mivel új szentély és sekrestye épült az épülethez, valamint a bejárati s egyben hegy felőli oldalon kis méretű aszimmetrikus t...Tovább
Az elkészült épület a tervektől eltérően nem vakolt, hanem helyi, balatonalmádi vöröskő-burkolatot kapott. Elkészült a kripta és a ravatalozó, melyben 1956-ban kápolnát rendeztek be. 2000-ben Martin Gábor építész tervei szerint építették át. Kiváltották a ravatalozó oldalsó falát, ahol egy kórusrészt hoztak létre, ezáltal azonban elfalazásra került egy eredeti körablak, mivel új szentély és sekrestye épült az épülethez, valamint a bejárati s egyben hegy felőli oldalon kis méretű aszimmetrikus torony. Anyaghasználatában követi a meglévő épületet, s a tervek szerint a befejezetlenség látszatát végre megszüntetve kápolnakaraktert kap a kis épület. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A megvalósult épület négy részből áll. Az eredeti tömeg egy kripta és egy kápolna együttese, melyet az új hozzáépítés egészít ki, a negyedik épületrész pedig a szabadtéri misézőhely, ami az épület teraszán és az alatt terül el. Itt kapott helyet egy külső oltár és padsorok is. A belső berendezés négy fapadból és egy oltárasztalból áll. Az oltár felett két barokk puttó domborműalakja látható, ezenkívül említést érdemel még a barokkos csillár, valamint a diadalív aranyozott feliratos szalagdomborm...Tovább
A megvalósult épület négy részből áll. Az eredeti tömeg egy kripta és egy kápolna együttese, melyet az új hozzáépítés egészít ki, a negyedik épületrész pedig a szabadtéri misézőhely, ami az épület teraszán és az alatt terül el. Itt kapott helyet egy külső oltár és padsorok is. A belső berendezés négy fapadból és egy oltárasztalból áll. Az oltár felett két barokk puttó domborműalakja látható, ezenkívül említést érdemel még a barokkos csillár, valamint a diadalív aranyozott feliratos szalagdomborművei. Ezek eredete ismeretlen. A toldalékként épített kórusrészben egy kő Mária-szobor áll posztamensen, ami egy korabeli képeslap mint forrás szerint már a régi káptalanfüredi ferences kápolnát is díszítette. Eredete szintén nem tisztázott. Mivel az épületet az átépítés után kezdték újrabútorozni, ezért nem egyértelmű, hogy a szerzetesrendek feloszlatása előtti időkből mely bútorok maradtak meg, s melyek származnak más templomból, kápolnából. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított
Írott források
Katlikus Szemle, Figyelő rovat, 1944, 113-114.
Schematismus, Provinciae Sancta Mariae in Hungaria, Budapest, 1949.
Schematismus, Provinciae Sancta Mariae in Hungaria, Budapest, 1949.
Irodalomjegyzék
Polniczky József, Káptalanfüred évtizedei képekben 1930-2000, Balatonalmádi-Káptalanfüred, 2011.
Dr. Váralljai Csocsány Jenő, Goszleth Lajos építész (1906-1963), Ez az újság nálunk, 2003/8 az I. rész és 2003/9 a II. rész.
https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/000917/1606.html
https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/337/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~2000005/Balatonalmadi-Kaptalanfured-Ferences-kapolna-belso~II1890855/
Dr. Váralljai Csocsány Jenő, Goszleth Lajos építész (1906-1963), Ez az újság nálunk, 2003/8 az I. rész és 2003/9 a II. rész.
https://archiv.katolikus.hu/ujember/Archivum/000917/1606.html
https://www.darabanth.com/hu/gyorsarveres/337/kategoriak~Kepeslapok/Magyarorszag~2000005/Balatonalmadi-Kaptalanfured-Ferences-kapolna-belso~II1890855/