Bakonyszentiván – Keresztelő Szent János

A település középpontjában, a házsorok közötti széles, hosszú tér végében álló, keletelt, a hajónál keskenyebb egyenesen záródó szentéllyel, a főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély déli oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lemetszettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Az egyenes szélű féloromzatok attikafalon ülnek. A féloromzatok szélén egy-egy kőváza áll. Kosáríves nyílásai vakolatkeretesek, zárókővel. A tornyot órapárkány zárja és tört vonalú sisak koronázza, melynek zsindelyfedését 1886-ban cserélték bádogra. A hajó mindkét és a sekrestye déli oldalát két-két ablak töri át. A szentélyt egy, a hajót két csehsüveg-boltozat fedi. A tagolt mellvédű karzat egyetlen, széles ívre támaszkodik. A karzat csigalépcsőjével szemben kialakított kápolnában kapott helyet a Kisdémpusztáról idehozott középkori Mária-szobor és egy nagy korpusz. A Keresztelő Szent János-oltárképet Schmidt József győri festő festette 1801-ben, a historizáló stílusú építmény és a lourdes-i oltár 1893-ban készült. A déli diadalívpillérre rögzített, a sekrestyéből megközelíthető, négyzetes alaprajzú késő barokk szószék 1793-ban készült. A kosár előoldalán lévő domborművön a Genezáret-tavi vihar jelenete látható. A hajó boltozatát stukkóba foglalt új mennyezetfestés díszíti. A szentély boltozatán az egykori kazettás kupola utánzata látható. Az Adami műhelyben készült henger alakú, vörösmárvány keresztelőkút lábazata a bűnbeesés fáját ábrázolja a kígyóval. A belső ajtók eredetiek. Klasszicizáló késő barokk stílusú padjait 1793-ban faragták. A kétszakaszos csehsüveg-boltozattal fedett sekrestye ajtóval és ablakkal kapcsolódik a szentélyhez. Fűzött vasrácsú ablakainak tölgyfa asztalosszerkezete eredeti. Az intarziás sekrestyeszekrény a 18. század végén készült, a gyóntatószék és az orgonaszekrény klasszicista. ...Kevesebbet mutat