Búcsú
09-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkori falu első említése a XIII. sz.-ból való. 1236-i okl-ből ismerjük Szt. Kozma és Damján tiszt-re szentelt tp-át. A XIII. sz-ban, Zalánd veszprémi pp új tp-ot építtet. Ez a tp a mai tp-test középső részét teszi. A kis tp-ot a Laczkfi cs. a XIV. sz., a Pethő cs. a XV. sz.-ban megnagyobbíttatja. A török pusztítás nyomán a tp használhatatlanná válik, s csak 1730-ban boltozzák be újra. Építészeti szempontból magán viseli a román csúcsíves és a barokk jegyeket. Az 1957-59-i műemléki feltárás s...Tovább
"A kkori falu első említése a XIII. sz.-ból való. 1236-i okl-ből ismerjük Szt. Kozma és Damján tiszt-re szentelt tp-át. A XIII. sz-ban, Zalánd veszprémi pp új tp-ot építtet. Ez a tp a mai tp-test középső részét teszi. A kis tp-ot a Laczkfi cs. a XIV. sz., a Pethő cs. a XV. sz.-ban megnagyobbíttatja. A török pusztítás nyomán a tp használhatatlanná válik, s csak 1730-ban boltozzák be újra. Építészeti szempontból magán viseli a román csúcsíves és a barokk jegyeket. Az 1957-59-i műemléki feltárás sok középkori értéket hozott napfényre. Külső és belső festménytöredékek is előkerültek. 1972-ben márvány szembenéző oltár készült. — Szántó 1378-ban vásáros hely, 1423-ban város. Több megyegyűlés színhelye, a megyei törvényszék székhelye. — Kkori papjai: 1333-35-ben Demeter, 1357-ben János esperes, 1419-ben János fia Mihály, 1526-ban András esperes. — Tp M. 22x5 m. — Pl-ház 1750 körüli, belül ma is barokk jellegű. A Fő u.-i kp-na kora és eredete ismeretlen. A XIX. sz. közepén átépítették. Mj.Tit: Szt. Kozma és Domján. Búcsú: szept. 27. Szi: márc. 8. és szept. 16. Rn: jan. 12. Akv: 1732-tőt. Hsz: 1688 (1665). " ...Kevesebbet mutat