Balatonalmádi-Vörösberény – Loyolai Szent Ignác-templom

Vörösberény – Szent Ignác, loyolai
Búcsú
07-31
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin-Szárberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom szolgált, később a mai tp. Szt. s...Tovább
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin-Szárberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom szolgált, később a mai tp. Szt. sírkápolnája. 1773-79 között készüli el a mai barokk tp., belseje teljes egészében Bucher Xavér Ferenc freskóival borítva. 1966-1975 között nagy gonddal restauráltatta az O. M. F. M. Tit: Loyolai Szt. Ignác. Méretei: 25x10 m. Búcsú: július 31. Szi: febr. 10. Rn: júl. 11. Akv: 1747-től. Hsz: 1170 (1633). A v. jezsuita rendház barokk, XVIII. sz. M. A b.-almádi úti Nep. Szt. János-szobor barokk, XVIII. sz. Mj." ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1109: a veszprémvölgyi apácák birtokaként említik, 1297-ben templomát említik, mely a mai református templommal azonos.
16-17. századi történet
Az apácák gazdátlanul maradt birtokait II. Ferdinánd 1625-ben a győri megyéspüspökre bízta.
Történeti leírás 1701-1945
1700-ban katonák segítségével foglalták vissza a középkori templomot a reformátusoktól, de miután a Rákóczi-szabadságharc alatt az ismét az ő kezükre került, 1748-ban falazott szentéllyel, fából készült hajóval és toronnyal kis kápolnát emeltek Loyolai Szent Ignácnak szentelve. A kápolna 1752-ben már készen állt, 1776-ban javításra szorult. Két oltára, keresztelőkútja és szószéke volt minden berendezése. Ennek boltozott szentélye a mai templomhoz tartozó Szent Sír kápolna. A jezsuiták birtokait ...Tovább
1700-ban katonák segítségével foglalták vissza a középkori templomot a reformátusoktól, de miután a Rákóczi-szabadságharc alatt az ismét az ő kezükre került, 1748-ban falazott szentéllyel, fából készült hajóval és toronnyal kis kápolnát emeltek Loyolai Szent Ignácnak szentelve. A kápolna 1752-ben már készen állt, 1776-ban javításra szorult. Két oltára, keresztelőkútja és szószéke volt minden berendezése. Ennek boltozott szentélye a mai templomhoz tartozó Szent Sír kápolna. A jezsuiták birtokait feloszlatásuk után, 1773-tól a Királyi Kamara kezelte. Abból 1780-ban létrehozták a Tanulmányi Alapot, ami a templom építési költségeit biztosította az itteni birtok jövedelmeiből. Megtartották tisztében Buffleur Gáspár jószágkormányzót, aki az új barokk templom építését irányította, mely a rendházzal együtt épült 1776-1779 között, a templomot felszentelte 1778. július 21-én Bajzáth József veszprémi püspök, Pfeiffer forrása szerint 1779. október 15-én Kapitár János mezőkomáromi esperesplébános. Az 1780-as canonica visitatio szerint bár a templom áll, oltárai nincsenek, a miséket a csatlakozó korábbi kápolnában tartják. Harangok 1760-ból és 1784-ből. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1925: három harang felszentelése. 1966: homlokzat-helyreállítás, környezetrendezés. 1967-től freskók restaurálása Papp Oszkár vezetésével, karzat és a csatlakozó első boltszakasz helyreállítása; 1969: második boltszakasz és szentély; 1970: kórusalj, kórusfeljáró. 1968: a sekrestyéhez csatlakozó Szent Sír kápolna helyreállítása, Papp Oszkár, Laczkó Gyula, Baranyai András, Hanély László, Mindszenti Péter. 1969-1971: mellékoltárképek restaurálása, Varga Dezső, Hamvas Gábor, Szombath Béla, főoltárk...Tovább
1925: három harang felszentelése. 1966: homlokzat-helyreállítás, környezetrendezés. 1967-től freskók restaurálása Papp Oszkár vezetésével, karzat és a csatlakozó első boltszakasz helyreállítása; 1969: második boltszakasz és szentély; 1970: kórusalj, kórusfeljáró. 1968: a sekrestyéhez csatlakozó Szent Sír kápolna helyreállítása, Papp Oszkár, Laczkó Gyula, Baranyai András, Hanély László, Mindszenti Péter. 1969-1971: mellékoltárképek restaurálása, Varga Dezső, Hamvas Gábor, Szombath Béla, főoltárkép: Varga Dezső és Menráth Péter. 1973: a mellékoltár-építmények és a szószék restaurálása befejeződött. 1974: műemléki helyreállítás, Schönerné Pusztai Ilona építész tervező. 1974-75: főoltárépítmény és Szent Sír kápolna oltárának restaurálása, Bleicher Nándor, Galicz István, Molnár Jenő, műemléki konzulens: Géczy Csaba. 2000: a templom fedélszékének és héjalásának felújítása. 2020: A templom kődíszeinek restaurálása, Bartl Kálmán kőfaragó. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Egyéb bevett név
Vörösberény
Elhelyezkedés
Balatonalmádi, Veszprémi út 83., hrsz. 1.
Védelem mértéke
műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5611
Védelem azonosítója
9659; régészeti azonosító: 7353
Védés ideje
1953; 2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Balatonalmádi, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik al...Tovább
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik alákonzolozott, középen ívesen megemelt szemöldökpárkánnyal, zárókövén barokk ornamenssel, a szemöldök alatt IHS feliratú kőlap. A karzatszinten és a homorúíves féloromzatokkal közrefogott toronyszint tükrében egy-egy ablak töri át a torony homlokoldalát. A harangszinti ablakok alatt tükrös köténydísz van. A főhomlokzat torony melletti felületén egymás felett két-két ablak nyílik. Sajátos módon egy-egy nyílás töri át a szélükön kővázákkal díszített féloromzatokat is. A D-i hajófalon két nagy, a Ny-i, karzat menti szakaszán egymás feletti két kis ablak nyílik. Az ablakok kosáríves záródásúak, záróköves vakolatkerettel. A D-i oldalt erősítő két támpillér az 1940-es években épült. A hajót két-, a szentélyt egyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A karzat lent és fent három-három kosáríves nyílással nyílik a hajóba. A főoltár barokk stílusú. Az oltárképet egy-egy, volutára állított nagy váza fogja közre. A főoltár feletti kép Szent Ignácot, a hajó négy mellékoltára a Szent Családot, a Golgotát, Xavéri Szent Ferencet és Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A diadalív É-i oldalán található a sekrestyéből nyíló, sugárkoszorúval díszített hangvetőjű, kör alaprajzú késő barokk szószék. Az oltárok és padok faragója feltehetően Paumgartner Bernát volt. A gazdagon kifestett templom falképei a veszprémi Franz Xaver Bucher 1779 előtt festett művei Buffleur Gáspár plébános adományából és megbízásából, amelyeknek programját feltehetően ő fogalmazta. A szentély boltozatára a jezsuita rendalapító, Szent Ignác megdicsőülése, a középkupolán Szt. Ignác látomása, a szent a "Lelkigyakorlatok Könyvét" írja, a karzat felől: háború és béke, azaz vértes lovag feszülettel és Krisztus-monogramos pajzzsal küzd a hitetlenek ellen. A diadalíven a veszprémvölgyi apácakolostor alapítása a vörösberényi kolostor alaprajzával, az oldalfalakra jezsuita szentek, a boltvállakra apostolok és Keresztelő Szent János alakja került. A szentély északi falán illuzórikusan megfestett oratóriumablakokon kitekintő donátorportrék. A szentélyből nyíló sekrestye boltozatát Mózes és az égő csipkebokor ábrázolása díszíti. Falfestményei a passió jeleneteit és eszközeit ábrázolják. A Szt. Sír kápolna oltára, a sekrestyeszekrény és a szenteltvíztartók 1779-ből valók. A sekrestyepad barokk, 18. sz-i. ...Kevesebbet mutat
Források
MKL
jezsuita_rktp_entzgero1958_BG_87_es_89.pdf; a_faszobraszati_restauralas_ket_esztendeje_MMvedelem_07_1971_1972_341; MKL; canvis_vp_1780
Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-32.szám (1925.08.09.) 3.oldal; az_orszagos_muemleki_felügyeloseg_epiteszeti_helyreallitasai_MMvedelem_04_1963_1966_237; az_elmult_tiz_ev_kertepitesi_eredmenyei_a_muemlekvedelemben_MMvedelem_06_1969_1970_391_es_393; az_OMF_falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_05_1967_1968_384; Veszprémi Napló XXIV. évf. 11. szám (1968.01.14.) 6. oldal; az_OMF__falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_06_1969_1970_425; fal_es_tablakep_restauralasi_munkak_MMvedelem_07_1971_1972_345; az_OMF_farestauralasi_es_konzervalasi_munkai_1973_1974_ben_MMvedelem_08_1973_1974_414_415; tapasztalatok_es_korszeru_eljarasok_a_muemlek_helyreallitasok_kivitelezesi_gyakorlataban_MMvedelem_08_1973_1974_343; a_magyar_muemlekvedelem_munkajanak_eredmenyei_ez_egyes_muemlekek_tükreben_MMvedelem_09_1984_548; oszlopokat_emeltunk_168; az_OMF_faszobraszati_helyreallitasai_MMvedelem_06_1969_1970_423; Veszprémi Napló 76. évf. 107. szám (2020.05.08.) 1. és 6. oldal; VEL_VIII_31_I_41;

Plébániák

Települések