Vörösberény – Szent Ignác, loyolai

Vörösberény – Szent Ignác, loyolai
Búcsú
07-31
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin Szerberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom-szolgált, később a mai tp. Szt. s...Tovább
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin Szerberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom-szolgált, később a mai tp. Szt. sírkápolnája. 1773-79 között készüli el a mai barokk tp., belseje teljes egészében Bucher Xavér Ferenc freskóival borítva. 1966-1975 között nagy gonddal restauráltatta az O. M. F.M. Tit: Loyolai Szt. Ignác. Méretei: 25x10 m.Búcsú: július 31. Szi: febr. 10. Rn: júl. 11. Akv: 1747-től. Hsz: 1170 (1633).A v. jezsuita rendház barokk, XVIII. sz. M.A b.-almádi úti Nep. Szt. János-szobor barokk, XVIII. sz. Mj. " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1109: a veszprémvölgyi apácák birtokaként említik, 1297-ben templomát említik, mely a mai református templommal azonos.
16-17. századi történet
Az apácák gazdátlanul maradt birtokait II. Ferdinánd 1625-ben a győri megyéspüspökre bízta.
Történeti leírás 1701-1945
1700-ban katonák segítségével foglalták vissza a középkori templomot a reformátusoktól, de miután a Rákóczi-szabadságharc alatt az ismét az ő kezükre került, 1748-ban falazott szentéllyel, fából készült hajóval és toronnyal kis kápolnát emeltek Loyolai Szent Ignácnak szentelve. A kápolna 1752-ben már készen állt, 1776-ban javításra szorult. Két oltára, keresztelőkútja és szószéke volt minden berendezése. Ennek boltozott szentélye a mai templomhoz tartozó Szent Sír kápolna. A jezsuiták birtokait ...Tovább
1700-ban katonák segítségével foglalták vissza a középkori templomot a reformátusoktól, de miután a Rákóczi-szabadságharc alatt az ismét az ő kezükre került, 1748-ban falazott szentéllyel, fából készült hajóval és toronnyal kis kápolnát emeltek Loyolai Szent Ignácnak szentelve. A kápolna 1752-ben már készen állt, 1776-ban javításra szorult. Két oltára, keresztelőkútja és szószéke volt minden berendezése. Ennek boltozott szentélye a mai templomhoz tartozó Szent Sír kápolna. A jezsuiták birtokait feloszlatásuk után, 1773-tól a Királyi Kamara kezelte. Abból 1780-ban létrehozták a Tanulmányi Alapot, ami a templom építési költségeit biztosította az itteni birtok jövedelmeiből. Megtartották tisztében Buffleur Gáspár jószágkormányzót, aki az új barokk templom építését irányította, mely a rendházzal együtt épült 1776-1779 között, a templomot felszentelte 1778. július 21-én Bajzák József veszprémi püspök, Pfeiffer forrása szerint 1779. október 15-én Kapitár János mezőkomáromi esperes plébános. Az 1780-as canonica visitatio szerint bár a templom áll, oltárai nincsenek, a miséket a csatlakozó korábbi kápolnában tartják. Harangok 1760-ból és 1784-ből. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1925: három harang felszentelése. 1966: homlokzat-helyreállítás, környezetrendezés. 1967-től freskók restaurálása Papp Oszkár vezetésével, karzat és a csatlakozó első boltszakasz helyreállítása; 1969: második boltszakasz és szentély; 1970: kórusalj, kórusfeljáró. 1968: a sekrestyéhez csatlakozó Szent Sír kápolna helyreállítása, Papp Oszkár, Laczkó Gyula, Baranyai András, Hanély László, Mindszenti Péter. 1969-1971: mellékoltárképek restaurálása, Varga Dezső, Hamvas Gábor, Szombath Béla, főoltárk...Tovább
1925: három harang felszentelése. 1966: homlokzat-helyreállítás, környezetrendezés. 1967-től freskók restaurálása Papp Oszkár vezetésével, karzat és a csatlakozó első boltszakasz helyreállítása; 1969: második boltszakasz és szentély; 1970: kórusalj, kórusfeljáró. 1968: a sekrestyéhez csatlakozó Szent Sír kápolna helyreállítása, Papp Oszkár, Laczkó Gyula, Baranyai András, Hanély László, Mindszenti Péter. 1969-1971: mellékoltárképek restaurálása, Varga Dezső, Hamvas Gábor, Szombath Béla, főoltárkép: Varga Dezső és Menráth Péter. 1973: a mellékoltár-építmények és a szószék restaurálása befejeződött. 1974: műemléki helyreállítás, Schönerné Pusztai Ilona építész tervező. 1974-75: főoltárépítmény és Szent Sír kápolna oltárának restaurálása, Bleicher Nándor, Galicz István, Molnár Jenő, műemléki konzulens: Géczy Csaba. 2000: a templom fedélszékének és hájalásának felújítása. 2020: A templom kődíszeinek restaurálása, Bartl Kálmán kőfaragó. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
Vörösberény
Elhelyezkedés
Balatonalmádi, Veszprémi út 83., hrsz. 1.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5611, 9659, 1953
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Balatonalmádi, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik al...Tovább
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik alákonzolozott, középen ívesen megemelt szemöldökpárkánnyal, zárókövén barokk ornamenssel, a szemöldök alatt IHS feliratú kőlap. A karzatszinten és a homorúíves féloromzatokkal közrefogott toronyszint tükrében egy-egy ablak töri át a torony homlokoldalát. A harangszinti ablakok alatt tükrös köténydísz van. A főhomlokzat torony melletti felületén egymás felett két-két ablak nyílik. Sajátos módon egy-egy nyílás töri át a szélükön kővázákkal díszített féloromzatokat is. A D-i hajófalon két nagy, a Ny-i, karzat menti szakaszán egymás feletti két kis ablak nyílik. Az ablakok kosáríves záródásúak, záróköves vakolatkerettel. A D-i oldalt erősítő két támpillér az 1940-es években épült. A hajót két-, a szentélyt egyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A karzat lent és fent három-három kosáríves nyílással nyílik a hajóba. A főoltár barokk stílusú. Az oltárképet egy-egy, volutára állított nagy váza fogja közre. A főoltár feletti kép Szent Ignácot, a hajó négy mellékoltára a Szent Családot, a Golgotát, Xavéri Szent Ferencet és Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A diadalív É-i oldalán található a sekrestyéből nyíló, sugárkoszorúval díszített hangvetőjű, kör alaprajzú késő barokk szószék. Az oltárok és padok faragója feltehetően Paumgartner Bernát volt. A gazdagon kifestett templom falképei a veszprémi Franz Xaver Bucher 1779 előtt festett művei Buffleur Gáspár plébános adományából és megbízásából, amelyeknek programját feltehetően ő fogalmazta. A szentély boltozatára a jezsuita rendalapító, Szent Ignác megdicsőülése, a középkupolán Szt. Ignác látomása, a szent a "Lelkigyakorlatok Könyvét" írja, a karzat felől: háború és béke, azaz vértes lovag feszülettel és Krisztus-monogramos pajzzsal küzd a hitetlenek ellen. A diadalíven a veszprémvölgyi apácakolostor alapítása a vörösberényi kolostor alaprajzával, az oldalfalakra jezsuita szentek, a boltvállakra apostolok és Keresztelő Szent János alakja került. A szentély északi falán illuzórikusan megfestett oratóriumablakokon kitekintő donátorportrék. A szentélyből nyíló sekrestye boltozatát Mózes és az égő csipkebokor ábrázolása díszíti. Falfestményei a passió jeleneteit és eszközeit ábrázolják. A Szt. Sír kápolna oltára, a sekrestyeszekrény és a szenteltvíztartók 1779-ből valók. A sekrestyepad barokk, 18. sz-i. ...Kevesebbet mutat
Források
MKL
jezsuita_rktp_entzgero1958_BG_87_es_89.pdf; a_faszobraszati_restauralas_ket_esztendeje_MMvedelem_07_1971_1972_341; MKL; canvis_vp_1780
Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-32.szám (1925.08.09.) 3.oldal; az_orszagos_muemleki_felügyeloseg_epiteszeti_helyreallitasai_MMvedelem_04_1963_1966_237; az_elmult_tiz_ev_kertepitesi_eredmenyei_a_muemlekvedelemben_MMvedelem_06_1969_1970_391_es_393; az_OMF_falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_05_1967_1968_384; Veszprémi Napló XXIV. évf. 11. szám (1968.01.14.) 6. oldal; az_OMF__falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_06_1969_1970_425; fal_es_tablakep_restauralasi_munkak_MMvedelem_07_1971_1972_345; az_OMF_farestauralasi_es_konzervalasi_munkai_1973_1974_ben_MMvedelem_08_1973_1974_414_415; tapasztalatok_es_korszeru_eljarasok_a_muemlek_helyreallitasok_kivitelezesi_gyakorlataban_MMvedelem_08_1973_1974_343; a_magyar_muemlekvedelem_munkajanak_eredmenyei_ez_egyes_muemlekek_tükreben_MMvedelem_09_1984_548; oszlopokat_emeltunk_168; az_OMF_faszobraszati_helyreallitasai_MMvedelem_06_1969_1970_423; Veszprémi Napló 76. évf. 107. szám (2020.05.08.) 1. és 6. oldal; VEL_VIII_31_I_41;

Plébániák

Települések