Búcsú
07-31
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin Szerberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom-szolgált, később a mai tp. Szt. s...Tovább
"A falu neve a veszprémvölgyi apácák alapítólevelében Zagarbruen, később Zaarberin Szerberény — Vörösberény (földjének vörös színe miatt). A mai község harmadik település, harmadik helyen. Mindkét előző községnek Szt. Márton tp-a volt. Az Árpád-kori, XIII. sz.-beli erődítmény tp-ot a pl-házzal és tanítólakással együtt 1700-tól a reformátusok használják. A községet 1625-ben a jezsuiták kapták birtokul. A kat. lelki gondozására a XVIII. sz. első felében fatemplom-szolgált, később a mai tp. Szt. sírkápolnája. 1773-79 között készüli el a mai barokk tp., belseje teljes egészében Bucher Xavér Ferenc freskóival borítva. 1966-1975 között nagy gonddal restauráltatta az O. M. F.M. Tit: Loyolai Szt. Ignác. Méretei: 25x10 m.Búcsú: július 31. Szi: febr. 10. Rn: júl. 11. Akv: 1747-től. Hsz: 1170 (1633).A v. jezsuita rendház barokk, XVIII. sz. M.A b.-almádi úti Nep. Szt. János-szobor barokk, XVIII. sz. Mj. " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik al...Tovább
A település középpontjában útkereszteződésben álló, hozzávetőlegesen keletelt épület a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i bejárat felett tört vonalú sisakkal fedett, a homlokzatból kissé kiülő toronnyal, a szentély É-i oldalán sekrestyével, a hajó É-i oldalán kápolnával. Az épületsarkok homorúívesen visszametszettek, a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz, a homlokzatok tükrös tagolásúak. A főhomlokzat középtengelyében igényes faragású kőkeretes ajtó nyílik alákonzolozott, középen ívesen megemelt szemöldökpárkánnyal, zárókövén barokk ornamenssel, a szemöldök alatt IHS feliratú kőlap. A karzatszinten és a homorúíves féloromzatokkal közrefogott toronyszint tükrében egy-egy ablak töri át a torony homlokoldalát. A harangszinti ablakok alatt tükrös köténydísz van. A főhomlokzat torony melletti felületén egymás felett két-két ablak nyílik. Sajátos módon egy-egy nyílás töri át a szélükön kővázákkal díszített féloromzatokat is. A D-i hajófalon két nagy, a Ny-i, karzat menti szakaszán egymás feletti két kis ablak nyílik. Az ablakok kosáríves záródásúak, záróköves vakolatkerettel. A D-i oldalt erősítő két támpillér az 1940-es években épült. A hajót két-, a szentélyt egyszakaszos csehsüveg-boltozat fedi. A karzat lent és fent három-három kosáríves nyílással nyílik a hajóba. A főoltár barokk stílusú. Az oltárképet egy-egy, volutára állított nagy váza fogja közre. A főoltár feletti kép Szent Ignácot, a hajó négy mellékoltára a Szent Családot, a Golgotát, Xavéri Szent Ferencet és Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A diadalív É-i oldalán található a sekrestyéből nyíló, sugárkoszorúval díszített hangvetőjű, kör alaprajzú késő barokk szószék. Az oltárok és padok faragója feltehetően Paumgartner Bernát volt. A gazdagon kifestett templom falképei a veszprémi Franz Xaver Bucher 1779 előtt festett művei Buffleur Gáspár plébános adományából és megbízásából, amelyeknek programját feltehetően ő fogalmazta. A szentély boltozatára a jezsuita rendalapító, Szent Ignác megdicsőülése, a középkupolán Szt. Ignác látomása, a szent a "Lelkigyakorlatok Könyvét" írja, a karzat felől: háború és béke, azaz vértes lovag feszülettel és Krisztus-monogramos pajzzsal küzd a hitetlenek ellen. A diadalíven a veszprémvölgyi apácakolostor alapítása a vörösberényi kolostor alaprajzával, az oldalfalakra jezsuita szentek, a boltvállakra apostolok és Keresztelő Szent János alakja került. A szentély északi falán illuzórikusan megfestett oratóriumablakokon kitekintő donátorportrék. A szentélyből nyíló sekrestye boltozatát Mózes és az égő csipkebokor ábrázolása díszíti. Falfestményei a passió jeleneteit és eszközeit ábrázolják. A Szt. Sír kápolna oltára, a sekrestyeszekrény és a szenteltvíztartók 1779-ből valók. A sekrestyepad barokk, 18. sz-i. ...Kevesebbet mutat
Források
MKL
jezsuita_rktp_entzgero1958_BG_87_es_89.pdf; a_faszobraszati_restauralas_ket_esztendeje_MMvedelem_07_1971_1972_341; MKL; canvis_vp_1780
Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-32.szám (1925.08.09.) 3.oldal; az_orszagos_muemleki_felügyeloseg_epiteszeti_helyreallitasai_MMvedelem_04_1963_1966_237; az_elmult_tiz_ev_kertepitesi_eredmenyei_a_muemlekvedelemben_MMvedelem_06_1969_1970_391_es_393; az_OMF_falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_05_1967_1968_384; Veszprémi Napló XXIV. évf. 11. szám (1968.01.14.) 6. oldal; az_OMF__falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_06_1969_1970_425; fal_es_tablakep_restauralasi_munkak_MMvedelem_07_1971_1972_345; az_OMF_farestauralasi_es_konzervalasi_munkai_1973_1974_ben_MMvedelem_08_1973_1974_414_415; tapasztalatok_es_korszeru_eljarasok_a_muemlek_helyreallitasok_kivitelezesi_gyakorlataban_MMvedelem_08_1973_1974_343; a_magyar_muemlekvedelem_munkajanak_eredmenyei_ez_egyes_muemlekek_tükreben_MMvedelem_09_1984_548; oszlopokat_emeltunk_168; az_OMF_faszobraszati_helyreallitasai_MMvedelem_06_1969_1970_423; Veszprémi Napló 76. évf. 107. szám (2020.05.08.) 1. és 6. oldal; VEL_VIII_31_I_41;
jezsuita_rktp_entzgero1958_BG_87_es_89.pdf; a_faszobraszati_restauralas_ket_esztendeje_MMvedelem_07_1971_1972_341; MKL; canvis_vp_1780
Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-32.szám (1925.08.09.) 3.oldal; az_orszagos_muemleki_felügyeloseg_epiteszeti_helyreallitasai_MMvedelem_04_1963_1966_237; az_elmult_tiz_ev_kertepitesi_eredmenyei_a_muemlekvedelemben_MMvedelem_06_1969_1970_391_es_393; az_OMF_falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_05_1967_1968_384; Veszprémi Napló XXIV. évf. 11. szám (1968.01.14.) 6. oldal; az_OMF__falkeprestauralasi_munkai_MMvedelem_06_1969_1970_425; fal_es_tablakep_restauralasi_munkak_MMvedelem_07_1971_1972_345; az_OMF_farestauralasi_es_konzervalasi_munkai_1973_1974_ben_MMvedelem_08_1973_1974_414_415; tapasztalatok_es_korszeru_eljarasok_a_muemlek_helyreallitasok_kivitelezesi_gyakorlataban_MMvedelem_08_1973_1974_343; a_magyar_muemlekvedelem_munkajanak_eredmenyei_ez_egyes_muemlekek_tükreben_MMvedelem_09_1984_548; oszlopokat_emeltunk_168; az_OMF_faszobraszati_helyreallitasai_MMvedelem_06_1969_1970_423; Veszprémi Napló 76. évf. 107. szám (2020.05.08.) 1. és 6. oldal; VEL_VIII_31_I_41;