Vigántpetend – Szent János, keresztelő

Vigántpetend – Szent János, keresztelő
Búcsú
06-24
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Nemesvigánt és Petend egyesítéséből. — Vigánt falut 1236-ban, Ker. Szt. János tiszt.-re emelt egyházat 1338-ban említik először. Ekkor papja is van. A mai Szentegyházi dűlő friss szántásából jól kivehető a régi falu nyomai. Petend neve 1333-ban tűnik fel. Az 1572-es összeírás szerint puszta, házai leégtek, lakói elmenekültek. Az újratelepült falu lakossága prot. A kisszámú katolikusságot a nagyvázsonyi pl gondozza. Bíró Márton állítja vissza a pléb-át 1750-ben, hozzákapcsolva Kapolcs, Csoromfö...Tovább
"Nemesvigánt és Petend egyesítéséből. — Vigánt falut 1236-ban, Ker. Szt. János tiszt.-re emelt egyházat 1338-ban említik először. Ekkor papja is van. A mai Szentegyházi dűlő friss szántásából jól kivehető a régi falu nyomai. Petend neve 1333-ban tűnik fel. Az 1572-es összeírás szerint puszta, házai leégtek, lakói elmenekültek. Az újratelepült falu lakossága prot. A kisszámú katolikusságot a nagyvázsonyi pl gondozza. Bíró Márton állítja vissza a pléb-át 1750-ben, hozzákapcsolva Kapolcs, Csoromfölde, Dörögd, Öcs és Pula községeket. Ideiglenes fatp-uk a falu közepén állt. A mai tp-át részben kkori alapokra 1760 körül építették Ker. Szt. János tiszteletére, Fellner Jakab tervei nyomán. A Mj barokk épület 30x12 m. A pl-ház 1752-ből való.Búcsú: jún. 24. Szi: febr. 19. Rn: ápr. 24. Akv: 1751-től. Hsz: 317 (359). " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1338-ban Keresztelő Szent János tiszteletére emelt plébániatemplom Vigánton. Petend papjáról 1333-ból van az első adat. Templomát 1341-ben, 1381-ben, 1519-ben említik.
16-17. századi történet
1550-ben működő plébánia, plébánosa Bertalan.
Történeti leírás 1701-1945
Régi templom 1747-ben romos. Mai templom a régi mellé, Esterházy Károly támogatásával épült 1757-1760-ban. 1852-ben külsejét javították. Belseje halványpiros volt, 1824-ben fehérre meszelték.
Történeti leírás 1945-
1964-ben belül, 1966-ban kívül renoválták. Tornyát 1965-ben cserepezték. Harangtorony felújítása 1998 k. 1963-ban, a templom bejárata előtt villanyvezeték árok ásása közben a középkori templom támopilléres tornyát és temetkezéseket vágtak át. 2002-ben belsejét újrafestették. 2007: főoltárkép és a falképek restaurátori kutatása
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
Vigánt
Elhelyezkedés
Vigántpetend, Kossuth utca 17., hrsz. 127/1.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5352, 10724, 1958
Védelem azonosítója
9803
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Monostorapáti, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település nyugati végén, kis dombon álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a bejárati főhomlokzathoz íves falfelületekkel kapcsolódó, tört vonalú gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú, íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. Bejárata előtt a középkori templom alapfala. Nyugati főhomlokzatának széleit, valamint a torony két sarkát a főpárkányig pilaszterek szegélyezik. Kőkeretes bejárati ajtaján zárókő 1760-as...Tovább
A település nyugati végén, kis dombon álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a bejárati főhomlokzathoz íves falfelületekkel kapcsolódó, tört vonalú gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú, íves szélű féloromzatokkal közrefogott toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. Bejárata előtt a középkori templom alapfala. Nyugati főhomlokzatának széleit, valamint a torony két sarkát a főpárkányig pilaszterek szegélyezik. Kőkeretes bejárati ajtaján zárókő 1760-as évszámmal. Felette vakolatkeretes, záróköves mély tükörben kis karzatszinti ablak, a tükör felett ívesen megemelt szemöldökpárkány húzódik. Harangszinti ablakai félkörívesek. A hosszhomlokzatok vakolatkeretes ablakai szegmensívvel záródnak. A sekrestye kőkeretes ablaka szalagkeretes, zárókővel, szemöldökpárkánnyal. Hajója három csehsüveg-boltozatos, első szakaszában, a kórus alja csehsüveg-boltozattal fedett. Szentélyét csehsüveg-boltozat, valamint negyedgömbkupola fedi. Keresztelő Szent Jánost ábrázoló, díszes keretű, barokk oltárképe a szentély hátfalára rögzített. Jobbra és balra, baldachinos, lanternás lefedésű architektúrába állítva szüleinek, Zakariásnak és Erzsébetnek a képe látható a szentély falára festve. (2009-2010-ben durván újrafestve). A gazdagon díszített szószék feljárata a csehsüveg-boltozatos sekrestyéből nyílik. Berendezése 18. századi. A templom Szentháromság-szobra a Veszprémi Egyházművészeti Múzeumban látható. ...Kevesebbet mutat
Források
VEL.VIII.31.II.14.Vigantpetend
VMEGY_TOP_OMF
VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.23.
VEL.VIII.31.II.14.Vigantpetend
MÉM MDK Tervtár, Főoltárkép restaurálási dokumentáció, ltsz. 43700
Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. sz.305.
Veszprémi Napló 58. évf. 151. szám (2002.07.01.) 10. o.
VMRT_01_167
MÉM MDK Tervtár, Templombelső falképkuatása, ltsz. 43699, MÉM MDK Tervtár, Főoltárkép restaurálási dokumentáció, ltsz. 43700

Plébániák

Települések

Település
Vigántpetend