Búcsú
09-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a ppi székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori m...Tovább
"A püspökséget alapító Géza fejedelem idejében épült Szent Mihály székesegyháza. Az Árpádok korában a városnak négy plébániája volt. A tatárjárásnál is nagyobb pusztítást vittek végbe Csák Péter hadai 1276 tavaszán. A török időkben a város 12-szer cserélt gazdát, 70 éven át nem volt mise a ppi székvárosban. Sennyei püspök állíttatja vissza a székesegyházat, a káptalant, és kanonokjaival megkezdi a katolikus élet helyreállítását. Jezsuiták, ferencesek, piaristák váltják egymást a lelkipásztori munkában. 1703-tól vezetik az anyakönyveket. Bíró Márton 1752-ben újra életre hívja a plébániát. 1941-ig egyedül irányítja a lelkipásztorkodást. A kéttornyú, háromajtós székesegyház egyben a plébániatemplom is. Altemploma románkori eredetű a XI. századból. Szentélye gótikus a XIV. sz. végéről. Jelenlegi neoromán formáját az 1907-10-es restauráláskor nyerte. Legutóbb 1970-75-ben újították meg külsejét, kibontva és bemutatva középkori maradványait.M: a templom méretei: 46x22 m.- Búcsú: szept. 29. Szi: jan. 1. Rn: május első szombatja. Akv: 1703-tól. Hsz: 2000 (36 222). Szinte az egész vár (Tolbuhin u.) műemlék " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A Várhegy legmagasabb részén, a Vár utca teresedésének északi oldalán, szabadon álló, kissé északkeletre tájolt, nyugati toronypáros, háromhajós, a hosszház két keleti szakaszában szélesebb, öthajósra váltó, a mellékszentélyek folytatásában a sekrestyék azonos magasságú tömbjeivel bővített, nyújtott, poligonális, támpilléres, altemplom felett főszentéllyel rendelkező, középkori eredetű, historizáló, neoromán templomépület. A külső járószint az északi oldal nyugati szakasza előtt a középkori szin...Tovább
A Várhegy legmagasabb részén, a Vár utca teresedésének északi oldalán, szabadon álló, kissé északkeletre tájolt, nyugati toronypáros, háromhajós, a hosszház két keleti szakaszában szélesebb, öthajósra váltó, a mellékszentélyek folytatásában a sekrestyék azonos magasságú tömbjeivel bővített, nyújtott, poligonális, támpilléres, altemplom felett főszentéllyel rendelkező, középkori eredetű, historizáló, neoromán templomépület. A külső járószint az északi oldal nyugati szakasza előtt a középkori szint közelébe süllyesztett, a Szt. György-kápolna és a kripta külső bejáratához fém lépcső (1976) vezet le. Főbejárata a nyugati nagykapu, mindennapi használatban a déli bejárat, északi párja használaton kívül. A déli sekrestye külső bejáratához külső szabad lépcső vezet. A hosszházon félköríves és körablakok, a nyugati homlokzaton neogótikus rózsaablak, a főszentélyen a gótikus nyílásban rekonstruált mérművel, az altemplom egyenes záradékú ablakai közül a keleti tengelyben lévő hiteles formáit feltárták. A homlokzatok simított vakolata egyszínre színezett, faragott kő tagozatokkal, bélletes kapukkal, neoromán-neogótikus faragványokkal. A két mellékhajó oldalfalán egybefüggően, értelmező kiegészítésekkel bemutatott középkori falszövet. A hosszház bazilikális elrendezésű: a főhajó műmárványozott oszlopokra támaszkodó, ablakokkal megnyitott magas fala kiemelkedik a mellékhajó fölé, előbbi sík famennyezettel, utóbbi látszó fafödémes félnyeregtetővel fedett. A keresztházak karzatosak, empóriumnyílással néznek a főhajóra. A főhajóból az emelt szentélybe széles-, két oldalán az altemplomba egy-egy keskenyebb egyenes lépcső indul, a déliben feltárt románkori falazat. A főszentély gótikus bordás boltozata mérműves konzolokról indul, az altemplomé gótikus pillérekről és egyszerűbb konzolokról. A főszentély mindkét szintjén neogótikus fehér márvány oltár áll (1910). A déli sekrestye alsó szintjén Padányi Biró Márton püspök barokk síremléke, színezett stukkó díszítéssel. A padlóburkolat, az ornamentális és figurális kifestés, valamint a bútorzat zöme 1910, a mellékoltárok 18–19. századi műtárgyak. Az ablakokban színes ornamentális és figurális festett üvegablakok, részben 1910, részben 1950–1956-ból.
...Kevesebbet mutat
