Várpalota – Nagyboldogasszony

Várpalota – Nagyboldogasszony
Búcsú
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Vára 1440-45 között épülhetett. A várkápolnát 1478-ban említik. Az 1961-62-es és 1966-os kutatások teljesen kibontották és feltárták. — Ferences kolostorát a birtokos Újlaki Miklós alapíthatta 1440-45 között. A kolostor életéről az 1470-es évekből vannak adataink. Itt tett szerzetesi fogadalmat Tomory Pál is. 1553-ban feldúlták. 1537 után még 14 szerzetes tartóz-kodik benne. A vár és vele a falu sorsa a török alatt viharos múltú. — Plébániáját 1710-ben szervezték, mai tp-a 1777-ben épült. M. F...Tovább
"Vára 1440-45 között épülhetett. A várkápolnát 1478-ban említik. Az 1961-62-es és 1966-os kutatások teljesen kibontották és feltárták. — Ferences kolostorát a birtokos Újlaki Miklós alapíthatta 1440-45 között. A kolostor életéről az 1470-es évekből vannak adataink. Itt tett szerzetesi fogadalmat Tomory Pál is. 1553-ban feldúlták. 1537 után még 14 szerzetes tartóz-kodik benne. A vár és vele a falu sorsa a török alatt viharos múltú. — Plébániáját 1710-ben szervezték, mai tp-a 1777-ben épült. M. Falában római és kkori faragványok. Barokk. 40x14 m. Tit: Nagy Boldogasszony. A II. világháborúban a tp nagyon sokat károsodott, a pl-ház pedig teljesen elpusztult. — Azóta mindent rendbehoztak. A község 1945 után indult rohamos fejlődésnek, bányászatával és fellendült iparával. " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A várban működött egy kápolna. 15. sz.
16-17. századi történet
A várban működött egy kápolna.
Történeti leírás 1701-1945
Eleinte a kastély kápolnája működött közhasználatú templomként. A mai templom alapkőletétele: 1777 (mester: Kerschaffer János). Felszentelés: 1782, de még nincs kész, a püspök Kitzling építész leküldését kéri a Helytartótanácstól. Újabb terv (1785). Fő- és mellékoltárképe: Franz Xaver Bucher (1804, 1807, mindkettő elveszett), másik mellékoltárkép: Szt. István király (Höfel, 1816). 1860-ban tűz, 1863-ban helyreállítják. 1893-ban új oltár a Szentháromság tiszteletére. 1897: új orgona. 1900: Pádu...Tovább
Eleinte a kastély kápolnája működött közhasználatú templomként. A mai templom alapkőletétele: 1777 (mester: Kerschaffer János). Felszentelés: 1782, de még nincs kész, a püspök Kitzling építész leküldését kéri a Helytartótanácstól. Újabb terv (1785). Fő- és mellékoltárképe: Franz Xaver Bucher (1804, 1807, mindkettő elveszett), másik mellékoltárkép: Szt. István király (Höfel, 1816). 1860-ban tűz, 1863-ban helyreállítják. 1893-ban új oltár a Szentháromság tiszteletére. 1897: új orgona. 1900: Páduai Szt. Antal-szobor (Stuflesser). ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
Homlokzattatarozásra már 1963-ban készül műleírás és költségvetés (Sándy Péterné), renoválás: 1968-1971.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k.
Elhelyezkedés
Várpalota, Szabadság tér, hrsz. 175.
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
4899, 10583, 1952, 1958
Védelemre javasoljuk
n.a.
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Várpalota, Nagyboldogasszony plébánia
Általános jellemzők
DNy-nak tájolt épület a hatszög három oldalával záródó szentéllyel, ÉK-i, bejárati főhomlokzata felett toronnyal, a szentély két oldalán emeletes mellékterekkel. A szentély falában a templom alapkőletételére utaló feliratos kőtábla és felette középkori kőfaragvány található. Tört vonalú sisakkal fedett, órapárkányos, órás tornyának sarkai homorúan lekerekítettek, a Ny-i homlokzat golyvázott főpárkányig magasodó alsó részét dór fejezetes, de magas lábazattal ellátot pilaszterek tagolják. Kétoldal...Tovább
DNy-nak tájolt épület a hatszög három oldalával záródó szentéllyel, ÉK-i, bejárati főhomlokzata felett toronnyal, a szentély két oldalán emeletes mellékterekkel. A szentély falában a templom alapkőletételére utaló feliratos kőtábla és felette középkori kőfaragvány található. Tört vonalú sisakkal fedett, órapárkányos, órás tornyának sarkai homorúan lekerekítettek, a Ny-i homlokzat golyvázott főpárkányig magasodó alsó részét dór fejezetes, de magas lábazattal ellátot pilaszterek tagolják. Kétoldalt egy-egy szoborfülkével. A harangszintet ión pilaszterek szegélyezik. A nyílások félköríves záródásúak, szalagkeretesek és zárókövesek. A bejárat felett timpanon. A sekrestye falán kőből faragott, tagolt szalagkeretes, vállas ajtó és ablakok, illetve további kosáríves záródású ablak nyílik. Hajó: háromszakaszos csehsüveg-boltozat; szentély: egy csehsüveg- és cikkelyes boltozat fedi. A szentély két oldalán fiókos dongával fedett, kétszintes sekrestyeoratóriumok. Háromnyílású karzat, kosárívekre támaszkodó mellvéddel. Barokk főoltárépítmény (oltárkép: Mária mennybemenetele), a tabernákulum két oldalán adoráló angyalfigurák. A DK-i diadalívpilléren késő barokk szószék. A diadalív két oldalán egy-egy barokk mellékoltárépítmény (későbbi Szentháromság-képpel, illetve Koronafelajánlás). A második szakaszban lévő oltárok historizáló stílusúak. Késő barokk padok. A DK-i oldal oratóriumának rokokó oltárán a passaui Segítő Mária képének másolata, amelyet a várkápolnából hoztak át. Az oratórium Szent Család-képe késő barokk. Szűz Mária, Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait, amelyek az 1730-40 között felállított Mária-kúthoz tartoztak, Walch Tamás készítette. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Várpalota