Várpalota – Nagyboldogasszony

Várpalota – Nagyboldogasszony
Búcsú
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Vára 1440-45 között épülhetett. A várkápolnát 1478-ban említik. Az 1961-62-es és 1966-os kutatások teljesen kibontották és feltárták. — Ferences kolostorát a birtokos Újlaki Miklós alapíthatta 1440-45 között. A kolostor életéről az 1470-es évekből vannak adataink. Itt tett szerzetesi fogadalmat Tomory Pál is. 1553-ban feldúlták. 1537 után még 14 szerzetes tartóz-kodik benne. A vár és vele a falu sorsa a török alatt viharos múltú. — Plébániáját 1710-ben szervezték, mai tp-a 1777-ben épült. M. F...Tovább
"Vára 1440-45 között épülhetett. A várkápolnát 1478-ban említik. Az 1961-62-es és 1966-os kutatások teljesen kibontották és feltárták. — Ferences kolostorát a birtokos Újlaki Miklós alapíthatta 1440-45 között. A kolostor életéről az 1470-es évekből vannak adataink. Itt tett szerzetesi fogadalmat Tomory Pál is. 1553-ban feldúlták. 1537 után még 14 szerzetes tartóz-kodik benne. A vár és vele a falu sorsa a török alatt viharos múltú. — Plébániáját 1710-ben szervezték, mai tp-a 1777-ben épült. M. Falában római és kkori faragványok. Barokk. 40x14 m. Tit: Nagy Boldogasszony. A II. világháborúban a tp nagyon sokat károsodott, a pl-ház pedig teljesen elpusztult. — Azóta mindent rendbehoztak. A község 1945 után indult rohamos fejlődésnek, bányászatával és fellendült iparával. " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A várban működött egy kápolna. 15. sz.
16-17. századi történet
A várban működött egy kápolna.
Történeti leírás 1701-1945
Eleinte a kastély kápolnája működött közhasználatú templomként. A mai templom alapkőletétele: 1777 (mester: Kerschaffer János). Felszentelés: 1782, de még nincs kész, a püspök Kitzling építész leküldését kéri a Helytartótanácstól. Újabb terv (1785). Fő- és mellékoltárképe: Franz Xaver Bucher (1804, 1807, mindkettő elveszett), másik mellékoltárkép: Szt. István király (Höfel, 1816). 1860-ban tűz, 1863-ban helyreállítják. 1893-ban új oltár a Szentháromság tiszteletére. 1897: új orgona. 1900: Pádu...Tovább
Eleinte a kastély kápolnája működött közhasználatú templomként. A mai templom alapkőletétele: 1777 (mester: Kerschaffer János). Felszentelés: 1782, de még nincs kész, a püspök Kitzling építész leküldését kéri a Helytartótanácstól. Újabb terv (1785). Fő- és mellékoltárképe: Franz Xaver Bucher (1804, 1807, mindkettő elveszett), másik mellékoltárkép: Szt. István király (Höfel, 1816). 1860-ban tűz, 1863-ban helyreállítják. 1893-ban új oltár a Szentháromság tiszteletére. 1897: új orgona. 1900: Páduai Szt. Antal-szobor (Stuflesser). ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
Homlokzattatarozásra már 1963-ban készül műleírás és költségvetés (Sándy Péterné), renoválás: 1968-1971.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Elhelyezkedés
Várpalota, Szabadság tér, hrsz. 175.
Védelem mértéke
védett műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4899
Védelem azonosítója
10583
Védés ideje
1952
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Várpalota, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
DNy-nak tájolt épület a hatszög három oldalával záródó szentéllyel, ÉK-i, bejárati főhomlokzata felett toronnyal, a szentély két oldalán emeletes mellékterekkel. A szentély falában a templom alapkőletételére utaló feliratos kőtábla és felette középkori kőfaragvány található. Tört vonalú sisakkal fedett, órapárkányos, órás tornyának sarkai homorúan lekerekítettek, a Ny-i homlokzat golyvázott főpárkányig magasodó alsó részét dór fejezetes, de magas lábazattal ellátot pilaszterek tagolják. Kétoldal...Tovább
DNy-nak tájolt épület a hatszög három oldalával záródó szentéllyel, ÉK-i, bejárati főhomlokzata felett toronnyal, a szentély két oldalán emeletes mellékterekkel. A szentély falában a templom alapkőletételére utaló feliratos kőtábla és felette középkori kőfaragvány található. Tört vonalú sisakkal fedett, órapárkányos, órás tornyának sarkai homorúan lekerekítettek, a Ny-i homlokzat golyvázott főpárkányig magasodó alsó részét dór fejezetes, de magas lábazattal ellátot pilaszterek tagolják. Kétoldalt egy-egy szoborfülkével. A harangszintet ión pilaszterek szegélyezik. A nyílások félköríves záródásúak, szalagkeretesek és zárókövesek. A bejárat felett timpanon. A sekrestye falán kőből faragott, tagolt szalagkeretes, vállas ajtó és ablakok, illetve további kosáríves záródású ablak nyílik. Hajó: háromszakaszos csehsüveg-boltozat; szentély: egy csehsüveg- és cikkelyes boltozat fedi. A szentély két oldalán fiókos dongával fedett, kétszintes sekrestyeoratóriumok. Háromnyílású karzat, kosárívekre támaszkodó mellvéddel. Barokk főoltárépítmény (oltárkép: Mária mennybemenetele), a tabernákulum két oldalán adoráló angyalfigurák. A DK-i diadalívpilléren késő barokk szószék. A diadalív két oldalán egy-egy barokk mellékoltárépítmény (későbbi Szentháromság-képpel, illetve Koronafelajánlás). A második szakaszban lévő oltárok historizáló stílusúak. Késő barokk padok. A DK-i oldal oratóriumának rokokó oltárán a passaui Segítő Mária képének másolata, amelyet a várkápolnából hoztak át. Az oratórium Szent Család-képe késő barokk. Szűz Mária, Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait, amelyek az 1730-40 között felállított Mária-kúthoz tartoztak, Walch Tamás készítette. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Várpalota