Búcsú
09-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás kir. is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a „pönitencia tartó néma barát ", a „kiváló tudós ", a „Karthauzi Névtelen " tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telep...Tovább
"A kkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás kir. is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a „pönitencia tartó néma barát ", a „kiváló tudós ", a „Karthauzi Névtelen " tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telepeseket hoz be. Lelki gondozásukra szervezi meg a plébániát 1730-ban, 1735-ben fakápolnájuk van, Szent Anna tiszteletére. A németek betelepülése idején két település volt: Városlőd és Pille, mindkét tp-a körül temetővel. — Bíró pp. 1761-ben a kolostor helyén Szt. Mihály tiszteletére szentelte fel új tp-ukat. A legnagyobb pléb-k közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó. Tp-a barokk. Mj. Méretei: 34x8 m. — A Bíró pp. által ajándékozott kehely és monstrancia még ma is megvan. A gazdagon faragott, aranyozott barokk főoltár szobrokkal a veszprémi székesegyházé volt. Két faragott mellékoltára, szószéke, sekrestyeszekrény barokk famunka.Tit: Szt. Mihály. Búcsú: szept. 29. Szi: jan. 11. aug. 12. Rn: szept. 1. Akv: 1735-től. Hsz: 1325 (1717). Kálvária kp-na 1859-ből. " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Szabadon álló, keletelt , egyhajós, a hajóval megegyező szélességű szentéllyel, és az utóbbihoz északról csatlakozó sekrestyével ellátott, egyhajós barokk templom, a nyugati homlokzat elé kilépő toronnyal. Tőle délre a rendezett téren burkolatban bemutava a középkori kolostor kis kerengőjéhez tartozó nyugati szárny alaprajzi elrendezése, kisebb részben a keleti szárny indítása, illetve a templom déli falával párhuzamos kerengőfal.
Külső leírás
A felújított külsővel rendelkező, északon támpilléres hajóval ellátott templom homlokzatait simított falsávokkal keretelt, a sarain lekerekített, dörzsölt vakolattal képzett faltükrök tagolják. A déli homlokzaton, illetve a szentély délkeleti, északkeleti és északi falán összesen 7 szegmensíves záródású, tagolt, füles szalagkeretes-záróköves ablak, a felső füleknél egy-egy cseppdísszel. Ugyanilyen ablakok találhatók a tornyon is, a harangszinti körablak kivételével. A torony nyugati sarkai hom...Tovább
A felújított külsővel rendelkező, északon támpilléres hajóval ellátott templom homlokzatait simított falsávokkal keretelt, a sarain lekerekített, dörzsölt vakolattal képzett faltükrök tagolják. A déli homlokzaton, illetve a szentély délkeleti, északkeleti és északi falán összesen 7 szegmensíves záródású, tagolt, füles szalagkeretes-záróköves ablak, a felső füleknél egy-egy cseppdísszel. Ugyanilyen ablakok találhatók a tornyon is, a harangszinti körablak kivételével. A torony nyugati sarkai homorú ívesen lekerekítettek, az alsó zónában széles nútokkal sávozottak. A déli homlokzat bejárati ajtaja kis vállakról indított, lekerekített felül sarkú, záróköves, tagolt szalagkeretes nyílás. Hasonló megoldású a nyugati, tornyon nyíló főbejárat is, de cseppdíszekkel, amelynek zárókövén talpaskereszt található, barokk ajtószárnyal. A többi ajtószárny historizáló, füles betétekkel, illetve a nyugati beháratnál hasonló korú kilinccsel, vaslatokkal ellátott darabok. A déli homlokzaton korábbi részleteket is megmutattak. A falazat felső zónájában korábbi vakolat, és két oldalt egy-egy gótikus ablak keleti, illetve nyugati széle került bemutatásra egy kis ablakban. Ugyanígy meghagytak egy egyenes lezárású, gótikus kőkeretes falifülkét. A torony órapárkányos hagymasisakos. A sekrestye keleti ablaka fektetett téglány alakú, egyenes lezárású ajtaja nyugatról nyílik. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A toronyalj teknőboltozatos, lekerekített sarkokkal, nyomott kosáríves fülkével, historizáló vasráccsal. A toronyaljból a nyugati bejárati kőkerethez hasonló formájú, ajtó nyílik, a déli szárkő illesztési anomáliái esetleg utólagos mozgatásról tanúskodnak. A szemöldök zárókövében kettős kereszt és 1761-es évszám látható, a torony megépítése előtt külső ajtóként szolgált. Benne az ajtószárny és kilincse egyidős a külső ajtóéval. A csehsüvegboltozatos, a hajó felé három kosárívvel nyíló karzatalj ...Tovább
A toronyalj teknőboltozatos, lekerekített sarkokkal, nyomott kosáríves fülkével, historizáló vasráccsal. A toronyaljból a nyugati bejárati kőkerethez hasonló formájú, ajtó nyílik, a déli szárkő illesztési anomáliái esetleg utólagos mozgatásról tanúskodnak. A szemöldök zárókövében kettős kereszt és 1761-es évszám látható, a torony megépítése előtt külső ajtóként szolgált. Benne az ajtószárny és kilincse egyidős a külső ajtóéval. A csehsüvegboltozatos, a hajó felé három kosárívvel nyíló karzatalj fölött domborúan és homorúan hullámzó, épített mellvéd látható. A karzatszakasszal együtt négy, hevederekkel tagolt csehsüveg-boltozatos lefedésű a hajó, a hevederek lefutásainál kettős pilaszterekkel és az azookat lezáró, gazdagon tagolt, kettős fejezetekkel. A csehsüveg-boltozatos szentélyt vaskos diadalívpillér és a többinél is tagoltabb fejezetekről induló hevederív választja el a hajótól. Barokk sekrestyeajtó, volutás díszű zárókővel. A magas lábazatra állított főoltár-építmény kihajló alaprajzon helyezkedik el, kompozit-oszlopos nagyrészt hátfal nélküli építmény gazdagon tagolt osztópárkánya az oszlopoknak megfelelően golyvázódik. Az oltár középpontjában a sisakos-fejdíszes Szt. Mihály arkangyal aranyozott szobra áll, aki lesújtani készül a jobbjában tartott lángpallossal, baljában tárcsapajzsot tart, jobb lábával a földön fekvő szörnyalakra tapos. Felette kartusban "quis ut Deus" felirat olvasható. A két szélső oszloppár között Szt. István és Szt. László szobra áll. Az oltár oromzati részét volutás keretezés övezi, középen Szt. Imre herceg szobrával, fölötte Szűz Mária mennybevételével. A szószék rokokó munka, domborművei (Krisztus színeváltozása), a hangvetőn a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjai. Két barokkizáló mellékoltár-építmény, a felső kis tondókban megfestett jelenetek alapján az északi Keresztelő Szt. Jánosé, a déli Nep. Szt. Jánosé, a két oltárépítményben ma Jézus Szíve, Mária szobrai (1924) láthatók. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat:
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Békefi 1907 60.; VMRT 2. 48/ 1 és 48/4., Német 1993-94 37. jegyzet. Jankovich 1959 73.; Koppányt_VMMK1967_146.
település birtokosa: Németh 1993-94. 370.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: KoppányT_VMMK1967_146
plébánia újraalapítása: ACP 229.
török utáni templom építése: ACP 229. VFL _VIII_31_1_41_Városlőd_1
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: ACP 229., VFL I. 1. 8_12_canvis_vp1780 346-347., I. 1. 8. 128_1824_parochiaVároslőd 3-4., VFL_VIII_31_1_41 Pfeiffer-cédulák Városlőd_1-2, 4,, VFL VIII. 31. I. 40. d. I. csomó Pfeiffer 354-357. Németh 1993-94 375. Csengel-Gere 1996. 54., Simon 2023 65., Lukcsics-Pfeiffer 231.
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b. 2_doboz_1_csomo_9, 60., Mmvédelem_1_1949_1959_154, MSzemle 2001_382
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Békefi 1907 60.; VMRT 2. 48/ 1 és 48/4., Német 1993-94 37. jegyzet. Jankovich 1959 73.; Koppányt_VMMK1967_146.
település birtokosa: Németh 1993-94. 370.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: KoppányT_VMMK1967_146
plébánia újraalapítása: ACP 229.
török utáni templom építése: ACP 229. VFL _VIII_31_1_41_Városlőd_1
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: ACP 229., VFL I. 1. 8_12_canvis_vp1780 346-347., I. 1. 8. 128_1824_parochiaVároslőd 3-4., VFL_VIII_31_1_41 Pfeiffer-cédulák Városlőd_1-2, 4,, VFL VIII. 31. I. 40. d. I. csomó Pfeiffer 354-357. Németh 1993-94 375. Csengel-Gere 1996. 54., Simon 2023 65., Lukcsics-Pfeiffer 231.
történeti leírás 1945-: VFL I. 5. b. 2_doboz_1_csomo_9, 60., Mmvédelem_1_1949_1959_154, MSzemle 2001_382
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Csengel-Gere 1996=Csengel Péter-Gere László: Előzetes jelentés a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról. Műemlékvédelmi Szemle 6 (1996) 1. sz. 53-84.
Jankovich 1959=Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei XIX (1959) 57-98, 73.
Németh 1993-94= Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20 (1993-94) 367-382.
Papp 2004=Papp Szilárd: Forráskritika-két faragvány a lövöldi karthauzi kolostorból. In: „Quasi Liber et Pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. ELTE, 2004.
Simon 2023=Simon Anna: A városlődi Szent Mihály-templom. In: Érsekségi ékességek I. Szerk. Karlinszky Balázs-Varga Tibor László. Veszprém, 2023. 64-67.
Zsiray 1978=Zsiray Lajos: A lövöldi karthauzi kolostor. Műemlékvédelem (1978) 1. sz. 19-23.
Jankovich 1959=Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei XIX (1959) 57-98, 73.
Németh 1993-94= Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20 (1993-94) 367-382.
Papp 2004=Papp Szilárd: Forráskritika-két faragvány a lövöldi karthauzi kolostorból. In: „Quasi Liber et Pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. ELTE, 2004.
Simon 2023=Simon Anna: A városlődi Szent Mihály-templom. In: Érsekségi ékességek I. Szerk. Karlinszky Balázs-Varga Tibor László. Veszprém, 2023. 64-67.
Zsiray 1978=Zsiray Lajos: A lövöldi karthauzi kolostor. Műemlékvédelem (1978) 1. sz. 19-23.