Búcsú
06-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Anyaegyháza 1480-tól ismert. Vára a XIII. sz.-ból való, a róla nevezett uradalom középpontja, 11 falu tartozik ekkor hozzá. 1535-ben Choron András, majd a Nádasdy cs. birtoka. A XVII. század közepén az Esterházyak kezére jut. A XVI. században és XVII. sz. első felében jelentősebb település, mezőváros. A pleb-ját 1726-ban szervezik újjá. Lakói rk., 1736-ban fatp-a van, amely közköltségen épült Szt. Péter és Pál tiszt.-re. 1746-ban még jó állapotban van. Mai tp-a régi, kkori vár helyén, és a vár...Tovább
"Anyaegyháza 1480-tól ismert. Vára a XIII. sz.-ból való, a róla nevezett uradalom középpontja, 11 falu tartozik ekkor hozzá. 1535-ben Choron András, majd a Nádasdy cs. birtoka. A XVII. század közepén az Esterházyak kezére jut. A XVI. században és XVII. sz. első felében jelentősebb település, mezőváros. A pleb-ját 1726-ban szervezik újjá. Lakói rk., 1736-ban fatp-a van, amely közköltségen épült Szt. Péter és Pál tiszt.-re. 1746-ban még jó állapotban van. Mai tp-a régi, kkori vár helyén, és a várfalakra, annak anyagából épült 1753-59-ig. Barokk, 36x10 m. Fellner Jakab tervezte. Építtető Esterházy Károly pp. Mj. — 1721-ben. licenciátus működik itt. - A pl-ház barokk, 1790-ből. Mj. Az előtte levő Pieta szobor barokk, XVIII. sz. Mj. Az ugodi várban. született Boldog Csák Mór.Tit: Szt. Péter és Pál. Búcsú: jún. 29. Szi: jún. 1. és nov. 16. Rn: jún. 16. Akv: 1740-től. Hsz: 1650 (1913). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Település központjában, a Csák nembeli Ugodiak által a 13. században épített vár falmaradványaival körülvett Várdombon álló, délkelet felé tájolt, téglából emelt épület a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a szentély északkeleti oldalán sekrestyével, az észanyugati főhomlokzat felett a homlokzati síkhoz íves falfelületekkel kapcsolódó toronnyal. Az épület homlokzatai tükrös tagolásúak. A hajó hosszoldalain az ablakok szegmensíves, a karzatszinti ablak és a harangszinti ablakok fél...Tovább
Település központjában, a Csák nembeli Ugodiak által a 13. században épített vár falmaradványaival körülvett Várdombon álló, délkelet felé tájolt, téglából emelt épület a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a szentély északkeleti oldalán sekrestyével, az észanyugati főhomlokzat felett a homlokzati síkhoz íves falfelületekkel kapcsolódó toronnyal. Az épület homlokzatai tükrös tagolásúak. A hajó hosszoldalain az ablakok szegmensíves, a karzatszinti ablak és a harangszinti ablakok félköríves záródásúak, a féloromzatokkal közrefogott toronyszintet kis négyszögablak töri át. A hajó oldalfalán nyíló ajtó felülvilágítós. Szokatlan tagolású bejárati homlokzata a legdíszesebb. A homlokzat teljes szélességében osztópárkány húzódik, melyen a toronyra is átforduló főpárkányig magasodó pilaszterek állnak. Az osztópárkányhoz a torony homlokzatán nyíló, füles szalagkeretű kőkeretes ajtó felett íves szemöldökpárkány kapcsolódik. A főpárkányra 1759-es évszámú Esterházy-kőcímert, a homorú íves féloromzatok szélére egy-egy kővázát helyeztek. Az óraív aljánál sajátos, kannelúrás vakolatsáv fut körbe a tornyon. A tört vonalú sisakkal fedett torony, az íves felületekkel elkeskenyített, élszedett harangszint miatt karcsúbbnak, magasabbnak látszik. A lekerekített sarkú hajót három, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat fedi. A hajó utolsó szakaszát a terjedelmes karzat foglalja el. A csehsüveg-boltozatra épített karzat mellvédje egyetlen kosárívre támaszkodik. Az 1795-ben felállított íves oromzattal lezárt, egy-egy urnával díszített, oszlopos, pilaszteres, nagyszabású, késő barokk stílusú főoltár Adami Jakab kőszobrász műve nagyrészt bakonyszücsi márványból, tervezte Grossmann József a pápai plébániatemplom mellékoltárának mintájára. A Péter és Pál apostol búcsúját ábrázoló oltárképet Esterházy püspök készíttette Hubert Maurer bécsi festővel. Mivel a festményt 1797-ben Tatára vitték, 1818-ban Hubert Maurer tanítványa, Frank Kristóf megfestette a főoltárkép másolatát. A Keresztelő Szent János és Nepomuki Szent János szobraival díszített barokk stílusú Borromei Szent Károly-mellékoltár 1763-ban készült. Az oltárkép helyére 1870-ben Mária-szobrot állítottak. Az ornamensekkel gazdagon díszített, barokk stílusú szószék feljárata a sekrestye felől nyílik. A hajóban a mennybe felvett Mária képe, 1772-ben készült, valamint az Egyiptomba menekülést ábrázoló 1773-as mű látható valószínűleg Baumgartner Róberttől, továbbá egy Koronafelajánlás- és Nepomuki Szent János-kép. A henger alakú, 1794-ben készült vörösmárvány keresztkút a lábazatára tekeredő kígyóval az Adami-műhely alkotása. A boltozatot falképek díszítik: Kálvária, a Korona felajánlása magyar szentek társaságában, Szent Péter megtérése, Szent Cecília, a kórus alján Boldog Csák Mór. A sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi. A sekrestyében intarziás barokk szekrény áll. Az ajtók többsége építés korabeli asztalosszerkezet. A bejárati ajtó vasalása késő barokk. Az orgona sípháza klasszicista. ...Kevesebbet mutat
Források
VMRT_04_243-244.
Papajarastp_192_194., MKL, 1975sem, Pfeiffer1987, VFL_VIII.31._Pfeiffer_cédulák, VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo, VFL_I.1.8._151_173_177_Ugod, LDM_MA_Ugod, JMVK_fényképek_CsCs
Papajarastp_192_194., MKL, 1975sem, Pfeiffer1987, VFL_VIII.31._Pfeiffer_cédulák, VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo, VFL_I.1.8._151_173_177_Ugod, LDM_MA_Ugod, JMVK_fényképek_CsCs