Búcsú
03-25
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Kál-völgye gazdag volt településekben. 9 „Kál " nevű falu emléke, maradt fent. Köves-, Szentbenedek-, Mindszent-, Szentvid-, Keréki-, Kis-, Örs-, Töttös-, Sárdi- v. Sóstókál. A 10. lakott hely Kisfalud volt. — Szentbékkálla mai helyén a kkorban Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva állt. A község első írott említése 1273-ból való. Tp-ának papja 1333-ban Benedek. Népes község. 1548-ban égette föl először a török. 1559-ben a Velétei-völgyben a veszprémi pp-nek „domus lapidea Palota vo...Tovább
"A kkorban Kál-völgye gazdag volt településekben. 9 „Kál " nevű falu emléke, maradt fent. Köves-, Szentbenedek-, Mindszent-, Szentvid-, Keréki-, Kis-, Örs-, Töttös-, Sárdi- v. Sóstókál. A 10. lakott hely Kisfalud volt. — Szentbékkálla mai helyén a kkorban Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva állt. A község első írott említése 1273-ból való. Tp-ának papja 1333-ban Benedek. Népes község. 1548-ban égette föl először a török. 1559-ben a Velétei-völgyben a veszprémi pp-nek „domus lapidea Palota vocatum " van itt. A XIV. sz.-i gótikus palotarom ma is megvan. M. Tp-a 1790-99 közt épült barokk, tornya 1860-ból, helyén a kkorban a Szentbenedekkálla tp-a állhatott. Mj. 30x14 m. — Pléb-áját újraszervezték 1691-ben. Hozzátartozott Mindszentkálla, Monostorapáti és Kisfalud. — A falu határában a Töttösi v. Töltési dűlőben Töttöskálnak, a kkori falu tp-ának romjait láthatjuk. A falut 1296-ban említik először okl-ink.Tit: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Búcsú: márc. 25. Szi: febr. 23. és szept. 5. Rn: nov. 5. Hsz: 440 (441). • " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Dombtetőn szabadon álló, keletelt, egyhajós, kívül poligonális. Belül ellipszis szentélyzáródású, barokk templom, nyugati oldalán behúzott homlokzati toronnyal, déli oldalán téglalap alakú sekrestyével. Épült 1790-1799 között. Fehérre meszelt nyugati homlokzata háromtengelyes, középen csekély kiülésű, lekerekített sarkú, behúzott, háromemeletes toronnyal. Az épület körül egyszerű, szürke lábazat fut végig. A homlokzat, illetve a torony sarkait széles, vakolt lizénák díszítik, melyek a szinteket ...Tovább
Dombtetőn szabadon álló, keletelt, egyhajós, kívül poligonális. Belül ellipszis szentélyzáródású, barokk templom, nyugati oldalán behúzott homlokzati toronnyal, déli oldalán téglalap alakú sekrestyével. Épült 1790-1799 között. Fehérre meszelt nyugati homlokzata háromtengelyes, középen csekély kiülésű, lekerekített sarkú, behúzott, háromemeletes toronnyal. Az épület körül egyszerű, szürke lábazat fut végig. A homlokzat, illetve a torony sarkait széles, vakolt lizénák díszítik, melyek a szinteket elválasztó vízszintes, vakolt sávokkal tükrökbe foglalják a homlokzatot. A lábazat déli részén, a lehullott vakolat alatt másodlagosan felhasznált középkori kőtöredékek figyelhetők meg. A torony földszintjének középső részén szegmensíves, kőkeretes ajtó vezet a toronyaljba. A karzatszinten a homlokzat tengelyében szegmensíves, az ajtóhoz hasonló formájú , de vakolatkeretes ablak nyílik, két oldalán egy-egy, szintén vakolatkerettel ellátott, félkörös lezárású és alaprajzú üres szoborfülke. A kapu és a karzatszint nyílásainak keretei szürkére vannak meszelve. A karzatszintet gazdagon tagolt párkány választja el a torony második emeletétől. A torony második emeletén a karzatszint ablakához hasonló, de kőkeretes és egyszerű kő könyöklőpárkányú ablak nyílik, mely alatt kisebb, vakolt keretű tükör látható. Az említett szintet egyszerű övpárkány választja el a torony legfelső szintjétől. A felső szint ablaknyílása – bár formájában megegyezik az előzőekkel – ismét csak vakolatkerettel bír. A tornyot vak órapárkány koronázza.
A templomtest oromfalai háromszög alakúak, széles, vakolt keretezésük háromszög alakú tükröt foglal magába, sarkait meander díszíti. A homlokzat sarkai lekerekítettek.
A hajó déli homlokzata háromtengelyes, szürkére van meszelve. A falat széles, kettős, fehérre meszelt lizénák, illetve a lábazat felett és a főpárkány alatt széles vízszintes sávok osztják tükrökre. Az első lizénapár között kis méretű, fehér keretelésű lépcsőházablak nyílik. Az első és második lizénapár közötti falfelületet nem töri át ablak, a hajó tulajdonképpeni két ablaka magasan elhelyezkedő, egyszerű könyöklőjű, szegmensíves, s fehérre meszelt, vakolatból kialakított szalagkeret övezi.
A szentély déli homlokzata előtt áll a templom sekrestyéje. Téglalap alakú, féltetős épület, sarkai lekerekítettek. Valamennyi homlokzatát vízszintes vakolatsávok, illetve a sarkokon függőleges lizénák foglalják keretbe. A sekrestyét egyszerű párkány koronázza. Bejárata a nyugati oldalon van, ez egyszerű, kőkeretes ajtó, felette padlásablak nyílik. A sekrestye déli homlokzatát nem töri át nyílás, a keleti homlokzat tengelyében azonban fehérre meszelt, vakolt szalagkerettel övezett lantablak nyílik.
Magán a szentély homlokzatán egyetlen, a hajó ablakaihoz hasonló, azonban valamivel gazdagabb, szemöldökpárkánnyal díszített ablak nyílik a templomtérbe. A szentély valamennyi oldalát a hajóéhoz hasonló tükrök tagolják. A szentély DK-i oldalán, a lábazat szintjében ácstokos ajtó nyílik egy, a szentély alatt húzódó, dongaboltozatos térbe, mely eredetileg minden bizonnyal kriptának épült, jelenleg azonban raktár.
A szentély keleti homlokzatán, nagy magasságban elfalazott, fehér vakolatkerettel bíró körablak fedezhető fel.
A szentély északi falszakaszának alsó részén erősen eltömődött szellőzőnyílás látható, mely kriptára szolgált.
A hajó északi falának kiképzése megegyezik a déli homlokzatéval, azzal a különbséggel, hogy itt az ablakok el vannak falazva, valamint itt nincs lépcsőházablak a nyugati lizénapár között.
Belső:
A bejárat a kőlapburkolatú, téglalap alaprajzú, csehsüveg-boltozatú toronyaljba nyílik, mely egyúttal a karzat alatti tér is. Jobbra sima kőkerettel ellátott ajtó vezet a karzatra szolgáló kő csigalépcsőhöz. Balra a csigalépcső terének megfelelő méretű, kör alakú tér nyílik, hasonló ajtókerettel. E térben XIX. század végi Szent Péter-oltár áll, melynek építtetőjét tábla jelzi:
Készíttette
KISZLING PÁL
ny. k. tanító
és neje
FATÉR ETELKA
A hajó kétszakaszos csehsüveg-boltozata kettős lizénával díszített, tagolt párkánnyal zárt, erőteljes lábazatú falpilléreken.
A kettős lizéna a heveredíveken is végigfut. A falpillérek negyedkörívvel csatlakoznak a hajó falaihoz, illetve a diadalív- és karzatpillérekhez. A karzat íves mellvédű, tükrös homlokfalát középen gyűrű díszíti.
A csehsüveg-boltozatú szentély a hajóval együtt kőlapburkolatú. Jobbra nyílik a sekrestyébe vezető, kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó. A szentély ÉNy-i sarkából falba vágott szószékfeljáró indul. A sekrestye kőlapburkolatú, síkfödémes helyiség, berendezése jellegtelen.
A templom berendezése XIX. századi, a szentély kifestése új. A templomban neogót mellékoltárok láthatóak: jobbra sebeit mutató Krisztus, balra Szent József, illetve a lourdes-i Szűz. A főoltár XIX. századi: angyali üdvözlet. Mellékalakjai: jobbra Szent István, balra Szent László. ...Kevesebbet mutat
Források
311_02_szentbekkalla_rktp_BR_145_148_BG.pdf; 1975sem; 311_szentbekkalla_rktp_helyen_KoppanyT_VMMK1972_234_BG
1975sem; VMRT_01_144_145; VEL_VIII_31_II_14;
Genthon1959; koppanyt_muvert2014_44_45;Veszprémi Hírlap 1895/III. III-32.szám (1895.08.11.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-20.szám (1899.05.14.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-23.szám (1899.06.04.) 6. oldal; Veszprémi Hírlap 1902/III. X-32. szám (1902.08.10.) 5. oldal; Zalamegyei Újság, 17. évf. 184. szám (1934.08.14.) 4. oldal; Pfeiffer1987;
Acta dioecesana; Veszprémi Napló LIII. évf. 13. szám (1997.01.16.) 2. oldal; VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo;
1975sem; VMRT_01_144_145; VEL_VIII_31_II_14;
Genthon1959; koppanyt_muvert2014_44_45;Veszprémi Hírlap 1895/III. III-32.szám (1895.08.11.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-20.szám (1899.05.14.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-23.szám (1899.06.04.) 6. oldal; Veszprémi Hírlap 1902/III. X-32. szám (1902.08.10.) 5. oldal; Zalamegyei Újság, 17. évf. 184. szám (1934.08.14.) 4. oldal; Pfeiffer1987;
Acta dioecesana; Veszprémi Napló LIII. évf. 13. szám (1997.01.16.) 2. oldal; VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo;