Szentbékkálla – Boldogasszony, gyümölcsoltó

Szentbékkálla – Boldogasszony, gyümölcsoltó
Búcsú
03-25
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Kál-völgye gazdag volt településekben. 9 „Kál " nevű falu emléke, maradt fent. Köves-, Szentbenedek-, Mindszent-, Szentvid-, Keréki-, Kis-, Örs-, Töttös-, Sárdi- v. Sóstókál. A 10. lakott hely Kisfalud volt. — Szentbékkálla mai helyén a kkorban Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva állt. A község első írott említése 1273-ból való. Tp-ának papja 1333-ban Benedek. Népes község. 1548-ban égette föl először a török. 1559-ben a Velétei-völgyben a veszprémi pp-nek „domus lapidea Palota vo...Tovább
"A kkorban Kál-völgye gazdag volt településekben. 9 „Kál " nevű falu emléke, maradt fent. Köves-, Szentbenedek-, Mindszent-, Szentvid-, Keréki-, Kis-, Örs-, Töttös-, Sárdi- v. Sóstókál. A 10. lakott hely Kisfalud volt. — Szentbékkálla mai helyén a kkorban Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva állt. A község első írott említése 1273-ból való. Tp-ának papja 1333-ban Benedek. Népes község. 1548-ban égette föl először a török. 1559-ben a Velétei-völgyben a veszprémi pp-nek „domus lapidea Palota vocatum " van itt. A XIV. sz.-i gótikus palotarom ma is megvan. M. Tp-a 1790-99 közt épült barokk, tornya 1860-ból, helyén a kkorban a Szentbenedekkálla tp-a állhatott. Mj. 30x14 m. — Pléb-áját újraszervezték 1691-ben. Hozzátartozott Mindszentkálla, Monostorapáti és Kisfalud. — A falu határában a Töttösi v. Töltési dűlőben Töttöskálnak, a kkori falu tp-ának romjait láthatjuk. A falut 1296-ban említik először okl-ink.Tit: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Búcsú: márc. 25. Szi: febr. 23. és szept. 5. Rn: nov. 5. Hsz: 440 (441). • " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Szentbékkálla mai helyén a középkorban Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva állt. Nevét a falu, melyet 1273-ban említenek először, Szent Benedek tiszteletére szentelt templomáról nyerte, amely a mai templom helyén állt. Papját a tizedjegyzék 1333., 1334. (ekkor papja János) és 1335. években említi, utóbbi évben az esperesi hivatalt is betölti. János szentbenedekkáli papot 1357-ben és 1382-ben is említik. Papjait a 14-16. században sokszor említik.
16-17. századi történet
1548-ban égette föl először a török, plébániája utána két évig betöltetlen. Újabb török pusztítás 1557-ben és 1572-ben. 1658-ban Solnay György, 1677 körül Jamikovich Pál veszprémi kanonk, 1691-1714 között Mihalek János a plébános.
Történeti leírás 1701-1945
Plébániáját újraszervezték 1691-ben. Hozzátartozott Mindszentkálla, Monostorapáti és Kisfalud. A régi helyére épült új templom szentélyét a hívek építették a régi romokból 1777-ben, a hajót pedig Bajzáth József veszprémi püspök kegyúr és Esterházy Károly egri püspök földbirtokos 1795-99 között. Hozzájárult Nemeskéri Kiss Ferenc veszprémi alispán özvegye 1790-1799 között. Költségvetést készített a pápai Svedl (Schwedt) János és a veszprémi Böhm Mihály 1795. ápr. 9-én. Tervezte Paul Mojser, kivi...Tovább
Plébániáját újraszervezték 1691-ben. Hozzátartozott Mindszentkálla, Monostorapáti és Kisfalud. A régi helyére épült új templom szentélyét a hívek építették a régi romokból 1777-ben, a hajót pedig Bajzáth József veszprémi püspök kegyúr és Esterházy Károly egri püspök földbirtokos 1795-99 között. Hozzájárult Nemeskéri Kiss Ferenc veszprémi alispán özvegye 1790-1799 között. Költségvetést készített a pápai Svedl (Schwedt) János és a veszprémi Böhm Mihály 1795. ápr. 9-én. Tervezte Paul Mojser, kivitelezte 1786-ban Oberhauser Pál pallér, Jelinek Ferenc ács, dolgozott rajta János pápai kőműves, befejeztette más mesterrel 1799-ben Bajzáth püspök. A régebbi csonka torony helyett újat építtetett a Királyi Kamara Kurbély György veszprémi püspök halála után, 1821-ben. A mai torony 1860-ban épült, ugyanekkor restauráltatta és újrafedette a templomot Ranolder János veszprémi püspök. Orgona: 1868, ifj. Országh Sándor. 1890-es évek (1895): szigetelés, renoválás, kifestés, Szabó György veszprémi kanonok. Új főoltár, Szabó György által állíttatva, készítő: a szombathelyi Heckenast Antal, 1899. Korábbi főoltár: 1816, tabernákulum: 1802, restauráva: 1878, Fatér Mihály hivatali ideje alatt. Ugyanő által emeltetett mellékoltár, A megkötözött Üdvözítő, Bécs, B.E. 1861. (Emler műve). Ugyanott Szent Anna-kép oltárképnek szánva, Hajba Dániel plébános mostohaanyja által csináltatva, H.D. 100 forintot adományozott az oltárra. Keresztelőkút: 1816. Szószék: 1816, restaurálva: 1878. Orgona: 1802-ben hatváltozatú, javítva a Köveskáli templomnak adták. Új orgona: Országh Nándortól, 1868. Szent Sír: festő a veszprémi Bucher Antal, 1869. Harangok: a toronyban 40 fontos, a faluban az iskolamester háza előtti fa aharanglábon 125 fontos: 1778, 80 fontos: 1816. Két újabb harang, 810 fontos: 1830, 570 fontos: 1836. Mindkettő előbb a községháza előtt, 1851-től a templom előtt, 1860-tól a toronyban. Harmadik harang, 114 fontos: Szent József tiszteletére 1838. Padok a hajó két oldalán, nagyobb 24, kisebb 4 puhafából, a köveskáli templom keményfa padjainak mintájára. 1902: Szent Antal-szobor. 1934: villámcsapás okozta kár a templom északnyugati sarkánál: kórus alatti oltár, öröklámpa és Krisztus-szobor sérült. Iker István plébános (időpontot forrás, Pfeiffer nem ír) Jeges Ernő festőművésszel freskókat készíttetett a templom szentélyében, rendezte a templomhoz vezető feljárót. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
20. század első felében kisebb tatarozások. 1960-as évek, majd 1997: tatarozás.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Szentbékkálla, Kossuth Lajos u. 14., hrsz. 1.
Védelem mértéke
műemlék/régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5322, 10360, 1958
Védelem azonosítója
9272
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Káptalantóti, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Dombtetőn szabadon álló, keletelt, egyhajós, kívül poligonális. Belül ellipszis szentélyzáródású, barokk templom, nyugati oldalán behúzott homlokzati toronnyal, déli oldalán téglalap alakú sekrestyével. Épült 1790-1799 között. Fehérre meszelt nyugati homlokzata háromtengelyes, középen csekély kiülésű, lekerekített sarkú, behúzott, háromemeletes toronnyal. Az épület körül egyszerű, szürke lábazat fut végig. A homlokzat, illetve a torony sarkait széles, vakolt lizénák díszítik, melyek a szinteket ...Tovább
Dombtetőn szabadon álló, keletelt, egyhajós, kívül poligonális. Belül ellipszis szentélyzáródású, barokk templom, nyugati oldalán behúzott homlokzati toronnyal, déli oldalán téglalap alakú sekrestyével. Épült 1790-1799 között. Fehérre meszelt nyugati homlokzata háromtengelyes, középen csekély kiülésű, lekerekített sarkú, behúzott, háromemeletes toronnyal. Az épület körül egyszerű, szürke lábazat fut végig. A homlokzat, illetve a torony sarkait széles, vakolt lizénák díszítik, melyek a szinteket elválasztó vízszintes, vakolt sávokkal tükrökbe foglalják a homlokzatot. A lábazat déli részén, a lehullott vakolat alatt másodlagosan felhasznált középkori kőtöredékek figyelhetők meg. A torony földszintjének középső részén szegmensíves, kőkeretes ajtó vezet a toronyaljba. A karzatszinten a homlokzat tengelyében szegmensíves, az ajtóhoz hasonló formájú , de vakolatkeretes ablak nyílik, két oldalán egy-egy, szintén vakolatkerettel ellátott, félkörös lezárású és alaprajzú üres szoborfülke. A kapu és a karzatszint nyílásainak keretei szürkére vannak meszelve. A karzatszintet gazdagon tagolt párkány választja el a torony második emeletétől. A torony második emeletén a karzatszint ablakához hasonló, de kőkeretes és egyszerű kő könyöklőpárkányú ablak nyílik, mely alatt kisebb, vakolt keretű tükör látható. Az említett szintet egyszerű övpárkány választja el a torony legfelső szintjétől. A felső szint ablaknyílása – bár formájában megegyezik az előzőekkel – ismét csak vakolatkerettel bír. A tornyot vak órapárkány koronázza. A templomtest oromfalai háromszög alakúak, széles, vakolt keretezésük háromszög alakú tükröt foglal magába, sarkait meander díszíti. A homlokzat sarkai lekerekítettek. A hajó déli homlokzata háromtengelyes, szürkére van meszelve. A falat széles, kettős, fehérre meszelt lizénák, illetve a lábazat felett és a főpárkány alatt széles vízszintes sávok osztják tükrökre. Az első lizénapár között kis méretű, fehér keretelésű lépcsőházablak nyílik. Az első és második lizénapár közötti falfelületet nem töri át ablak, a hajó tulajdonképpeni két ablaka magasan elhelyezkedő, egyszerű könyöklőjű, szegmensíves, s fehérre meszelt, vakolatból kialakított szalagkeret övezi. A szentély déli homlokzata előtt áll a templom sekrestyéje. Téglalap alakú, féltetős épület, sarkai lekerekítettek. Valamennyi homlokzatát vízszintes vakolatsávok, illetve a sarkokon függőleges lizénák foglalják keretbe. A sekrestyét egyszerű párkány koronázza. Bejárata a nyugati oldalon van, ez egyszerű, kőkeretes ajtó, felette padlásablak nyílik. A sekrestye déli homlokzatát nem töri át nyílás, a keleti homlokzat tengelyében azonban fehérre meszelt, vakolt szalagkerettel övezett lantablak nyílik. Magán a szentély homlokzatán egyetlen, a hajó ablakaihoz hasonló, azonban valamivel gazdagabb, szemöldökpárkánnyal díszített ablak nyílik a templomtérbe. A szentély valamennyi oldalát a hajóéhoz hasonló tükrök tagolják. A szentély DK-i oldalán, a lábazat szintjében ácstokos ajtó nyílik egy, a szentély alatt húzódó, dongaboltozatos térbe, mely eredetileg minden bizonnyal kriptának épült, jelenleg azonban raktár. A szentély keleti homlokzatán, nagy magasságban elfalazott, fehér vakolatkerettel bíró körablak fedezhető fel. A szentély északi falszakaszának alsó részén erősen eltömődött szellőzőnyílás látható, mely kriptára szolgált. A hajó északi falának kiképzése megegyezik a déli homlokzatéval, azzal a különbséggel, hogy itt az ablakok el vannak falazva, valamint itt nincs lépcsőházablak a nyugati lizénapár között. Belső: A bejárat a kőlapburkolatú, téglalap alaprajzú, csehsüveg-boltozatú toronyaljba nyílik, mely egyúttal a karzat alatti tér is. Jobbra sima kőkerettel ellátott ajtó vezet a karzatra szolgáló kő csigalépcsőhöz. Balra a csigalépcső terének megfelelő méretű, kör alakú tér nyílik, hasonló ajtókerettel. E térben XIX. század végi Szent Péter-oltár áll, melynek építtetőjét tábla jelzi: Készíttette KISZLING PÁL ny. k. tanító és neje FATÉR ETELKA A hajó kétszakaszos csehsüveg-boltozata kettős lizénával díszített, tagolt párkánnyal zárt, erőteljes lábazatú falpilléreken. A kettős lizéna a heveredíveken is végigfut. A falpillérek negyedkörívvel csatlakoznak a hajó falaihoz, illetve a diadalív- és karzatpillérekhez. A karzat íves mellvédű, tükrös homlokfalát középen gyűrű díszíti. A csehsüveg-boltozatú szentély a hajóval együtt kőlapburkolatú. Jobbra nyílik a sekrestyébe vezető, kőkeretes, szemöldökgyámos ajtó. A szentély ÉNy-i sarkából falba vágott szószékfeljáró indul. A sekrestye kőlapburkolatú, síkfödémes helyiség, berendezése jellegtelen. A templom berendezése XIX. századi, a szentély kifestése új. A templomban neogót mellékoltárok láthatóak: jobbra sebeit mutató Krisztus, balra Szent József, illetve a lourdes-i Szűz. A főoltár XIX. századi: angyali üdvözlet. Mellékalakjai: jobbra Szent István, balra Szent László. ...Kevesebbet mutat
Források
311_02_szentbekkalla_rktp_BR_145_148_BG.pdf; 1975sem; 311_szentbekkalla_rktp_helyen_KoppanyT_VMMK1972_234_BG
1975sem; VMRT_01_144_145; VEL_VIII_31_II_14;
Genthon1959; koppanyt_muvert2014_44_45;Veszprémi Hírlap 1895/III. III-32.szám (1895.08.11.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-20.szám (1899.05.14.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1899/II. VII-23.szám (1899.06.04.) 6. oldal; Veszprémi Hírlap 1902/III. X-32. szám (1902.08.10.) 5. oldal; Zalamegyei Újság, 17. évf. 184. szám (1934.08.14.) 4. oldal; Pfeiffer1987;
Acta dioecesana; Veszprémi Napló LIII. évf. 13. szám (1997.01.16.) 2. oldal; VFL_I.5.b._2_doboz_1_csomo;

Plébániák

Települések

Település
Szentbékkálla