Búcsú
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Okl.-ink 1436-ban említik először. A Suri cs. kapta adományul. 1441-ben a porvai pálosoké. Egyházáról 1491-ben tudunk. A XVII. sz-tól a Zichy cs.-é. 1857-ben a Klosterneuburgi ágostonrendiek kezén találjuk, ők voltak a birtokosok a legújabb időkig. A török alatt kipusztult lakosság helyébe a Zichyek főleg tótokat telepítettek, akik Luthert követték. A pleb-t Acsády pp szervezte 1729-ben. Ekkor még Szápár, Csesznek és nyolc más falu tartozott hozzá. 1741-ben Szt. Mihály tiszt.-re avatott tp-áró...Tovább
"Okl.-ink 1436-ban említik először. A Suri cs. kapta adományul. 1441-ben a porvai pálosoké. Egyházáról 1491-ben tudunk. A XVII. sz-tól a Zichy cs.-é. 1857-ben a Klosterneuburgi ágostonrendiek kezén találjuk, ők voltak a birtokosok a legújabb időkig. A török alatt kipusztult lakosság helyébe a Zichyek főleg tótokat telepítettek, akik Luthert követték. A pleb-t Acsády pp szervezte 1729-ben. Ekkor még Szápár, Csesznek és nyolc más falu tartozott hozzá. 1741-ben Szt. Mihály tiszt.-re avatott tp-áról tudunk. 1747-ben fatp-át említik. Zsuppal van fedve. Tit: Szeplőtelen Fogantatás. Négyszögletes harangtornya fából van. 1781-ben már rossz állapotban van, be is kell zárni. Mai tp-a a hívek és a Zichyek összefogásából 1783-85-ben készült. A torony 1798-ban épült hozzá. Későbarokk. 24x10 m. Mj. Tit: Mária mennybevitele. Búcsú: aug. 15. Szi: jan. 22. Rn: márc. 23. Akv: 1739-től. Hsz: 1039 (1865)." ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Szabadon álló, egyhajós, keletelt, szegmensíves szentélyzáródású, barokkizáló külsejű templom nyugati homlokzati toronnyal, a szentély északi oldalán oratóriummal, déli oldalán sekrestyével. Főhomlokzatát szoborfülkék tagolják, főpárkánya fölött timpanon, benne szalagkeretes körablakkal. A homlokzatok faltükrös kialakításúak. A bejárat a főhomlokzat középtengelyében nyílik, tagolt szalagkeretes, kissé megemelt, egyenes szemöldökgerendával. A szentélyzáródás két ablaka kosáríves záródású. A sekre...Tovább
Szabadon álló, egyhajós, keletelt, szegmensíves szentélyzáródású, barokkizáló külsejű templom nyugati homlokzati toronnyal, a szentély északi oldalán oratóriummal, déli oldalán sekrestyével. Főhomlokzatát szoborfülkék tagolják, főpárkánya fölött timpanon, benne szalagkeretes körablakkal. A homlokzatok faltükrös kialakításúak. A bejárat a főhomlokzat középtengelyében nyílik, tagolt szalagkeretes, kissé megemelt, egyenes szemöldökgerendával. A szentélyzáródás két ablaka kosáríves záródású. A sekrestyeajtó - kisebb méretben - a főkapuval egyezik. A toronyalj háromszakaszos, ebből kettő csehsüveg-boltozatos; a középső szakaszból (boltozata közepén 1785-ös évszám) balra félköríves záródású, kereteletlen ajtóval a poroszsüveg-boltozat tartotta karzat feljárata, jobbra kápolna nyílik. A karzatot két vasoszlop tartja, középrésze konzolokon előreugrik, korlátja vasrács. A hajó acéltartókkal kialakított síkfödémes, a szentély csehsüveg-boltozatos, a diadalív félköríves záródású. A belső, alapvetően mariológiai tematikájú kifestés (pl. a hajó mennyezetképe: Mária megkoronázása) a 20. század elejéről való, az oldalfalakon szőnyeget imitáló díszítőfestés (mindegyik restaurált). Egy 1942-es dátum a templom átfestéséről tanúskodik. Főoltár: Mária mennybevétele (korábbról való, külföldi munka, ajándék); historizáló tabernákulum és oltárasztal 1900 tájáról. Hasonló stílusú és korú a diadalív D-i pillérénél a szószék és É-i pillérénél a Lourdes-i Mária-mellékoltár.
...Kevesebbet mutat