Pápateszér – Szűz Mária Neve

A település középpontjában, útelágazásban álló, délkeletnek tájolt épület a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a bejárati, északnyugati főhomlokzathoz épített toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével, a szentély alatt kriptával. A falfelületek tükrös tagolásúak. A hajó és a szentély sarkai lemetszettek, a hajó hosszoldalait két-két, a szentély északkeleti oldalát pedig egy ablak töri át. Az ablakok szalagkeretesek, zárkövesek, kosáríves záródásúak. A díszítés a tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkánnyal koronázott toronyra összpontosul. Sarkai homorú kialakítást kaptak, a harangszinti ablakok szegmensíves záródásúak, a homorúíves féloromzattal közrefogott toronyszintet kisebb, a karzatszintet nagyobb, téglalap alakú ablak töri át. A tükrökben ülő nyílások felső sarka lekerekített, és a nyílások feletti táblák vakolatkerete a vállak mellől, volutákból indul. Az ajtó felett ezenkívül íves, a karzatszinti ablak felett pedig szögbe tört szemöldökpárkány is van. A főpárkánynak a torony homlokfalára eső szakasza timpanont alkot. A féloromzatok szélén egy-egy váza áll. A hajót két, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat fedi. A keskeny karzat középen kihasasodó mellvédje egyetlen kosárívre támaszkodik. A karzaton kerek mezőben az építés /1778/, a festés /1901/ és újítás /1977/ évszámai. A főoltárt az 1901-es tatarozáskor a Rétay és Benedek céggel készíttették. A Mária gyermekkorát ábrázoló oltárkép Schmidt József győri festő munkája 1801-ből. A szembemiséző vörösmárvány oltár újabb. A hajó falán egy 18. századi Szent Család-kép. A boltozatok festményeit Graits Endre pécsi akadémiai festő készítette 1901-ben. A látványos, rokokó stílusú szószékre a sekrestyéből lehet feljutni. Az Adami-műhelyből származó, henger alakú, vörösmárvány keresztkút lábazatára a szájában almát tartó kígyó tekeredik. A padokhoz 1779 januárjában vágták ki a tölgyfát a Bakonyban, és egy évi száradás után, 1780 januárjában faragták ki azokat. A hajóban Szent Apollónia- és Szent Ottília-képek Simon Sándor pápai festő művei, 1868. Az orgona sípháza klasszicizáló késő barokk, a gyóntatószék klasszicista stílusú. A szentélyhez ajtóval és ablakkal kapcsolódik a sekrestye. Kétszakaszos csehsüveg-boltozatát húzott keretek díszítik. A sekrestyeszekrény faragott, késő barokk munka, 18. századi. A járófelületet kelheimi lapok fedik. A kriptába a plebánosok temetkeztek. A szentély oldalfalán az 1915-ben hősi halált halt Esterházy Pál huszárkapitány márvány emléktáblája. ...Kevesebbet mutat