Búcsú
12-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A város mai területén a kkorban 11 település volt. A XV.-XVI. sz.-ban a mai Szt. István tp-on kívül még 3 tp-ot említenek az oklevelek. Pápa nevével 1225-ben találkozunk először, amikor főesperesi székhely. Az 1240-es években plébánosát említik. Vára kkori eredetű. 1398-ban civitas. 1400-as években oppidum. A mai Szent István templom helyén — a templom homlokzata előtt — a XI-XII. sz.-ban keletelt, toronnyal ellátott, kőfallal kerített tp állt. 1397-ben exempt plébániájáról van adatunk. 1467-b...Tovább
"A város mai területén a kkorban 11 település volt. A XV.-XVI. sz.-ban a mai Szt. István tp-on kívül még 3 tp-ot említenek az oklevelek. Pápa nevével 1225-ben találkozunk először, amikor főesperesi székhely. Az 1240-es években plébánosát említik. Vára kkori eredetű. 1398-ban civitas. 1400-as években oppidum. A mai Szent István templom helyén — a templom homlokzata előtt — a XI-XII. sz.-ban keletelt, toronnyal ellátott, kőfallal kerített tp állt. 1397-ben exempt plébániájáról van adatunk. 1467-ben említik először Szt. István vért. tiszt-re szentelt egyházat. 1773-74-ben lebontották. A XVI. sz. első felében a prot.-ok használták. 1660-ban vette vissza tőlük a földesúr. 1774-86. közt épült a mai kéttornyú barokk nagytemplom, a Dunántúl egyik legimpozánsabb épülettömbje. Esterházy pp. építtette, Fellner Jakab tervezte. Kupoláit Maulbertsch freskói díszítik. Méretei: 42x22 m. Tornyai 71 m magasak. Nagyharangja 1759-ből való, 32 q. M. — A pl-ház barokk, mai formájában 1759-ből. M.Tit: Szt. István vért. Búcsú: dec. 26. Szi: jún. 6. és nov. 20. Rn: júl. 31. Akv: 1638-tól. Hsz: 8743 (28 071). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A Fő tér közepén szabadon álló, északnyugat felé tájolt, kereszt alaprajzú, a hajónál keskenyebb, sarkain lemetszett, egyenes záródású szentélyű templom a szentély két oldalán emeletes, oratóriumos mellékterekkel, délkeleti, bejárati főhomlokzata felett az oldalhomlokzatok elé kiülő tornyokkal. Homlokzatán körbefutó háromrészes, fogazott főpárkánya hangsúlyos. A főhomlokzaton magas lábazati párkányról induló, copfdíszes ión pilaszterek közöt kosáríves, copfdíszes egyenes szemöldökű, kötényes abl...Tovább
A Fő tér közepén szabadon álló, északnyugat felé tájolt, kereszt alaprajzú, a hajónál keskenyebb, sarkain lemetszett, egyenes záródású szentélyű templom a szentély két oldalán emeletes, oratóriumos mellékterekkel, délkeleti, bejárati főhomlokzata felett az oldalhomlokzatok elé kiülő tornyokkal. Homlokzatán körbefutó háromrészes, fogazott főpárkánya hangsúlyos. A főhomlokzaton magas lábazati párkányról induló, copfdíszes ión pilaszterek közöt kosáríves, copfdíszes egyenes szemöldökű, kötényes ablakok. A középső tengelyben kosáríves kapu, oszlopok tartotta, vázadíszes, egyenes szemöldökkel, mely egybeépült a kosáríves kórusablak könyöklős, mellvédes, füzérdíszes szemöldökös tagozott kőkeretével. A főpárkányon fogazott keretezésű timpanon Esterházy Károly kőcímerével. Mögötte a széleken egyenes záródású, erős kiülésű szemöldökös ablakokkal áttört magas oromfal köti össze a tornyokat, melyek harangszintjét 4-4 sarokpillér és 8-8 oszlop töri át, háromrészes párkány zár, felettük tört vonalú sisakok órákkal. A két torony között tört íves, vázadíszes kőattikán a templom névadó szentjének, Szt. István protomártírnak angyalokkal kísért szobra. A homlokzattagolás a toronytest oldalán is folytatódik. Az oldalhomlokzatokat falsávok tagolják, a faltükrökben 2-2, a szentélyen 1-1 szegmensíves záródású, szalagkeretes ablak nyílik. A hajóban magas lábazat, háromrészes főpárkány és copf füzérdíszes pilaszterek tagolta, erőteljes pillérek. A hajóban két-, a karzataljban és a szentélyben egyszakaszos, hevederes csehsüveg-boltozat. A karzat oszlopokra támaszkodó, egyetlen kosárívvel nyílik a hajóba. A négy ablakfülkében mellékoltárok oszlopos-párkányos kialakítással, oromzattal, vázadíszekkel. A délnyugati oldalon lévőket Borromei Szent Károlynak és Szent Józsefnek, az északkeletieket Nepomuki Szent Jánosnak és Szent Annának szentelték. A diadalív jobb falán hangvetős szószék, oldalán jelenetek Jézus életéből, tetején angyalok tartotta mózesi kőtáblák. A főoltár az egész szentélyzáródást elfoglalja, a főoltárképet, Hubert Maurer Szt. István megkövezése festményét, lábazatos-párkányos oszloppár keretezi, rajtuk angyalok. A főoltár Szent István- és Szent László-szobrai carrarai márványból készültek. A sekrestyét és azzal átellenben a Mária-kápolnát dongaboltozat fedi, mennyezetükön falképekkel. A Mária-kápolna oszlopdíszes oltárában az oltárkép Raffaello művének másolata, és itt áll a kastélykápolnából származó feszület is. Az oltármenzában Szent Martialis csontvázereklyéje látható. Mindkettő emeletén oratórium. A boltozaton a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázoló falképeket Franz Anton Maulbertsch festette 1782-1783-ban. ...Kevesebbet mutat