Pápa – Fájdalmas Anya-templom

Pápa – Fájdalmas Anya /Boldogasszony/ (Kálvária)
Búcsú
09-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Az 1740-46-ban létrehozott Kálvária mellett ferences remeték laktak és gondozták a XVIII. sz.-ban. — A tp. 1791-ben épült. Barokk. Pléb.-ját 1949-ben szervezték. Pl-ház 1950-ben épült. A Kálvária barokk. 1740-46-ból. Bővítve 1800 körül. M. Tit: Fájdalmas Szűz. Búcsú: szept. 15. Szi: márc. 25. és szept. 8. Rn: szept. 30. Akv: 1950-től. A Győri úti Nep. Szt. János rokokó szobra és Szt. Flórián szobra 1753-ból. Műemlékek."
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
Esterházy Károly a kálváriacsoport mellett egyhajós templomot építtetett, amit 1795-ben szenteltek fel. Tervezését Fellner Jakabnak tulajdonítják, valószínűleg alaptalanul.
Történeti leírás 1945-
A falképeket Bíró József és Jenő készítette 1943-ban. Önálló plébánia 1949-től. Falkép restaurálása: 1994. Felújítás: 2019-2020.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Egyéb bevett név
Kálvária-templom
Elhelyezkedés
Pápa, Kálvária utca, hrsz. 5728.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 4885
Védelem azonosítója
10190
Védés ideje
1951
Eredeti jelleg
plébániatemplom és temetőkápolna
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Pápa I., Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A Kálvária-temető szélén álló, keletelt, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a Kálvária utcára néző nyugati, bejárati homlokzat felett a homlokzati síkból kissé kilépő, lekerekített sarkú toronnyal, a szentély két oldalán mellékterekkel. Kontyolt nyeregtető, cserépfedés. A főhomlokzata magas lábazatról indul, háromrészes főpárkány zárja, mely a középrizalit-szerűen előrelépő toronytesten triglifes frízű. A homlokzatot párkányfejezetes pilaszterek osztják, a középső tengelyben egy...Tovább
A Kálvária-temető szélén álló, keletelt, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a Kálvária utcára néző nyugati, bejárati homlokzat felett a homlokzati síkból kissé kilépő, lekerekített sarkú toronnyal, a szentély két oldalán mellékterekkel. Kontyolt nyeregtető, cserépfedés. A főhomlokzata magas lábazatról indul, háromrészes főpárkány zárja, mely a középrizalit-szerűen előrelépő toronytesten triglifes frízű. A homlokzatot párkányfejezetes pilaszterek osztják, a középső tengelyben egyenes záródású, szemöldökpárkányos kapu, felette szalagkeretes ablak háromszögű timpanonnal. A toronytest középső emeletén faltükörben ülő körablak, ehhez vázákkal díszített, íves oromzat csatlakozik. A torony felső emeletét ión pilaszterek keretezik, szalagkeretes, egyenes záródású harangablakok törik át. A toronysisak gúlaforma, falazott. Oldalhomlokzatain a főpárkány körbefut, a falakat falsávok tagolják, közöttük 3-3, szegmensíves záródású, könyöklős ablak nyílik. Az enyhén visszalépő, egyenes záródású szentélyhez mindkét oldalon négyzetes kis bővület járul, a keleti sekrestyének kőkeretes ajtaja van. A toronyaljon áthaladva a fiókos dongaboltozatos karzatalj következik. Az ívesen kidomborodó mellvéd felett a karzat dongaboltozattal fedett. A kétszakaszos hajót és a szentélyt is csehsüveg-boltozatok fedik. A falakat erősen plasztikus háromrészes párkány és ión pilaszterek tagolják. A rokokó, puttókkal díszített, oszlopos-párkányos kialakítású főoltár közepén népies barokk Pietá-szobor, a sasvári kegyszobor másolata. A szentélyből jobbra és balra nyíló sekrestyének és gyóntatószobának is kőkeretes ajtaja és ablaka van. A falképeket Bíró József és Jenő készítette 1943-ban. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Pápa