Nagyvázsony – Szent Ilona, császárné | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

Búcsú

08-18

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"1333-ban papját, Jánost, 1425-ben Szentháromság és Mindenszentek tiszt.-re emelt tp-át említik. 1472-ben Kinizsi Pál kapja meg Vásonkő várát Mátyás királytól, aki 1483-ban a vár közelében pálos kolostort alapít Szt. Mihály tiszteletére. 1560 tájban a török közeledtével elmenekülnek a szerzetesek. Rövid élete alatt is a „reneszansz, kultúra kirepítő helyévé " vált. A ránk maradt négy pálos kódex közül három teljesen, a negyedik részben itt készült. A Festetics-kódex és a Czech-kódex Kinizsi Pálné Magyar Benigna számára készített díszes imakönyvek. A harmadik imakönyv Csepely Simonnak, jótevőjüknek készült. — 1726-ban szervezték újjá a pléb-t 12 falu híveinek ellátására. Később ebből szakadt ki a balatoncsicsói és a vigántpetendi plébánia. Istentiszteleti helyül kezdetben a vár Szt. Ilona kápolnája szolgált. Az ősi Szt. István (mai alsó) tp, amely a XII—XIII. sz.-i gótikus alapokon 1484-ből való, akkor tető nélkül állt. 1773-ban kapott tetőt, amikor barokk stílusban átalakították. A műemléktp. méretei: 14x8 m. — A felsőtp. Szt. Ilona tiszteletére készül 1777-ben, későbarokk. 1823-ban bővítették, 1841-ben átalakították, majd 1940-41-ben nagyobbították. Mj. Méretei: 30x8 m.Búcsú: aug. 20. Szi: aug. 10. Rn: jún. 14, Akv: 1726-tól. Hsz: 1060 (1788): " ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás

Első adat a településről

1233: Wesun; 1300-1327: Wasun, a veszprémi káptalan földjeinek meghatárolásábanszereplő hely Wygant-tal együtt, a veszprémi káptalan 1082. évre hamisított birtokösszeírásában.

Első adat a templomról

1777: építés, papja: Dancs József plébános, szentelés:

Település birtokosa

Vázsonyi nemzetségből való Vezsenyi család (első említésük: 1305), magszakadás folytán Kinizsi Pál; később feleségének örökösei , a vázsonykői Horváthok (1472-1649), végül a Zichyek

Kegyúr

1733, 1880: a Zichy család

Protestáns használat

nem

16-17. századi történet

Istentiszteleti helyként a 17. század második fele óta a várban kialakított, Szent Ilona tiszteletére szentelt kápolnát használták - erre utal az 1747-es canonica visitatioban említett kő kórus és régi kő szószék -, ill. a hozzá tartozó fa haranglábot a vár udvarán. A várbeli templom 1734-ig szolgált plébániaként, 1752-ben mint rossz állapotú, használhatatlan épületet említik. Az 1720-as évektől kezdve használták a középkori Szent István templomot, amely mellé 1727-ben szervezték újjá a plébáni...Tovább

Újraalapítás

1726/1727, ill. 1720-as évek közepe

Török utáni templom építése

1777

Török utáni templom építtetője

a hívek és Dants György János plébános

Történeti leírás 1701-1945

18. sz. közepe: harangláb felállítása a település K-Ny irányú főutcája és a vár felől jövő utca találkozásánál. 1743-1753 között: Győrben készítetett harang elhelyezése egy korábbi mellé, egy haranglábba, mely a mai Szent Ilona templom helyén állt. 1777: Dancs György plébános hivatali ideje alatt épült a Szent Ilona kápolna kőből, részben fából, melyben a várból áthozott Szent Ilona oltárképet elhelyezték el, melyet festett vagy restaurált Bucher Ferenc. Ennek ellentmond, hogy az 1779-es egyházlátogatási jegyzőkönyv nem említi a kápolnát, az 1824-es visitatio eltérően írja le: létezik ekkor Nagyvázsonyban egy kis kápolna, a nép kegyeletéből - ti. ők építették - szilárd anyagból - ami lehetett kő vagy tégla - Szent Ilonának szentelve, 1797 óta. Felszentelte Szabó Mihály plébános 1797 november 3-án. E kápolna bővítési szándékával kapcsolatban a vázsonyi katolikusok levélben fordultak a püspökhöz, melyben írják, hogy a földesúr és kegyúr Zichyek engedélyét erre már megszerezték. A kapu feletti 1829-es évszám erre a bővítésre utal: a korábbi kápolnát a hajó irányába meghosszabbították, új tornyot emeltek. 1846: a toronyban három harang lakik: 5 mázsa 70 font, 2 mázsa 82 font, 1 mázsa 70 font, a kápolna hossza 11 öl, szélessége 7 öl. 1857, kataszteri térkép: kisméretű, keletelt, nyújtott poligonális szentélyzáródású, templom, toronnyal (ebből ma a ma torony és a tőle keletre levő két boltszakasz áll). 1855: sekrestye épült. 1938: új harang. 1941: bővítés, Vándor Ferenc veszprémi építészmérnök tervei alapján, kivitelező Fabb Károly építési vállalkozó, Rohrer József ács. Orgona (a rajta levő évszám 1825) a Szent István templomból áthozva, megjavította Müller Viktor orgonaépítő. A hajó bővítése K-felé három boltszakasszal, új, egyenes záródású, csehsüveg boltozatú szentély. A sekrestyét folyosóval kapcsolták össze a szentélyhez épült oratóriummal. Márványmozaik padlóburkolat, újabb padok a régiek mellett, gyóntatószekrény, Szent Antal oltár menzája, szószék, karzatalj faszerkezetű leválasztása. Építőanyag: kisméretű tégla. 1944: főoltár, Szent Ilona, fehér márvány, Krasznai Lajos szobrász. ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás 1945-

1963: belső helyreállítás, festés. Belsőben meszelés és repedések javítása.1983: külső tatarozás, szigetelés, homlokzati vakolatok leverése, bádogozások cseréje, tervező: Szanyi György. 1999: tetőfelújítás. 2015: statikai megerősítés (feszítőműves), tetőhéjalás cseréje, fedélszéki faanyag javítása, tervező: Ther Atal. 2018: Támogatást kaptak belső restaurálásra.

Mai templom adatai

Megnevezés

R.k. tp.

Elhelyezkedés

8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 78., hrsz: 1106, 46°58'55.1"N 17°41'54.8"E

Védelem mértéke

műemlék

Védelem törzsszáma

M 5525

Védelem azonosítója

[25370]

Védés ideje

1958

Védelemre javasoljuk

műemlék

Eredeti jelleg

templom, 1941-től plébániatemplom

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Szent Ilona, fehér márvány, 1944, Krasznai Lajos szobrász

Mai meghatározó korstílusa

késő barokk

Mérete

8 * 30 méter

Építészek, kivitelezők

Vándor Ferenc veszprémi építészmérnök, Fabb Károly építési vállalkozó, Rohrer József ács, Szanyi György főmérnök,Ther Atal statikus

Más mesterek

Bucher Ferenc festő, Tóth Árpád harangöntő, Szlezák László harangöntő, Müller Viktor orgonaépítő, Krasznai Lajos szobrász

Egyházigazgatási beosztás

plébánia

Ellátó plébánia

Nemesvámos

Általános jellemzők

A település Mencshely felé vezető utcáján álló, keletelt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzat felett a homlokzat síkjából kissé kiülő toronnyal, a hajó É-i oldalán a templomból és egymásból is nyíló oratóriummal és sekrestyével.

Külső leírás

Az oldalhomlokzatokat egyszerű, negyedkörhomorlatos párkány és lábazat díszíti, a főhomlokzat tükrös kialakítású. A Ny-i homlokzat főpárkány alatti, pilaszerekkel közrefogott része homorú íves falfelülettel csatlakozik a két szélső, tükrös tagolású szakaszhoz. A homlokzat tengelyében vörös színű, szemöldökének sarkain ívesen lemetszett kőkeretes kapu nyílik, zárkövén az 1829-es évszám látható. Az ajtólapok vele egykorúak. A kapu fölött vakolatkeretes, kosáríves ablak nyílik. Az egyrészes főpárkány feletti, párkánnyal záródó toronyszint tükrös kialakítású, rajta vakolatkeretes, álló ovális ablak, oldalról enyhén homorú ívű féloromzatok csatlakoznak, sarkukon egy-egy kőváza. A harangszinten minden oldalon pilaszterekkel közrefogott félköríves ablakok nyílnak, felettük kétrészes, óraíves főpárkány, tagolt toronysisak, gombon álló kereszt. Az órakör zöldre festett, számokkal, az óraszerkezet hiányzik. A templomhajó Ny-i homlokzatán öt, a szentélyen egy, félköríves ablak nyílik. A templom É-i homlokzatán a hajót két, félköríves ablak világítja meg, tőle K-re csatlakozik a sekrestye, melynek külső bejárata a Ny-i homlokzaton nyílik, egyenes záródású ablaka a K-i homlokzaton nyílik, és a szentély mentén az önálló tömeget képező oratórium, egy-egy egyenes záródású ablakkal K és É felé. A templom cserép, a torony fémlemez héjalású. ...Kevesebbet mutat

Belső leírás

A temlomhajó erősen beülő féloszlopokról induló, ötszakaszos, a szentély egyszakaszos csehsüvegboltozattal fedett. A hajóhoz nyugaton kosáríves nyílású, a hajó tere felé ívelt mellvédű orgonakarzat csatlakozik, rajta orgona 1825-ös évszámmal. Torony feljárat a karzat Éi oldalán, D-en Lourdes-i barlang, a karzatszinten tárolóhelyiség. A hajó D-i fala mentén szentek szobrai, mellékoltár, keresztelőmedence, 20. sz., az É-i fal mentén gyóntatófülke, 20. sz., a sekrestye felé két boltszakasz teljes szélességében üvegezett ajtóval, 19. századi vörösmárvány keresztelőmedence, rajta a harmadik bolszakaszban kisebb sekrestyeajtó és szószék, 20. sz., a szentélyben az előzőekhez hasonló üvegezett térhatárolás. 19. és 20. századi padok, 20. századi menzaoltár. ...Kevesebbet mutat

Általános állapot

jó, átlagos;

Források

településre első adat: Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. V. Szeged, 2019. 596-598.;
település birtokosa: VMRT
templom kegyura: ACP; MKL
16-17. századi történet: VPMEGY_TOP_OMF; Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
plébánia újraalapítása: VPMEGY_TOP_OMF; 1975sem; Építéstörténeti Tudományos Dokumentáció, Haris Andrea, 2016.
török utáni templom építése: VPMEGY_TOP_OMF; LDM_MA;
török utáni tp. építtetője: VPMEGY_TOP_OMF; LDM_MA; Pfeiffer1987
történeti leírás 1701-1945: VPMEGY_TOP_OMF; LDM_MA; VEL_VIII_31_I_41_Nagyvázsony; Pfeiffer1987; Veszprémi Napló LIV. évf. 190. szám (1998.08.14.) 5. oldal; Veszprémi Napló LV. évf. 256. szám (1999.11.03.) 9. oldal; Veszprémi Napló 74. évf. 258.szám (2018.11.07.) 3. oldal; MKL; Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
történeti leírás 1945-: RMI nyilvántartás; VPMEGY_TOP_OMF; VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo_oldal_007; Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.; Külső Tatarozás, Szanyi György, MÉM MDK 17645 ltsz., Veszprémi Napló 74. évf. 258.szám (2018.11.07.) 3. oldal;
védelem mértéke: https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=10076
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=10076
eredeti jelleg: Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
főoltár titulusa, készítési ideje és készítője: Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
mérete: 1975sem
építészek, és kivitelezők: Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
más mesterek neve: Építéstörténeti Dokumentáció, Haris Andrea, 2016. MÉM MDK 52353 ltsz.;
egyházigazgatási beosztás: https://miserend.hu/templom/4526 (letöltés: 2023.11.14.)
ellátó plébánia: https://miserend.hu/templom/4526 (letöltés: 2023.11.14.)
általános jellemzők: genthon_1959_220
belső leírás, berendezéssel: genthon_1959_220

Irodalomjegyzék

Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. V. Szeged, 2019. 596-598.; NAgyvázsony, Kinizsi u. hrsz.: 1106; trsz: 5525 SZent Ilona tempom, Építéstörténeti tudományos dokumentáció. Haris Andrea. 2016. MÉM MDK ltsz.: 52353.; ZÁKONYI FERENC: Nagyvázsony. 6. jav. kiad. Budapest,
Panoráma, 1991. 37, [2] p., [17] t.; Genthon 1959, 220. ; Schem 1975, 111.; Veszprémi Hírlap 1901/III. IX-30. szám (1901.07.28.) 6-7. oldal: Adatok Nagy-Vázsony történetéből.; Veszprémi Hírlap 1901/III. IX-32. szám (1901.08.11.) 6-7. oldal:Adatok Nagy-Vázsony történetéből.; Veszprémi Hírlap 1938/IV. XLVI-51 .szám (1938.12.18.) 6.oldal: Harangszentelés Nagyvázsonyban.; Veszprémi Hírlap 1941/IV. XLIX-95.szám (1941.11.26.) 1.oldal: Templomszentelés Nagyvázsonyban;

Írott források

Zempléni Múzeum, Szerencs - képeslapok: Nagyvázsony Fő utca. [1912]. Kiadási adatok: Deutsch Lipót, Nagyvázsony, 524. - ltsz. 0165194 (https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1225462/); Nagyvázsony Templomrészlet. Községháza. Kiadási adatok: Magyar Fénynyomdai Részvényársaság, Budapest, 886. sz. - ltsz.: 0165189 (https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1225457/); Üdvözlet Nagyvázsonyból - Deutsch Lipót áruháza. Nagyvázsonyi utcarészlet üzletekkel, templommal, emberekkel. [1924]. Kiadó: Deutsch Lipót. Mérete: 14 x 8,9 cm. - ltsz.: 94.2902.1 (https://mandadb.hu/tetel/76664/Udvozlet_Nagyvazsonybol__Deutsch_Lipot_aruhaza);

Nagyvázsony – Szent Ilona, császárné

Plébániák

Települések