Búcsú
05-16
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Az Eger patak völgye, melyet Almád-völgyének is neveztek, a kkorban sűrűn lakott. Almád, Apáthi, Attak és Győr falukkal találkozunk a mai Monostorapáti határában. Almádnak 1127-ben alapított bencés apátsága van. 1508-ban már pusztulófélben van, de még lakja néhány szerzetes. A kolostor és az apátsági tp romjai a Szentkút forrásai mellett ma is jól kivehetők. Románkori XII. sz.-i. Mj. Attak és Győr első okleveles említésével 1342-ben találkozunk. 1531, 1536-ban Apáthy, Attak, „cum Attak ", a kö...Tovább
"Az Eger patak völgye, melyet Almád-völgyének is neveztek, a kkorban sűrűn lakott. Almád, Apáthi, Attak és Győr falukkal találkozunk a mai Monostorapáti határában. Almádnak 1127-ben alapított bencés apátsága van. 1508-ban már pusztulófélben van, de még lakja néhány szerzetes. A kolostor és az apátsági tp romjai a Szentkút forrásai mellett ma is jól kivehetők. Románkori XII. sz.-i. Mj. Attak és Győr első okleveles említésével 1342-ben találkozunk. 1531, 1536-ban Apáthy, Attak, „cum Attak ", a következő összeírásokban már csak Monostor-Győr együtt kerülnek összeírásra. 1626-ban már csak „Monostor apáti” szerepel. — A XVIII. sz.-ban települ újra bakonyi pásztorokkal és famunkásokkal. Egy ideig Szentbékkálla filiája. Tp-át 1746-59-ben Bíró pp. építteti. M. Pléb-vá 1762-ben szer¬vezik. Barokk tp-át 1786-ban Xaverisch Ferenc festi ki. 26x13 m. 1970-ben teljes külső felújítást kapott.Tit: Nep. Szt. János. Búcsú: máj. 16. Szi: febr. 22. és szept. 4. Rn: jan. 10..Akv: 1762-től. Hsz: 1282 (1328). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A település középpontjában, útkereszteződésben álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel, a főhomlokzathoz épített órapárkányos, órás toronnyal, amelyet falazott gúlasisak fed. A szentélyt kápolna és a sekrestye fogja közre, felettük a főpárkányig magasodó oratórium.
Főhomlokzatának a zárópárkányig magasodó alsó részét pilaszterek tagolják. A párkány toronyhomlokzatra eső szakasza középen ívesen megemelt, alatta az építtető püspök címere látható. ...Tovább
A település középpontjában, útkereszteződésben álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel, a főhomlokzathoz épített órapárkányos, órás toronnyal, amelyet falazott gúlasisak fed. A szentélyt kápolna és a sekrestye fogja közre, felettük a főpárkányig magasodó oratórium.
Főhomlokzatának a zárópárkányig magasodó alsó részét pilaszterek tagolják. A párkány toronyhomlokzatra eső szakasza középen ívesen megemelt, alatta az építtető püspök címere látható. A nyugati homlokzat torony melletti falsíkjaiba egy-egy szoborfülke mélyed. A lekerekített sarkú tornyot közrefogó volutás féloromzatok fogják közre. Bejárati ajtaja kosáríves záródású, a karzatszinti, a váll- és zárköves harangszinti ablakok, valamint a szoborfülkék félkörívesen záródnak. A toronyhomlokzat oromzatszintjén körablak nyílik. Oldalhomlokzatai tükrös tagolásúak. A déli homlokzat második és harmadik tengelyében, egymás felett két ablak nyílik. A hosszhomlokzat ablakai szegmensíves záródásúak, a sekrestye ajtaja és ablaka, valamint az oratóriumok ablakai téglány alakúak.
Hajója három szakaszos, csehsüveg-boltozatokkal fedett, az elsőben csehsüveg-boltozatos kórus. A hajóban, magasan, a hosszfalak mentén, a pillérek között karzatok húzódnak. A szentélyt csehsüveg-boltozat és a záradéknak megfelelő, cikkelyes boltozat fedi. Három csehsüveg-boltozatra ültetett karzata kétpilléres. ...Kevesebbet mutat
Források
VEL.VIII.31.II.14.Monostorapáti
VFL.I.4.d.I.04.40.
VFL.I.4.d.I.04.40.