Márkó – Szent Márk | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

Búcsú

04-25

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"Előtte Mesteri. 1230-ban még áll a tp. Szt. Márk tiszteletére. Róla a falu új neve. A hódoltság után a veszprémi káptalané. Ők népesítik be német ajkú telepesekkel Nagytevel, Kislőd, Városlődről. Lelki ellátásukra Bíró pp. 1743-ban pléb-t alapít. Kezdetben magánházban miséztek, a régi tp. romokban hevert. Monstranciájuk fából van, csak a lunula ezüst aranyozva. A tp-ot a hívek építik 1747-54 között. 1839-ben a falutól ÉK-re neoklasszikus, kerek kupolás kálvária kp-na készült, 14 stációval. Tp:...Tovább

Történeti leírás

Első adat a településről

A tágabb környéken fekvő több Szent Márk nevű falu korai adatai nehezen választhatók szét. Legkésőbb 1358-ban és 1359-ben már valószínűleg a mai Márkó déi határába lokalizálható települést említik. A mai Márkó helyén további települések: Mesteri, Bere, Gyipolt

Első adat a templomról

A z 1358-as és 1359-es említések idején már lehetett temploma, a falu nevéből ítélve.

Település birtokosa

Bakonybéli apátság.

Kegyúr

Feltehetően a bakonybéli apátság.

Középkori templom építési kora és átalakítása

1488-ban a falu már lakatlan.

Újraalapítás

1743

Török utáni templom építése

1743

Török utáni templom építtetője

Márkói lakosok és a veszprémi káptalan néhány tagja

Történeti leírás 1701-1945

Az 1735 és 1740 között a veszprémi káptalan németajkú telepesekkel népesíti be az elpusztult középkori falvak közé az új települést (telepítési szerződés: 1741), mely ekkor még Mesteri névre hallgat. A Márkó nevet egykori, illetve új templomának patrónus szentjéről kapta. 1743: önálló plébánia szervezése. 1747-54: mai templom építése, alapkövét Szokob Jakab márkói kőművesmester tette le. 1760: Szentháromság- szoborcsoport. Mai torony: 1782 k., néhány veszprémi kanonok adományából (kőműves: Schratz József?). A sekrestye az ajtaján lévő évszám alapján 1810-ben készülhetett. A barokk oltárépítmény nem ide készült, a restaurátori kutatása alapján. Szakirodalmi adat alapján Polinger Ignác készítette volna az oltárképet. 1860: templomjavítás, az oltár hátoldalán felirat az oltár megújítására vonatkozik, 1868: toronyóra (Keresztes Pál) ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás 1945-

1904-1906: felújítás, 1973-ban Dragonits Tamás terve. 1975: műkő szembesmiséző oltár terve (Márishegyi János szobrászművész). 1975-1977:: oltár restaurálása, 1995: belső festés megújítása, 2008: mobilkommunkikációs állomás készítése.

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

8441 Márkó, Béke tér 1. hrsz.: 283., 47°07'17.9"N 17°48'47.1"E

Védelem mértéke

kiemelten védett műemlék

Védelem törzsszáma

M 5511

Védelem azonosítója

10036

Eredeti jelleg

plébániatemplom

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Szt. Márk, 18. sz. közepe

Mai meghatározó korstílusa

barokk

Mérete

28,59x11,62 (külső méret)

Építészek, kivitelezők

Szokob Jakab kőműves (1747), Schratz József? (1782)

Más mesterek

Polinger Ignác? Keresztes Pál órásmester, Márishegyi János szobrászművész (műkő szembemiséző oltár)

Általános jellemzők

Barokk, épült 1746-1754 között. Útkereszteződés mellett álló, északkeletre tájolt templom, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a főhomlokzat elé kilépő toronnyal, a szentély északnyugati oldalán sekrestyével.

Külső leírás

A törtvonalú sisakkal fedett és órapárkányos torony íves falfelületekkel kapcsolódik a főhomlokzathoz. A főhomlokzatnak és a toronynak a körülfutó főpárkányig magasodó alsó részét pilaszterek, a többi homlokzatot falsávok keretezte tükrök tagolják. A kőből faragott, tagolt, füles szalgekeretes, szemöldökgyámos főbejárati ajtó két kanyargó levéldísz közé fogott zárókövét kettőskereszt, alatta két keresztbe tett kulcs díszíti. A toronyablakok füles és tagolt szalagkeretesek, kosáríves záródásúak, zárókővel. A főbejárat fölötti ablak pozitív tükrös, alul homorúan kiképzett szélű köténydísz két oldalát két-két cseppdísz ékesíti. Hajóablakok és a déli szentélyablak füles tagolt szalagkeretesek, zárókövesek, szegmensíves záródásúak, a szentély keleti ablaka befalazott, feltehetően a főoltár másodlagossága miatt. A déli homlokzaton a főbejárati ajtóra emlékeztető kialakítású ajtó, mindkettő szárnyait fémlemez borítja. A sekrestye egyszerű kőkeretes ajtajának északi szárköve fából készült, a szemöldökkő zárókövén az 1810-es évszám látható. ...Kevesebbet mutat

Belső leírás

A hajót háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a szentélyt csehsüveg-boltozat és cikkelyekből álló boltozat fedi. Falaztott, kétpilléres karzat kovácsoltvas rácsos, falazott mellvédje hullámos vonalú, középen és a széleken a templomtérbe nyúlik. A főoltár és a szószék rokokó stílusúak. Utóbbi hangvetőjén a Remény allegorikus alakjával. Padok és a követ utánzó fa keresztelőmedence barokk sítílusúak, utóbbin szobor: Keresztelő Szt. János megkereszteli Krisztust. A szobrokkal és két-két oszloppal díszített látványos főoltáron az olajfestésű oltárkép a tituláris szentet ábrázolja (Szt. Márkot a látomása az evangélium megírására ösztönzi, alul az oroszlán) Faszobrok: Nep. Szt. János és egy vértanú szent pálmaággal, illetve két diakónus szent, az egyik talán Szt. István protomártír. A szobrok a műemléki nyilvántartás hivatkozás nélküli adatai alapján valószínűleg a pápai Huber József műhelyének és Stern Mihály Jánosnak a művei az 1760-as évekből. A főoltár kép felett Szentháromság-szoborcsoport. Kétoldalt egy-egy ajtó vezet az oltár mögé. Mellékoltárok: Szűz Mária- és Szt. Vendel-oltár (19. század, a Szűz Mária-szobor 20. sz.). A Szt. Vendel-oltárban Szent Sír, Krisztus fekvő testével. A karzaton szobordíszes, barokk orgonaszekrény található. A sekrestyében egy klaszicizáló későbarokk és egy kvalitásos historizáló stílusú sekestyeszekrény található. A bejárati, illetve a sekrestyeajtó barokk, barokk zárakkal, pántokkal. A padlásra a toronyból vezető nyílás eredetileg kagykómotívumos lezárású szoborfülke volt, alatta korábbi külső meszelt homlokzati vakolat nyomai, a torony utólagos. A fedélszék: 19. sz. második fele-vége. ...Kevesebbet mutat

Általános állapot

kifogástalan, felújított; felújítás alatt; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); elpusztult, és veszélyeztetett, részben veszélyzetett, nem veszélyezetett

Források

településre első adat: VMRT 2. 31/11.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Karlinszky 2023. 96-97.
település birtokosa: VMRT 2. 31/11.
középkori templom építési kora és átalakítása: VMRT 2. 31/11.
török utáni tp. építtetője: VFL VIII. 31. I. 41. Márkó
történeti leírás 1701-1945: VMRT 2. 31/11. Ila-Kovacsics 1964. 260. VFL VIII. 31. I. 41. Márkó; VH 1909. 52. sz. 11. https://www.veszpremiersekseg.hu/erseksegi-ekessegek/erseksegi-ekessegek-113-resz/
történeti leírás 1945-: MÉM MDK Tervtár ltsz. 10338., 11039., 41981.; VFL Acta doecesana 2845-2991-3180-3289-3665/1904; 13/1905; 2159-3109/1905; 2929/1906.; Újlaki 1969-70. 423. Géczy-Granasztói 1984 551-552.; Ivicsics 1998 322.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
belső leírás, berendezéssel: Aggházy II. 170.

Márkó – Szent Márk

Plébániák

Települések