Kerta – Szent Erzsébet, árpádházi

Kerta – Szent Erzsébet, árpádházi
Búcsú
11-19
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Az okl.-ben 1272 óta szereplő Kyrtán a török előtt pleb. volt. Papjairól 1554-ben, 56-ban olvasunk utoljára. Azután a pleb. megszűnik, majd a falut is megsemmisítik a Veszprém várába befészkelődött törökök. 1660 táján a kat.-okat egy Somlószőllősön működő jezsuita gondozza. A XVIII. sz.-tól hivatalosan is Szőllőshöz tartozik. A hívek 1820-tól ismételt önállósodási kérelme 1935-ben valósul meg: visszaállítják az ősi plb.-át. Az Árpádházi Szt. Erzsébet védnökségét élvező Mj — 17x9,5 m — tp-át 17...Tovább
"Az okl.-ben 1272 óta szereplő Kyrtán a török előtt pleb. volt. Papjairól 1554-ben, 56-ban olvasunk utoljára. Azután a pleb. megszűnik, majd a falut is megsemmisítik a Veszprém várába befészkelődött törökök. 1660 táján a kat.-okat egy Somlószőllősön működő jezsuita gondozza. A XVIII. sz.-tól hivatalosan is Szőllőshöz tartozik. A hívek 1820-tól ismételt önállósodási kérelme 1935-ben valósul meg: visszaállítják az ősi plb.-át. Az Árpádházi Szt. Erzsébet védnökségét élvező Mj — 17x9,5 m — tp-át 1781-ben építtette gr. Zichy István kegyúr, a XIII. sz-i román tp. romjaira.Búcsú: nov. 19. Szi: máj. 13. Rn: dec. 15. Akv: 1939-től (előtte Kertáé Somlószőllős, a filiáké Iszkáz). Hsz: 715 (863). " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A település 1272 óta szerepel oklevélben (Keertha), királyi udvarnokföld volt, később Vázsonykő tartozéka. Középkori temploma kőtoronnyal a 13. század végén épült, okleveles említése nem ismert. Népes település, 1488-ban 40 forint adót fizet.
16-17. századi történet
Plébánosát 1523-ban, 1552-ben, 1554-ben, más adat szerint 1556-ban említik utoljára, ezután megszűnik a plébánia. 1596-ban teljesen lakatlan, 1603-ban 3 adóköteles portája van. 1660 k. egy Somlószőlősön működő jezsuita gondozta az itteni híveket. A templom a 17. században a reformátusok, majd az evangélikusok használatába került, a hozzá tartozó szántókkal és kaszálókkal együtt. 1698 körül Matusek András győri nagyprépost, püspöki vikárius plébánost küldött a faluba, akinek a "kuruc világ" miatt...Tovább
Plébánosát 1523-ban, 1552-ben, 1554-ben, más adat szerint 1556-ban említik utoljára, ezután megszűnik a plébánia. 1596-ban teljesen lakatlan, 1603-ban 3 adóköteles portája van. 1660 k. egy Somlószőlősön működő jezsuita gondozta az itteni híveket. A templom a 17. században a reformátusok, majd az evangélikusok használatába került, a hozzá tartozó szántókkal és kaszálókkal együtt. 1698 körül Matusek András győri nagyprépost, püspöki vikárius plébánost küldött a faluba, akinek a "kuruc világ" miatt távoznia kellett. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1701-1945
A 18. századtólSomlószöllős filija 1935-ig. 1748-ban védőszentje már Szent Erzsébet, a templom romos a szentély kivételével, melyet 1747-ben (más adat szerint 1742-48 között) Salmon Ferenc somlószöllősi plébános náddal, a sövényfonatú hajó felét szamával fedetett be. 1756-ban a hajó egyik fala leomlott, a másik közel állt hozzá. 1779-1780-ban Zichy Károly és a hívek új hajót emeltek. 1780 novenber 19-én Horváth János somlószöllősi plébános felhatalmazást kért a templom megáldására. Zichy Károly...Tovább
A 18. századtólSomlószöllős filija 1935-ig. 1748-ban védőszentje már Szent Erzsébet, a templom romos a szentély kivételével, melyet 1747-ben (más adat szerint 1742-48 között) Salmon Ferenc somlószöllősi plébános náddal, a sövényfonatú hajó felét szamával fedetett be. 1756-ban a hajó egyik fala leomlott, a másik közel állt hozzá. 1779-1780-ban Zichy Károly és a hívek új hajót emeltek. 1780 novenber 19-én Horváth János somlószöllősi plébános felhatalmazást kért a templom megáldására. Zichy Károly az oltárt ónból öntendő feszülettel kívánta ékesíteni, s a templomot a Szent Kereszt megtalálása vagy felmagasztalás tiszteletére avatni, de ez óhaja nem teljesült. 1780-ban szilárd anyagú templomát emítik. Hajója más adat szerint a 18. század második felében épül t. Az 1820-a sévektől van önálósodási szándék, de csak 1935-ben valósul meg az önálló plébánia létrejötte. 1914-ben a templom helyreállítására 800 koronát engedélyeztek az egyházmegyei alapból, a veszprémi székeskáptalan a belső renoválási költségek fedezésére 400 koronát, Kosos István apátkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő 100 koronát adott, és Gróf Erdődy Sándor somlyóvári kertészetéből több díszfát, cserjét és szegélydiszt adományozott a park létrehozásához. 1817-ben oltár, 4 aranyozott gyertyatartóval, felette Szt. Erzsébet kép, orgonakarzat fából. Szószék 1817-ben még nincs. Harang 150 font. Újabb harang: 670 font, megáldotta Pribék István püspök, Szt Erzsébet tiszteletére, 1875. május 28. Az 1942-es vizitáció hjegyzőkönyve szerint 1781-ben épült a korábbi templom, ami helyett 1833-ban vázsonykői ifjabb Zichy István gróf újat építtetett. Tetőzete, tornya, harangja 1857. október 5-én tűzvészben elpusztult. 1936-ban kifestetté. 1942ben jó karban levőnek írják. Külső részét, tetőzetét 1740-ben tatarozták. A templom köré 1801-ig temetkeztek. Tornyában két harang volt 1942-ben: az 1857-ben elpusztult helyett kettőt öntettek. A kisebbiket az I. világháboróban elvitték, helyette báró Watzdorf Alfréd kertai földbirtokos öntetett újat 1925-ben. A nagyobb harang, melyet 1873-ban Szigethy János somlószöllősi esperes idejében készítettek 1942-ben megvolt. A karzaton orgona: Lukcsics József dr. kertai születésű veszprémi kanonok készítette a világháborúban elesett öcsse Endre emlékére 1928-ban. Főoltár: Árpádházi Szent Erzsébet, mellékoltár a hajóban: Szepltelen Fogantatás, Szent Sírral, abban corpussal. A szentélyben Jéézus Szíve és Szent Antal szobrok. A hajóban Szűz Mária a kis Jézussal. Szószék. Stációk. 1944-ben az állam által elvitt harangok ügyében intézkednek. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1956: belső felújítás. 1966: külső felújítás, a középkori részletek előkerülése. 1990: teljeskörű, külső és belső felújítás. 1966: helyreállítás, előkerült a szentély csúcsíves ablaka.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Kerta, Dózsa u. 32., hrsz. 374.
Védelem mértéke
műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4945, 9921, 1967
Védelem azonosítója
8217
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
gótikus, késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Tüskevár, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település főutcája és betorkolló utca melletti, emelkedett teresedésen álló, keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a nyugati homlokzat előtt tengelyben álló toronnyal, a szentélyhez északról csatlakozó félnyeregtetős sekrestyével. Egyszerű, falsávos homlokzat, sötétebbre festett lábazat. A nyugati homlokzaton egyenes záródású bejárat, felette téglány ablak. A torony alsó részét a hajóról átforduló körbefutó párkány zárja, felette lunettaablak záróköves vakolat...Tovább
A település főutcája és betorkolló utca melletti, emelkedett teresedésen álló, keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a nyugati homlokzat előtt tengelyben álló toronnyal, a szentélyhez északról csatlakozó félnyeregtetős sekrestyével. Egyszerű, falsávos homlokzat, sötétebbre festett lábazat. A nyugati homlokzaton egyenes záródású bejárat, felette téglány ablak. A torony alsó részét a hajóról átforduló körbefutó párkány zárja, felette lunettaablak záróköves vakolatkerettel, a harangszinten téglány ablakok, a toronysisak nyolcoldalú gúla. A déli homlokzaton három egyenes záródású, vakolatkeretes ablak nyílik. A szentély déli oldalán apró ablak, keleti oldalán egy-egy rézsútosan álló, lépcsősen falazott támpillér, a szentély falán kisebb, elfalazott csúcsíves, rézsűs kávájú ablak (mérmű részlete látszik?). A sekretye keleti oldalán kicsi téglány ablak, a nyugatin bejárat és kicsiny padlásablak nyílik. A trapezoid alaprajzú szentélyt félköríves dongaboltozat fedi, diadalíve csúcsíves. A diadalíven festett felirat: „CHRISTINA COMITIS STEPHANI JUNIORIS ZICHY DE VAZSONKEŐ PATRONI PIETATE REVIXI 1836.” és festett Zichy-címer „NEC FERRO NEC AURO” jelmondattal. A hajót háromszakaszos, hevederes csehsüveg-boltozat fedi. Sekrestye csehsüveg-boltozatos. Pilasztereinek sarka derékszögesen visszametszett. Csehsüveg-boltozatos karzata két pillérre támaszkodik. A karzaton lévő, az orgonára (készítette: Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépitő, 1928) vonatkozó kis tábla felirata: „LUKCSICS ENDRE EMLÉKÉRE, AKI A VILÁGHÁBORÚ ELEJÉN 1914 SZEPTEMBERÉBEN A HAZÁJÁÉRT HALT MEG.” Oltárkép: Árpádházi Szt. Erzsébet alamizsnát ad egy koldusnak. A háttérben 2 női alak, felül Magyarország koronás kiscímere. Íves záródású, aranyozott keretben, XIX. sz. dereka. Harang: „Készült Szigethy János esperes alatt 1875. Seltenhofer Fr. harangöntőde Sopronban.” – felirattal. /Átmérő: 85 cm./. Sekrestyéje szintén csehsüveg-boltozatos. Kőlapokkal burkolt padló. A falazat kissomlói kőből épült. A templomot falazott alapra készült vaskerítés veszi körül. ...Kevesebbet mutat
Források
VEL_VIII_31_I_41_Kerta; VMMK1967_132;
VEL_VIII_31_I_41_Kerta; VPMEGY_TP_OMF; VMRT_03_125_126; VMRT_03_125_126;
VEL_VIII_31_I_41_Kerta; canvis_vp_1780_188; https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9921; VFL_I_1_8_73_1942; VPMEGY_TP_OMF; acta_dioecesiana;
VFL_I-5_b_2_doboz_1_csomó_oldal_207.; VPMEGY_TP_OMF; Veszprémi Hírlap 1914/II. XXII-16.szám (1914.04.19.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1914/II. XXII-18.szám (1914.05.03.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1914/IV. XXII-44.szám (1914.11.01.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1915Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-34.szám (1925.08.23.) 4.oldal:/II. XXIII-17.szám (1915.04.25.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1928/II. XXXVI-22.szám (1928.05.27.) 6.oldal; 1975sem.; VMMK1967_132;

Plébániák

Települések

Település
Kerta