Káptalanfa – Szeplőtelen fogantatás

Búcsú

12-08

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"A kkorban a fehérvári káptalan faluja, innen a neve. 1406-ban már találkozunk vele. 1519-ben elég népes falu. 1660 táján el-pusztult. A török alatt a devecseri nahiehez tartozott. 1715-ben népes település, jórészt Csóron András birtoka. Majd a jogutód Esterházy cs.-é és a devecseri uradalomhoz tartozott. Esterházy Károly építteti tp-át 1746-50-es években. Barokk. 1788-ban bővítették. 1972-ben új palatetőt kapott. Mj. Pleb-ját 1750-ben szervezték, addig a nyirádi pleb. gondozta. 30x10 m. — Szen...Tovább

"A kkorban a fehérvári káptalan faluja, innen a neve. 1406-ban már találkozunk vele. 1519-ben elég népes falu. 1660 táján el-pusztult. A török alatt a devecseri nahiehez tartozott. 1715-ben népes település, jórészt Csóron András birtoka. Majd a jogutód Esterházy cs.-é és a devecseri uradalomhoz tartozott. Esterházy Károly építteti tp-át 1746-50-es években. Barokk. 1788-ban bővítették. 1972-ben új palatetőt kapott. Mj. Pleb-ját 1750-ben szervezték, addig a nyirádi pleb. gondozta. 30x10 m. — Szentháromság kp-na a faluban, 8x5 m.Tit Szeplőtelen Fogantatás. Búcsú: szept. 8. Szi: jún..20., nov. 29. Rn: dec. 12. Akv: 1755-től. Hsz: 1.110 (1113). " ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás

Középkori templom építési kora és átalakítása

A középkorban Káptalanfa a fehérvári káptalan birtoka volt, plébániáját 1495-ben említik.

Történeti leírás 1701-1945

A föltehetően a középkori templom falainak felhasználásával épült templom 1745 előtt vagy körül épülhetett. Ekkor síkfödémes hajóból és boltozott szentélyből állt, nyugati toronnyal és sekrestyével, a hajóban karzattal, a falazott oltáron a Szűz Mária, valamint Szent István és Szent László szobrait magában foglaló oltárképpel. 1766-tól kezdve a földesúr, Eszterházy Károly egri püspök építtette át a templomot: 1771-ben Keszthelyen faragták kőből az ajtó- és ablakkereteket, 1772-ben elkészül a tor...Tovább

A föltehetően a középkori templom falainak felhasználásával épült templom 1745 előtt vagy körül épülhetett. Ekkor síkfödémes hajóból és boltozott szentélyből állt, nyugati toronnyal és sekrestyével, a hajóban karzattal, a falazott oltáron a Szűz Mária, valamint Szent István és Szent László szobrait magában foglaló oltárképpel. 1766-tól kezdve a földesúr, Eszterházy Károly egri püspök építtette át a templomot: 1771-ben Keszthelyen faragták kőből az ajtó- és ablakkereteket, 1772-ben elkészül a torony sisakja, megújítják a tetőt. A sekrestye kronosztikonján az 1775-ös építési évszám olvasható. Az 1816-os Canonica visitatio a templom négy oltárát említi. 1831: a tető újracserepezése, a toronykereszt felhelyezése. 1838: a templom előtti kőkereszt felállítása. 1849: a tető javítása. 1851: kimeszelik a templomot. 1923, 1925: tatarozás. ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás 1945-

1959: külső-belső tatarozás. 1971: tetőszerkezet felújítása. 1982: Závory Zoltán falfestményekkel díszíti a templomot; a kő járófelület, a márvány szembemiséző oltár és az ambó elkészülése.

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

Káptalanfa, Kossuth Lajos utca 12., hrsz. 573.

Védelem mértéke

műemlék

Védelem törzsszáma

4944, 9914, 1958

Védelemre javasoljuk

műemlék

Eredeti jelleg

plébániatemplom

Mai meghatározó korstílusa

késő barokk

Egyházigazgatási beosztás

plébánia

Ellátó plébánia

Káptalanfa, Római Katolikus Plébánia

Külső leírás

A települést átszelő út északi oldalán, az út elágazásában álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, lemetszett sarkú, nyújtott arányú szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített keskeny toronnyal és a szentély keleti oldalához épített sekrestyével. Az óralapos, órapárkányos, tört vonalú sisakkal fedett torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat fölött a karzatszinten szegmensíves ablak, fölötte az oromzat magasságában körablak, a harangszinten félköríves ablakok nyílnak. A ...Tovább

A települést átszelő út északi oldalán, az út elágazásában álló keletelt templom, a hajónál keskenyebb, lemetszett sarkú, nyújtott arányú szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített keskeny toronnyal és a szentély keleti oldalához épített sekrestyével. Az óralapos, órapárkányos, tört vonalú sisakkal fedett torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat fölött a karzatszinten szegmensíves ablak, fölötte az oromzat magasságában körablak, a harangszinten félköríves ablakok nyílnak. A torony kétoldalán a pilaszterek által tagolt nyugati homlokzaton félköríves záródású falfülkék nyílnak Szent Flórián és a Jó Pásztor szobraival. A főpárkány fölött a tornyot közrevevő féloromzatok ívszakaszos, párkányos résszel kapcsolódnak a toronyhoz. A szintén tükrös tagolású oldalhomlokzatokon szegmensíves záródású ablakok nyílnak, a déli hajófal középső tengelyében nyíló kapu kőkeretes. A hajót háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, az oldalfalakba lekerekített sarkú oltárfülkék mélyednek. A kör alaprajzú szentély falait pilaszterek tagolják, a fejezetükről induló vakolatszalagok a boltozat közepén futnak össze. A teknőboltozattal fedett sekrestye nyugati falán Eszterházy Károly egri püspök Szűz Máriát dicsőítő, 1775-ös kronosztikonos felirata olvasható. A három csehsüveg-boltozatra ültetett nyugati karzat hullámzó vonalú, tükrös mellvédje két pillérre támaszkodik. Berendezés: historizáló stílusú főoltár és mellékoltárok (1890-es évek); barokk szószék a diadalív északi oldalán (18. század második fele), barokk padok és vörösmárvány keresztelőkút; a szentély oldalfalain egy-egy angyalszobor. ...Kevesebbet mutat

Források

VP_MEGY_TOP_OMF; Pfeiffer-cédulák.
VP_MEGY_TOP_OMF; Pfeiffer-cédulák. Balázsik Tamás: Káptalanfa, rk. templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár, 2019. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48213.
Balázsik Tamás: Káptalanfa, rk. templom. Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár, 2019. MÉM MDK, Tervtár, ltsz. D 48213.

Káptalanfa – Szeplőtelen fogantatás

Plébániák

Települések