Búcsú
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Területén a kkorban négy pléb.-t említenek: Kadarkút, Szentkirály (Miklós nevű pl-a. volt 1542-ben), Körmend és Kopasz (kanonok-pl-a van 1417-ben). Kadarkutat 1137-ben említik először okl.-ink. Az 1252-ben alapított kaposfői bencés apátsághoz tartozott. 1333-ban Bede, 1542-ben Mihály a papja. 1550-ben pléb-ként említik. 1716-ban Csököly filiája. Ekkor kkori tp-ának már csak egyik fala áll, körülötte használaton kívüli temetővel. Az egyszerűbb nép lelkipásztori ellátását a helyi ref. prédikátor...Tovább
"Területén a kkorban négy pléb.-t említenek: Kadarkút, Szentkirály (Miklós nevű pl-a. volt 1542-ben), Körmend és Kopasz (kanonok-pl-a van 1417-ben). Kadarkutat 1137-ben említik először okl.-ink. Az 1252-ben alapított kaposfői bencés apátsághoz tartozott. 1333-ban Bede, 1542-ben Mihály a papja. 1550-ben pléb-ként említik. 1716-ban Csököly filiája. Ekkor kkori tp-ának már csak egyik fala áll, körülötte használaton kívüli temetővel. Az egyszerűbb nép lelkipásztori ellátását a helyi ref. prédikátor végzi, közös a temető is. A török okozta teljes pusztulás után már Acsády és Bíró pp. tervezte a pléb. felállítását, de csak 1787-ben sikerült Bajzáth pp-nek helyi káplánságot szervezni. Hozzácsatolja Hedrehely, Hencse, Bánya helységeket, és a környező pusztákat. 1790-től a nagyatádi ferencesektől kap adminisztrátorokat, akik Nagy János birtokos házában ideiglenesen látják el a lelkipászt. teendőket. 1815-ben pléb. rangra emelik. 1819-ben pléb. épül, amelyben kp-nát szentelnek fel 1824-ben. Mai tp-a a kkori alapjára épült. 1832-40 között, 25x10 m.Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: júl 20. és nov. 5. Rn: dec. 6. Akv: 1815-től. Hsz: 1872 (2653). " ...Kevesebbet mutat