Hidegkút – Szűz Mária bemutatása | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

Búcsú

11-21

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"Kis- és Nagyhidegkút 1927-ben történt egyesítéséből. 1433-ban egyháza van. Tit: Szt. Móric. A kkor végén elnéptelenedik és a XVIII. sz.-ig puszta. Az Esterházyak telepítették újra 1751-ben rk. németekkel. 1764-ben kapnak plébániát. Templom hiányában maguk a hívek fatemplomot építenek. Tit: Szt. Sebestyén és Szt. Vendel. Fazsindelyes kőtp-uk 1779-ben készült el. Későbarokk, Esterházy Károly építtette. Mj. Méretei: 22x8 méter.Tit: Mária bemutatása. Búcsú: nov. 21. Szi: jan. 4. Rn: jún. 7. Hsz: 5...Tovább

Történeti leírás

Első adat a településről

1488

Első adat a templomról

1318, Szent György tiszteletére.

Település birtokosa

13. sz., Atyusz nemzetség; 1313, Felsőhidegkút a veszprémi püspöké, Alsóhidegkút a Fajszi Ányos családé, 1488: Hidegkúti családé

Középkori templom építési kora és átalakítása

1318-ban Szent György temploma már állt. 1343-ban Felsőhidegkút településrész. Kéttornyú volt. A mai falutól nyugatra állt.

Protestáns használat

nem

16-17. századi történet

17. század végén két tornya még állt.

Újraalapítás

1764

Török utáni templom építése

1778-82

Török utáni templom építtetője

Esterházy Károly egri püspök.

Történeti leírás 1701-1945

1778-ban sövényből font oratóriuma (Szent Vendel és Sebestyén tiszteletére) összeomlófélben. 1778-82 között épült, teteje zsindelyezett volt. 1851-ben Nádasdy Lipót restauráltatta.

Történeti leírás 1945-

1953-ban belső renoválás.

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

Hidegkút, hrsz. 1., Fő utca, 47° 0' 15.8" N 17° 49' 46.6" E

Védelem mértéke

műemlék

Védelem törzsszáma

M 5498

Védelem azonosítója

9902

Védés ideje

1958

Eredeti jelleg

plébániatemplom

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Szűz Mária bemutatása a templomban, 1797-ben átfestik, ennek készítője Schweighart Tóbiás

Mai meghatározó korstílusa

klasszicizáló későbarokk

Mérete

22 * 8 méter

Általános jellemzők

A település főutcájának végén, útelágazásban, dombtetőn álló, északnak tájolt, cseréppel fedett klasszicizáló későbarokk épület, a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, déli, bejárati főhomlokzatához épített toronnyal, a szentély nyugati oldalán sekrestyével.

Külső leírás

A déli főhomlokzat elé épített tornyon félköríves záródású kapu nyílik, benne modern ráccsal. A könyöklőn ülő, kereteletlen karzatszinti ablak kosáríves záródású. A profilozott, kétrészes főpárkány felett a torony két szintes, alul fekvő téglány, kereteletlen, lamellás ablakkal, a harangszinten félköríves, lamellás ablakokkal. A torony lekerekített sarkain széles vakolatsáv fut fel a főpárkányig, onnan ugyan ilyen vakolatsáv fogja össze a két felső toronyzintet, amelyet vízszintesen egy egyszerű osztópárkány tagol. A torony melletti falszakaszok szintén ívesen lekerekítettek, kettős vakolatsáv tagolja őket. Oldalhomlokzatai kéttengelyesek, a tengelyek között kettős vakolatsávval, ugyan ilyen páros lizénasáv jelenik meg a szentély északi végén is. Az oldalhomlokzatok két-két, illetve a szentély egy-egy ablaka kosáríves záródású, vakolt szalagkerettel, zárókővel. A sekrestye nyugati oldalán lévő ablakok egyenes záródásúak, bejárata délről nyílik, az egyenes záródású, vakolatkeretes nyílásban modern deszkaajtó. Az épületen magas lábazat fut körbe. ...Kevesebbet mutat

Belső leírás

A boltozott toronyaljból nyílik a kosáríves bejárat, mélyített felületű szalagkerettel, zárókővel. Klasszicizáló barokk, kétszárnyú ajtaja gazdagon faragott, tábladíszes, takarólécén alul balluszter-szerű lábazat, felül volutás fejezet. Kilincscímerén gazdag növényi ornamentika. Hajóját két, a szentélyt egy csehsüvegboltozat fedi, amelyek az oldalfalakat tagoló falpillér-kötegekre támaszkodnak. A boltmezőkben látványos, konvex és konkáv ívek váltakozásából kialakított barokkos stukkókeret. A hajó déli végében pilléreken álló, három kosáríves nyílással feltáruló karzat, a háromszakaszos karzataljat csehsüvegboltozatok fedik. Az enyhén ívelt karzatmellvédet törpepillérek tagolják, középső szakasza enyhén a hajóba belép. Klasszicizáló későbarokk oltárfelépítményét két oszlop és jellegzetes, középen kimetszett, íves, volutás oromzat díszíti. Oltárképét – Mária bemutatása a templomban – a pápai uradalmi festő, Schweighart Tóbiás 1797-ben átfestette. A klasszicizáló késő barokk szószék, amelyre a sekrestyéből nyílik a feljárat, négyzetes alaprajzú. Keresztelőmedencéje szintén klasszicizáló alkotás. A kisebb és nagyobb csehsüveg-boltozattal fedett sekrestyébe nyíló ajtó kőkeretes, kosáríves zárású. Zárókövén az 1780 XI. 21-es dátum szerepel. Padjai látványos, faragott oldallapú barokk asztalosmunkák. A bejárati ajtó az építés korából származik. ...Kevesebbet mutat

Általános állapot

közepes (főként esztétikai hibákkal)

Források

településre első adat: VMRT, 107. o.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
település birtokosa: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: VPMEGY_TOP_OMF_Koppány
16-17. századi történet: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
plébánia újraalapítása: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
török utáni templom építése: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
török utáni tp. építtetője: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
történeti leírás 1701-1945: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
történeti leírás 1945-: VFL.I.5.b.2.doboz.1.csomó.04.
főoltár titulusa, készítési ideje és készítője: Cs. Dobrovits 1983, 94.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat

Hidegkút – Szűz Mária bemutatása

Plébániák

Települések