Búcsú
Pünkösdvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1193-ban Chergau: 1226-ban a Szt. János lovagrendnek háza és rom. stílusú tp-a. van itt. 1370-ben a várnai perjelség Szt. Margitról nev. rendházáról van írásos emlékünk. 1378-ban oppidum. 1449-ban várát említik. 1450-ben Segösd város kiváltságait kapja meg a királytól. 1484-ben pleb-áját említik. A Szt. János lovagok tp-a a török alatt imaház volt. Megmaradt romjaiból — szentély és sekrestye — kis tp-t alakítottak ki és oltárt emeltek benne a Szentlélek tiszt.-re. 1733-ban Festetich Kristóf a ...Tovább
"1193-ban Chergau: 1226-ban a Szt. János lovagrendnek háza és rom. stílusú tp-a. van itt. 1370-ben a várnai perjelség Szt. Margitról nev. rendházáról van írásos emlékünk. 1378-ban oppidum. 1449-ban várát említik. 1450-ben Segösd város kiváltságait kapja meg a királytól. 1484-ben pleb-áját említik. A Szt. János lovagok tp-a a török alatt imaház volt. Megmaradt romjaiból — szentély és sekrestye — kis tp-t alakítottak ki és oltárt emeltek benne a Szentlélek tiszt.-re. 1733-ban Festetich Kristóf a tp-t romjaiból teljesen újjáépíttette. Mai késő-román formáját 1787-ben kapta. M. 30x14. m. A reformáció korán tért hódított népe közt. 1719-ben a, zágrábi pp. küld papot a kat. élet újjáélesztésére. 1720-ban anyakönyvezést kezdenek. Bíró pp. 1750-ben veszi vissza.Tit: Szentlélek. Búcsú: Pünkösdvasárnap. Szi: dec. 29. Rn: máj. 6. Hsz: 914 (5454). " ...Kevesebbet mutat