Csót – Szent Mihály

Csót – Szent Mihály
Búcsú
09-29
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Ősi román tp-a a XI. sz.-ből való Az 1971-es renováláskor előkerült az ősi tp. hajójának fala és román ablakai. 1973-ban az OMF renoválta. A XI. sz.-i tp-ra épült a mai későbarokk tp. Esterházy pp. jóvoltából 1784-ben. — A XV-XVI. sz.-ban a falu egyháziak kezén van. 1543- után lakatlan. 1626-ban csak részben lakott. Az Esterházyak ugodi, majd pápai uradalmához tartozott. 1660 után felégették a tatárok. Ekkor pusztult el az egyháza is. 1698-ban falai még látszottak. A falu újratelepült lakói ve...Tovább
"Ősi román tp-a a XI. sz.-ből való Az 1971-es renováláskor előkerült az ősi tp. hajójának fala és román ablakai. 1973-ban az OMF renoválta. A XI. sz.-i tp-ra épült a mai későbarokk tp. Esterházy pp. jóvoltából 1784-ben. — A XV-XVI. sz.-ban a falu egyháziak kezén van. 1543- után lakatlan. 1626-ban csak részben lakott. Az Esterházyak ugodi, majd pápai uradalmához tartozott. 1660 után felégették a tatárok. Ekkor pusztult el az egyháza is. 1698-ban falai még látszottak. A falu újratelepült lakói vegyes vallásúak. 1785-ben jórészük már kat. vallású A pléb-t 1779-ben szervezik meg, addig Ugodhoz tartozott. A tp Mj. 35x16 m.Tit: Szt. Mihály. Búcsú: szept. 29. Szi: máj. 31. és nov. 15. Rn: nov. 15. Akv: 1779-től. Hsz: 1150 (1374). " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Első említése késői, 1480-bóI maradt fenn, de biztosan korábbi eredetű. A 15-16. században a veszprémi püspökségé, majd az esztergomi érseké. A középkori templom a mai épületben meglévő maradványok formái szerint 12. századi is lehet.
16-17. századi történet
1543 után lakatlan, 1626-ban részben lakott. A 16. század közepétől protestáns kézben van a templom, ami 1660-ban válhatott rommá. A falu újratelepítése gróf Esterházy Ferenc kezdeményezésére 1666-tól.
Történeti leírás 1701-1945
A felújított templomot a 18. század elejétől 1748-ig az evangélikusok használták. A mai Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot Esterházy Károly püspök emeltette Pauly Mihály 1780-ban készült tervei alapján, nagyrészt 1781-ben. Az oltárhoz 1798-ban készített tervet Fellner Jakab fia, József.
Történeti leírás 1945-
Az 1971-73. évi műemléki helyreállításnak köszönhetően a homlokzatokon a középkori és a későbbi ablakok maradványai, sarkain kváderezés látható. Belső felújítás 1980-ban. Átfogó felújítás 2012-ben.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Csót, Rákóczi u., hrsz. 344.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
M 5042
Védelem azonosítója
9824, 1958; régészeti azonosító: 7719
Védés ideje
2001
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
romanika, késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Csót, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település főutcájának kiszélesedésében álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a nyugati főhomlokzat elé épült toronnyal, a szentély végében sekrestyével. A szentély és az azonos szélességű, de alacsonyabb sekrestye a boltozott szentélyű középkori templom síkmennyezetes hajójának maradványa. A késő barokk templom hajójának sarkai lemetszettek, a torony sarkai lekerekítettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Nyílásai vakolatkeretesek, kosáríves záródásúak. A ...Tovább
A település főutcájának kiszélesedésében álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a nyugati főhomlokzat elé épült toronnyal, a szentély végében sekrestyével. A szentély és az azonos szélességű, de alacsonyabb sekrestye a boltozott szentélyű középkori templom síkmennyezetes hajójának maradványa. A késő barokk templom hajójának sarkai lemetszettek, a torony sarkai lekerekítettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Nyílásai vakolatkeretesek, kosáríves záródásúak. A tornyot közrefogó féloromzatok homorúívesek. A tornyot órapárkány zárja és tört vonalú sisak koronázza. A főpárkány toronyra is átforduló részén, középen timpanon ül. A hajó oldalait két-két, a sekrestye keleti falát egy ablak töri át. A mai templom sekrestyéje a középkori templom hajója volt, amelynek homlokzatán a középkori és a későbbi ablakok maradványai, sarkain kváderezés, nyugati falán pedig az egykori didalív bemutatott maradványai láthatók. A szentélyt egy, a hajót két csehsüveg-, a sekrestyét teknőboltozat fedi. A templomtér felé ívesen előreugró, két pillérre támaszkodó karzat 1817 után épült. A főoltár koporsó alakú stipese vörös márványból készült, zöldmárvány berakásokkal. A rajta álló, késő barokk stílusú, oszlopdíszes márványtabernákulum Adami Jakab műve. Felette, a falon függő díszes keretű oltárkép a Sátánt legyőző Szent Mihályt ábrázolja. A szentély hátfalát díszítő, architektonikus elemekből képzett illuzionisztikus falfestést, amelyet egy egri festő, feltehetően Szikora György festett, lemeszelték. A boltozatra Angyali üdvözlet került. Az északi diadalívpillérre rögzített, kör alaprajzú, barokk stílusú szószék kosarának előoldalán a magvető domborműve látható. A henger alakú, vörösmárvány keresztelőkút lábazata a bűnbeesés fáját ábrázolja a kígyóval, az Adami-műhely stílusában. Az orgona sípháza késő barokk, lendületes faragású padjai barokk stílusúak. A járófelületet kelheimi lapok burkolják. A mellékoltár vörösmárvány stipese 1887-ben készült. A boltozatokat 1901-ben készült festmények díszítik, az északi oldali színes üvegablakok Ligeti Sándor művei. A bejárati ajtó eredeti. A sekrestyeszekrény kora klasszicista stílusú. Ajtói és azok vasalásai késő barokk darabok 1780 körülről. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Csót