Balatonkenese – Magyarok Nagyasszonya | Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár Sematizmusa

Búcsú

10-08

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"Honfoglaláskori település. „Knésa ", majd „Kense " néven szerepel. Géza fejedelem említi okl.-ben és a veszprémvölgyi apácáknak adja. Udvari jobbágyok lakják. A török után a jezsuiták a birtokosok a rend feloszlatásáig. Utánuk a Chikkel, majd a Faith cs. A XV. sz.-ban pléb. Az 1700-as évektől Vörösberény gondozta híveit. Ez időben van már tp-uk. 1703-ban ref.-ok kezére került. Nem is adják vissza. A kat.-ok számára uradalmi házat alakítanak át ideigl. kp-nává 1748-ban, de a célnak nem felel meg, ezért Vörösberénybe járnak misére. Végre a Vallásalap segítségével 1814-19 között felépül a tp, pl-ház és iskola. Tp későbarokk. Mj. Méretei: 20,5x10 m.Tit: Szűz Mária születése. Búcsú: Pünkösd u. 2. vas. Szi: febr. 9. Rn: júl. 7. Akv: 1772-től.- Hsz: 1791 (4171). " ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás

Középkori templom építési kora és átalakítása

A települést (Knésa, Kense) Géza fejedelem oklevélben említi: a veszprémvölgyi apácáknak adományozza, udvari jobbágyok lakják. Egyháza 1231-ben a Szent Kereszt, 1297 /1290-1311 között Szent Mihály tiszteletére szentelve, utóbb fiókegyháza Szár-Berénynek. Papja, Antal 1333-ban 65, 1334-35 ben 60 denárt fizet. Papja 1371-ben Péter, 1426-ban István, 1446-ban Miklós fia Mihály, 1465-ben János, 1474-ben Gergely. A 15. században plébánia.

16-17. századi történet

A török hódoltság után birtokosai a jezsuiták a rend feloszlatásáig, utána Chikkel, Faith család. Az 1700-as évektől Vörösberény gondozza az itteni híveket, 1658-1660 között épült, 1703-ban meglevő templomuk a reformátusok kezére kerül. Papjai 1660-1734 között név szerint ismertek. 1748: újraalapítják a plébániát, uradalmi házat alakítanak át kápolnává - pince feletti két kis szoba egyike templom, másik paplak. 1780-ban a vizitáció jegyzőkönyvében ezt említik. 1880: kegyura a Tanulmányi Alap.

Történeti leírás 1701-1945

1736: 1814-17 között épül a templom (a török hódoltság alatt elpusztult templom helyén), plébániaház és iskola. A plébániaház és a gazdasági épületek 1814-ben, az iskola és a templom 1815-ben épült. Alapkövét Nyesd János peremartoni esperes-plébános tette le 1815. máj. 11-én. Az elkészült templomot Kovács Antal tb. kanonok, várpalotai esperes-plébános áldotta meg 1819. szept. 8-án, Szűz Mária születése tiszteletére. 1820 körül: fa szószék. 1887: új oltárkép készült (Szent István felajánlja a koronát Sz. Máriának), Szabó János plébános kezdeményezésére, Pribék István püspök költségén. 1903-1907: a templom belső kifestése, Graits Endre festő, Jánosi Ágoston c. püspök költségén, felszentelte dr. Hada István prépost-kanonok. 1905: Szent Ágostont ábrázoló "üvegfestmény" megrendelése, Jánosi Ágoston püspök. 1907: keresztelőkút. 1925: a háborúban elrekvirált harangok helyett öntöttek szentelése, dr. Rott Nándor megyéspüspök, Tóth Árpád veszprémi harangöntő mester, Szent István, 347 kg, Patrona Hungariae, 195 kg. Meglevő harangok ekkor: Szent László, 50 font, korábban Máma község harangja, 1914-ben megrepedt, ekkor újraöntötték; lélekharang, Szt. Kamill, 1819, 20 font, Kiss István egykori uradalmi tiszttartó neje, Hunkár Apollónia adománya. 1928: orgonaszentelés, Mayer Albert pécsi orgonaépítő. (Más adat szerint Győrött készült.) A korábbi orgona 109 évig volt használatban. 1929: A templom előtti terület teraszos rendezése, Körmendy Ágoston balatonkenesei építész. 1929: Lisieux-i Kis Szent Teréz szobrának szentelése, Polacsek Jánosné adománya. 1934: Stációk megáldása, Oberbauer cég, Budapest, "angol márványcement" domborművek. 1938: a templomtérre harasztimészkő-keresztet állíttattak, rajta Szent István és eucharisztikus jelvény domborműve. ...Kevesebbet mutat

Történeti leírás 1945-

1960: belső felújítás; 1961: áldoztatórács készül, tervezte az akkori egyh.m-i építészmérnök, neve olvashatatlan. 1965: új, Szent József-oltár, tervezte uő. 1968: külső felújítás; 1996: torony felújítása, Glogovcsán Milán tervező. 1997: új toronyóra, Első Magyar Toronyóra Gyár. Új harang: 215 kg, Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester. Korábbi harangok ekkor: 410 kg nagyharang, 110 kg lélekharang. 1998: tetőfelújítás, Glogovcsán Milán tervező.

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

Balatonkenese, Táncsics Mihály utca 10. hrsz. 730.

Védelem mértéke

műemlék, régészeti lelőhely (7457 Balatonkenese 1, Faluközpont)

Védelem törzsszáma

5452, 9755, 1958

Védelem azonosítója

7457

Védés ideje

2001

Védelemre javasoljuk

műemlék

Eredeti jelleg

plébániatemplom

Mai meghatározó korstílusa

késő barokk

Egyházigazgatási beosztás

plébánia

Ellátó plébánia

Balatonkenese, Római Katolikus Plébánia

Általános jellemzők

A település közepén, az utca térré bővülő és kiemelkedő keleti végén szabadon álló késő barokk templom, előterében íves lépcsőzettel. Egyhajós, a hajónál keskenyebb és keletelt, egyenes záródású szentéllyel, annak északi oldalán sekrestyével. Nyugaton a hajóval azonos szélességű előcsarnok, e felett orgonakórus, amelyen középen emelkedik a torony. Nyugati főhomlokzata háromszakaszos, amelyből a két szélsőt egyes, a középsőt kettős vakolatsávok keretezik. A középső szakaszban kőkeretes kapu, felette vakolattáblán 1819-es évszámmal, felette szegmensíves ablak. A homlokzatot teljes szélességében erőteljes főpárkány zárja le, felette homorú íves, szélein szögletes volutákból induló oromfalak között helyezkedik el a torony. Ennek kettős falsávokkal keretezett első emeletén ovális, választópárkány feletti második emeletén rozettás fejezetű lizénák között félköríves zsalus ablakok a toronynak mind a négy oldalán. Tetején háromrészes, órapárkányon bádogfedésű, alsó szakaszán íves sisak, amelynek egyenesen emelkedő középső részén mind a négy oldalon ovális ablakok vannak. Csúcsos felső szakaszán gombon ülő kereszt. Az oldalhomlokzatok sima vakolásúak. A hajó mindkét oldalán két-két, a szentélyen egy-egy szegmensíves ablak van, az északiak elfalazottak. A déli homlokzaton a kórusra vezető lépcsőt megvilágító további két kicsi ablak. A sekrestye homlokzatképzése hasonló. A toronyalj előcsarnoka, a kétszakaszos hajó, a szentély és a sekrestye egyaránt csehsüveg-boltozattal fedett. Az előcsarnok déli oldalán a kórusra vezető csigalépcső, északi oldalán kápolna nyílik. A hajó és a szentély boltozatainak sarkain márványozott festésű, erőteljes párkánnyal zárt falpillérek állnak. A templombelső többi felülete simára festett. A hajó és a szentély három boltszakaszán elliptikus medalionokban Krisztus és Mária mennybemenetele, valamint a Szentháromság, az elsőn „Graits E. 907.” szignóval. Berendezése teljesen új. A hajóban eklektikus padok, a kórus fa mellvédje mögött romantikus orgona. ...Kevesebbet mutat

Források

1975sem; BR_74; VMRT;
1975sem; MKL; Pfeiffer1987; canvis_vp_1780; VMRT; VEL_VIII_31_I_41_Balatonkenese_12-20.;
VEL_VIII_31_I_41_Balatonkenese_12-20.; 1975sem; entzgero1958; Pfeiffer1987; Veszprémi Független Hírlap, 7. évf. 45. szám (1887.09.24.); Veszprémi Hírlap 1907/II. XV-25.szám (1907.06.23.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1903/III. XI-33. szám (1903.08.15.) 4. oldal;Veszprémi Hírlap 1905/II. XIII-16. szám (1905.04.16.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1925/III. XXXIII-35.szám (1925.08.30.) 4.oldal; Veszprémi Hírlap 1928/III. XXXVI-39.szám (1928.09.23.) 5.oldal; Veszprémi Hírlap 1929/III. XXXVII-35.szám (1929.09.01.) 9.oldal; Veszprémi Hírlap 1929/IV. XXXVII-41.szám (1929.10.13.) 6.oldal; Veszprémi Hírlap 1934/I. XLII-7.szám (1934.02.18.) 6.oldal;Veszprémi Napló XLIV. évf. 190. szám (1998.08.14.) 5. oldal;
VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo_oldal_019; Római Katolikus tpl. Toronycseréjének kiviteli terve. MÉM MDK 51446 ltsz.; Római Katolikus tpl. Tetőfelújítás kiviteli terve. MÉM MDK 51445 ltsz.; Veszprémi Napló LII. évf. 289. szám (1996.12.11.) 16. oldal; Veszprémi Napló LIII. évf. 250. szám (1997.10.27.) 4. oldal; VFL_I.4.d.1._01._36._1-3.; Veszprémi Napló LIII. évf. 183. szám (1997.08.07.) 4. oldal; VPMEGY_TOP_OMF

Balatonkenese – Magyarok Nagyasszonya

Plébániák

Települések