Búcsú
08-28
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkori Nivegy-, v. Nevegy-völgy főhelye. 1269-ben a veszprémi pp. népeként említik. A XVI. sz.-ban Chicho-ként szerepel. A XVIII. sz. elején ref. telepesekkel éled újjá a falu. Kicsi, de szép tp-uk van. Helyükre Bíró pp. svábokat telepít és nekik adja a tp-ot. 1754-ben plébániát szervez számukra. A pléb. a Balaton-vidék 10 falujának híveit gondozta az 1931-es új plébániák alapításáig. Mai tp-uk 1774-78 között épült. Későbarokk. Mj. 34x13 m. Tit: Szt. Ágoston. Búcsú: aug. 28. Szi: febr. 18. Rn...Tovább
"A kkori Nivegy-, v. Nevegy-völgy főhelye. 1269-ben a veszprémi pp. népeként említik. A XVI. sz.-ban Chicho-ként szerepel. A XVIII. sz. elején ref. telepesekkel éled újjá a falu. Kicsi, de szép tp-uk van. Helyükre Bíró pp. svábokat telepít és nekik adja a tp-ot. 1754-ben plébániát szervez számukra. A pléb. a Balaton-vidék 10 falujának híveit gondozta az 1931-es új plébániák alapításáig. Mai tp-uk 1774-78 között épült. Későbarokk. Mj. 34x13 m. Tit: Szt. Ágoston. Búcsú: aug. 28. Szi: febr. 18. Rn: jan. 25. Akv: 1760-tól. Hsz: 337 (350). A pl-ház későbarokk 1799-ből. Mj. A sűrűn lakott Nivegyvölgy elpusztult falvainak emlékét tp-aik megmaradt romjai őrzik. A Balázstető Dny-i oldalán állnak a Szt. Balázs tp. romjai a XII. sz.-ból. Románkori, átépítve gótikus stílusban a XIV. sz.-ban. M. A Csukréten az Árokfői tp-rom. Románkori. XIII. sz. Mj. Újabban ezt Szentbereckfalu XIV. sz.-i tp-ával azonosítják. A falut 1354-ben említik. Pléb-ájáról 1523-ban olvasunk. A XVI. sz.-i rovásadó összeírásokban legtöbbször Árokfő és Szentbereckfalva együtt szerepel, de emlegetik külön-külön is. A két település közelsége nem vitatható, bár mély völgy választja el őket egymástól. Tp-uk és plébániájuk azonban egy lehetett. " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A település közepén, útelágazásban álló, északnak tájolt épület a hajónál keskenyebb, lemetszett sarkú szentéllyel. Déli, bejárati főhomlokzata előtt épített torony, a szentély nyugati oldalán sekrestye. A templom homlokzatai tükrös tagolásúak, a hajón kettős, függőleges vakolatsávokkal. A toronyra is átforduló főpárkány a torony homlokoldalán ívesen megemelt. A torony párkányig magasodó alsó részét és a déli főhomlokzatot pilaszterek tagolják. A bejárati ajtó kőkeretes, szemöldökgyámos, záróköv...Tovább
A település közepén, útelágazásban álló, északnak tájolt épület a hajónál keskenyebb, lemetszett sarkú szentéllyel. Déli, bejárati főhomlokzata előtt épített torony, a szentély nyugati oldalán sekrestye. A templom homlokzatai tükrös tagolásúak, a hajón kettős, függőleges vakolatsávokkal. A toronyra is átforduló főpárkány a torony homlokoldalán ívesen megemelt. A torony párkányig magasodó alsó részét és a déli főhomlokzatot pilaszterek tagolják. A bejárati ajtó kőkeretes, szemöldökgyámos, záróköves. Felette törtvonalú szemöldökpárkány húzódik. Szemöldökpárkányos karzatszinti ablaka szegmensíves záródású, vakolt köténydíszén bojtok függenek. A homorúíves szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten vakolatkeretes körablak van. A harangszinti ablakok tükörben ülnek, félköríves záródásúak, vakolatkeretesek, köténydíszesek. A tornyot óraíves párkány koronázza, négy óralappal. Nyolcoldalú, falazott gúlasisak fedi. A hajó déli főhomlokzatába egy-egy félköríves záródású, kagylómotívumos, íves szemöldökű szoborfülke mélyed, szobrai hiányoznak. A homorúíves féloromzatok pereme törtvonalú volutából indul, melyeken kővázák állnak. A keleti hosszhomlokzaton négy, a nyugatin két vak- és két valódi szegmensíves ablak van. A szentély északi falát szalagkeretes körablak töri át. A sekrestye déli oldalán kőkeretes ajtó nyílik. A hajót háromszakaszos csehsüveg-, a szentélyt a szegmensíves záródás előtti szakaszban csehboltozat fedi. Az íves mellvédű karzat kétpilléres, három csehsüveges boltszakaszra támaszkodik. Főoltára, valamint a sekrestyéből megközelíthető, díszes hangvetőjű szószéke historizáló stílusú, a 19. század végén, a 20. század elején készült. ...Kevesebbet mutat