Búcsú
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1263-ban Szt. Imréről nevezett pálos kolostora van. Az egyházmegye első 8 pálos kolostorának egyike. A klastromkút forrás mellett 1861-ben még láthatók voltak romjai. 1297-ben említik Szt. István első vértanú tiszt-re emelt tp-át. 1757-ben építették a barokk tp-ot. A mai tp fölötti iskolatéren állt. 1931-ben bontották le, amikor megépült az új, neoromán kéttornyú tp, Európa, első bazaltkő tp-a. Dr. Fábián Gáspár tervezte. A költségeket a Kat. Vallásalap, a bazaltbánya, a község és a hívek állo...Tovább
"1263-ban Szt. Imréről nevezett pálos kolostora van. Az egyházmegye első 8 pálos kolostorának egyike. A klastromkút forrás mellett 1861-ben még láthatók voltak romjai. 1297-ben említik Szt. István első vértanú tiszt-re emelt tp-át. 1757-ben építették a barokk tp-ot. A mai tp fölötti iskolatéren állt. 1931-ben bontották le, amikor megépült az új, neoromán kéttornyú tp, Európa, első bazaltkő tp-a. Dr. Fábián Gáspár tervezte. A költségeket a Kat. Vallásalap, a bazaltbánya, a község és a hívek állották. A főoltár menzája vörös márvány. A szentély sgrafitto díszítése és festménye Leszkovszky György alkotása. — A tp mellett a pl-ház ugyancsak bazalt, pár évvel később készült el. Pléb-ját 1778-ban szerveztek újjá, azelőtt Nemestördemic gondozta.Tit Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: febr. 26: és Krisztus Kir. vasárnap. Rn: aug. 19. Akv: 1791-től. Hsz: 2010 (2933) (Badacsonnyal és Badacsonyörssel együtt).3 Mj objektuma van: 1. Badacsonyi hegytetőn kőkereszt, klasszicista, 1835-ből. 2. Kőkereszt a tp előtt, klasszicista, 1824-ből, 3. Iskola úti Szentháromság-szobor XIX. sz. közepéről (romos). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Fábián Gáspár két homlokzati tornyos, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, bazilikális elrendezésű neoromán stílusú templomot tervezett. A templom fő- és mellékhajói is román keresztboltozatot kaptak. A hajókat a romanikára jellemző vaskos támpillérek választják el egymástól. A mellékhajók egyenes, míg a főhajó félköríves apszissal záródik, felette a félgömbkupolán és a diadalíven Leszkovszky György festőművész sgraffittói láthatók (1933). Az Európában is egyedülállónak mondott bazalttemplo...Tovább
Fábián Gáspár két homlokzati tornyos, félköríves szentélyzáródású, háromhajós, bazilikális elrendezésű neoromán stílusú templomot tervezett. A templom fő- és mellékhajói is román keresztboltozatot kaptak. A hajókat a romanikára jellemző vaskos támpillérek választják el egymástól. A mellékhajók egyenes, míg a főhajó félköríves apszissal záródik, felette a félgömbkupolán és a diadalíven Leszkovszky György festőművész sgraffittói láthatók (1933). Az Európában is egyedülállónak mondott bazalttemplom érdekessége, hogy nemcsak a falak épültek bazaltból. A szilárd vulkanikus kőzet zúzalékát felhasználták a boltozatok vasbeton szerkezeteihez és a vakolatok készítéséhez egyaránt. ...Kevesebbet mutat
Külső leírás
A templom anyaghasználata meghatározza az épület formai kialakítását is. A szürke durva bazaltburkolat, a két monumentális hasáb alakú homlokzati torony visszaadja a román templomok arányait, amit a rózsaablak finom modern allúziójával egészít ki a tervező. A két vaskos torony rózsaablak alatti erkélyt fog közre. A főhomlokzat trapéz alakú árkádjai a mellék- és főhajó ablakainak trapéz alakú nyílásaiban és a torony hasonló formájú ablakain ismétlődnek meg. A félköríves szentélyből nyílik a sekre...Tovább
A templom anyaghasználata meghatározza az épület formai kialakítását is. A szürke durva bazaltburkolat, a két monumentális hasáb alakú homlokzati torony visszaadja a román templomok arányait, amit a rózsaablak finom modern allúziójával egészít ki a tervező. A két vaskos torony rózsaablak alatti erkélyt fog közre. A főhomlokzat trapéz alakú árkádjai a mellék- és főhajó ablakainak trapéz alakú nyílásaiban és a torony hasonló formájú ablakain ismétlődnek meg. A félköríves szentélyből nyílik a sekrestye. A főhajó nyereg-, míg a mellékhajók félnyeregtető-lefedést, lemezlefedést kaptak. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A bazalt durva kőfelülete illetve a nyílászárók kialakítása, valamint a belső tervezett kifestése túlmutat a romanika építészetének szolgai másolásán. A templom fő- és mellékhajói is román keresztboltozatot kaptak. A hajókat a romanikára jellemző vaskos támpillérek választják el egymástól. A mellékhajók egyenes, míg a főhajó félköríves apszissal záródik, felette a félgömbkupolán és a diadalíven Leszkovszky György festőművész sgraffittói láthatók (1933). A színes üvegablakok Bátky György tervei s...Tovább
A bazalt durva kőfelülete illetve a nyílászárók kialakítása, valamint a belső tervezett kifestése túlmutat a romanika építészetének szolgai másolásán. A templom fő- és mellékhajói is román keresztboltozatot kaptak. A hajókat a romanikára jellemző vaskos támpillérek választják el egymástól. A mellékhajók egyenes, míg a főhajó félköríves apszissal záródik, felette a félgömbkupolán és a diadalíven Leszkovszky György festőművész sgraffittói láthatók (1933). A színes üvegablakok Bátky György tervei szerint készültek, a Szent Imre-szobrot és a mellékoltárok Piéta- és Szent Család-szobrait Krasznai (Krausz) Lajos mintázta (1952). Szintén Krasznai művei a templomban: Piéta (1952), Jézus szíve (1952), Szt. József-, Kis Szt. Teréz-szobrok. A szentély kompozíciója korabeli fotók tanúsága szerint eltér a mai állapottól, s nemcsak a II. Vatikáni Zsinatig mélyítették, és ebben helyezték el az egykori oltárszobrot 1981-ben. A boltozat vaknegyedeihez kapcsolódó oldalfalak egykoron szőnyegszerű díszítéssel voltak ellátva, mely ma már nem látható. Ebbe illeszkedett bele az indamotívumos sgraffittóval díszített két nyíláskeret, ami ma kissé kontextus nélkülinek hat. Egykori terveken látható, hogy a teljes főhajóban a pillérek feletti árkádívek végig figurális (Krisztus életéből vett jelenetek), a főhajó nagy méretű ablakai ornamentikus díszítést kaptak volna, míg a bordákon alul szentek ábrázolásai, felettük indamotívumos dekoráció készült volna a diadalívvel összhangban. Ezen a terven az említett szőnyegszerű kifestés helyett a szentélyben Mária alakja szerepelt volna, alatta két angyal a magyar címert tartva. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
kifogástalan
Források
Épül a Badacsonytomaji templom, Zalamegyei Újság, 1932. május 18., 3.
Sokezer ember jelenlétében szentelte fel Rott püspök a badacsonytomaji templomot, Zalamegyei Újság, 1932. október 11., 2.
Fábián Gáspár, Küzdelmeim és alkotásaim 1910-től 1935-ig, Budapest, 1935, 92-94.
Fábián Gáspár, Templomok, Budapest 1935.
Sokezer ember jelenlétében szentelte fel Rott püspök a badacsonytomaji templomot, Zalamegyei Újság, 1932. október 11., 2.
Fábián Gáspár, Küzdelmeim és alkotásaim 1910-től 1935-ig, Budapest, 1935, 92-94.
Fábián Gáspár, Templomok, Budapest 1935.
Irodalomjegyzék
Építő Ipar - Építő Művészet 1932. május 1. műmelléklete
Ágoston András, Fábián Gáspár és az alagi Szent Imre plébániatemplom I-II. rész, Dunakeszi Helytörténeti Szemle, 2013/2, 2-5.
Szent Imre-templom, Badacsonytomaj, Római Katolikus Plébánia Badacsonytomaj kiadványa, 2001.
https://vefleveltar.hu/iratok/badacsonytomaj-templomtortenetek-6
Ágoston András, Fábián Gáspár és az alagi Szent Imre plébániatemplom I-II. rész, Dunakeszi Helytörténeti Szemle, 2013/2, 2-5.
Szent Imre-templom, Badacsonytomaj, Római Katolikus Plébánia Badacsonytomaj kiadványa, 2001.
https://vefleveltar.hu/iratok/badacsonytomaj-templomtortenetek-6