Búcsú
Jézus Szíve vasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Már 1228-ban plébánia, papja Tamás, tp-a 1278-ban Szt. Remig tit-sal, harangtornya is van. Az újratelepült faluban 1698-ban a tp felégetve, csak falai, kőtornya, boltozatos szentélye és oltárának lábazata van meg, tető nélkül. Kat. kevés; a pl-házban az ev. tanító lakik. Lassan gyarapodó kat. hívei 1730-tól Városlőd, 1752-től Kislőd, 1780-tól a beréndi plébánostól kapnak lelki gondozást. 1928-ban Rott pp. visszaállította a pléb-t. A birtokos család és a hívek segítségével megépül a mai templom...Tovább
"Már 1228-ban plébánia, papja Tamás, tp-a 1278-ban Szt. Remig tit-sal, harangtornya is van. Az újratelepült faluban 1698-ban a tp felégetve, csak falai, kőtornya, boltozatos szentélye és oltárának lábazata van meg, tető nélkül. Kat. kevés; a pl-házban az ev. tanító lakik. Lassan gyarapodó kat. hívei 1730-tól Városlőd, 1752-től Kislőd, 1780-tól a beréndi plébánostól kapnak lelki gondozást. 1928-ban Rott pp. visszaállította a pléb-t. A birtokos család és a hívek segítségével megépül a mai templom 1933-34-ben, 1937-ben a plébániaház. A templomot 1960-ban Benedek Kata festette ki. 1927-ben teljes külső felújítást kapott. Az 1938-ban 2041 lelket számláló kisközség rohamosan fejlődött. Üveggyára mellé két timföldgyárat, alumíniumkohót, erőművet, Videoton-üzemet és kisebb üzemeket kapott. Ezeknek munkásaival, majd Bódé (1950) és Tósokberénd (1959) hozzácsatolásával 1959-ben várossá nyilvánították. 1973-ban 25 000 lakosával a megye 4. városa. Az ország 396 településéből verbúválódtak össze lakói. Tit: Jézus Szíve. Tp méretei: 30x13 m, neobarokk. Búcsú: Jézus Szíve vas. Szi: jan. 6. Rn: szept. 6. Akv: 1929-től. Hsz: 5000 (19 700). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
1928-ban Rott Nándor püspök Kakas Aladár plébánost Ajkára helyezi, hogy a bányavidéki pasztorációt elősegítse, és templomot építsen. Nirnsee Pál, a képviselőtestület világi elnöke 1931-ben megállapodott a plébánossal, hogy abban az évben megindulhat a templomépítés a Nirnsee-uradalom által adományozott telken. 1932-ben Nirnsee Pál visszakozott, s mégsem támogatta a templomépítés ügyét, amit a plébános nem hagyott annyiban. Felkérte építészként Fennesz László építészt, akit budapesti tartózkodása...Tovább
1928-ban Rott Nándor püspök Kakas Aladár plébánost Ajkára helyezi, hogy a bányavidéki pasztorációt elősegítse, és templomot építsen. Nirnsee Pál, a képviselőtestület világi elnöke 1931-ben megállapodott a plébánossal, hogy abban az évben megindulhat a templomépítés a Nirnsee-uradalom által adományozott telken. 1932-ben Nirnsee Pál visszakozott, s mégsem támogatta a templomépítés ügyét, amit a plébános nem hagyott annyiban. Felkérte építészként Fennesz László építészt, akit budapesti tartózkodása alatt a Regnum Marianum közösségből ismert. Fennesz két tervet készített egy modern és egy neobarokk templomról, illetve fennmaradt egy ugyancsak neobarokk terv egy aszimmetrikus toronnyal képezve, melyen a tervező neve nem, de a tervezés helye és dátuma olvasható, ezek szerint Győrben készült 1932. 02. 22-én. Ezt követően Rott püspök kérésére Fennesz egy újabb tervet készített, mely meg is valósult. 1933. szeptember 24-én volt az alapkőletételi ünnepség, majd november 30-án benedikálták a templomot. A templom berendezése és belső díszítése lassan haladt. A főoltár képét Jakab Károly festette. Témája a bányásztemplomoknál megszokott tematika alapján a következő: Jézust az ajkai templom kapuján kilépve ajkai lakosok, bányászok, üveggyári munkások, napszámosok és az akkori arisztokrácia alakjai veszik körül. Jézus figurája mellett szerepel továbbá Kakas Aladár atya és édesanyja alakja is.
A neobarokk stílusban épült templomhoz egy aszimmetrikus, a főbejárati szakaszhoz bal oldalról csatlakozó, barokk toronysisakkal lezárt zömök templomtorony kapcsolódik. A főhomlokzaton végigfutó hangsúlyos párkányok, amelyek a toronytesten is folytatódnak, a templom főhomlokzatának erőteljes horizontális jelleget kölcsönöznek. A főhomlokzaton a templom tengelyében Jézus Krisztus szobra látható, az oromzat csúcsán kereszt. A kőkeretes nyílású ajtó felett páros lizénák tagolják a homlokzatot három szakaszra, szakaszonként egy-egy szegmensíves záródású ablakkal. A háromosztatú homlokzat háromhajós templomot sejtet, azonban a neobarokk homlokzat egy egyterű teremtemplomot rejt. A négy boltszakaszos főhajót diadalívvel kapcsolódó egyenes záródású szentély követi. A szentély hátfalára kerek bevilágító került. A templombelsőben a neobarokk kiképzésű páros pilaszterek között helyezkednek el a szegmensíves lezárású ablakok. Az üvegablakok az építtető plébános tervei ellenére nem kizárólag magyar szenteket ábrázolnak, mivel a kivitelező ragaszkodott egy Szent Mihály-ablakhoz, amit ő adományoz, így a következő üvegablakokat találjuk a templomban: Szent Mihály, Szent Erzsébet, Szent Imre, Szent Hildegard, Szent József, Szent István, Szent János és Szent Margit. A historizáló szellemben készült ablaktervek alkotója Zsellér Imre üvegművész volt. ...Kevesebbet mutat