Patronal festival
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1348-ban Seulch. Ugod várához tartozott, mely később az Esterházy cs.-é lett, akik 1715-30 között németekkel népesítették be. „Az idekerült kat. telepesek építették 1746-ban saját költségükön fából a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére." 1779-ben „már nagyon elhagyatott állapotú". Mai tp-át Esterházy Károly egri pp. emeltette — miként a birtokához tartozó többi faluban — egységes barokk stílusban, 1786-ban. Tit: Nagy Boldogasszony. Mj. 32x14 m. Lelkipászt. ellátást először Ugod, majd ...Read more
"1348-ban Seulch. Ugod várához tartozott, mely később az Esterházy cs.-é lett, akik 1715-30 között németekkel népesítették be. „Az idekerült kat. telepesek építették 1746-ban saját költségükön fából a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére." 1779-ben „már nagyon elhagyatott állapotú". Mai tp-át Esterházy Károly egri pp. emeltette — miként a birtokához tartozó többi faluban — egységes barokk stílusban, 1786-ban. Tit: Nagy Boldogasszony. Mj. 32x14 m. Lelkipászt. ellátást először Ugod, majd Pápateszértől kapott 1772-ig, amikor önállósult. A pl-ház későbarokk. Mj. 1787-ből. Búcsú: aug. 15. Szi: nov. 11. Rn: ápr. 6. Akv: 1772-től. Hsz: 551 (621). Fenyőfőt 1971-ig, mint filiát gondozta, azóta a bakonykoppányi pleb-t látja el (3 km)." Read less
General characteristics
A település középpontjában álló, északnyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lemetszettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Kőkeretes ajtajának zárkövén az 1787-es évszám látható. A karzatszinti ablak köténydísze íves vakolatsávokkal az ajtó kosáríves záródású kőkeretéhez simul. A főpárkány toronyra is átforduló részén, középen timpa...Read more
A település középpontjában álló, északnyugat felé tájolt épület, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, a főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lemetszettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Kőkeretes ajtajának zárkövén az 1787-es évszám látható. A karzatszinti ablak köténydísze íves vakolatsávokkal az ajtó kosáríves záródású kőkeretéhez simul. A főpárkány toronyra is átforduló részén, középen timpanon ül. Az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszint ablaka szalagkeretes, zárköves és kosáríves záródású, akárcsak az épület összes ablaka. Az attikafal szélén, amelyre a féloromzatok épültek, egy-egy kőváza áll. A tornyot órapárkány zárja, és tört vonalú sisak koronázza. A hajó mindkét és a sekrestye délnyugati oldalát két-két ablak töri át. A szentélyt egy, a hajót két csehsüveg-boltozat fedi. A karzat egyetlen széles ívre támaszkodik. A karzattér keskenyebb a hajónál. Berendezése és 1793-ban készült padjai klasszicizáló késő barokk stílusúak. A főoltárt Adami Jakab faragta ki a szűcsi bánya márványából, tervét Pauly készítette. A két ión oszloppal közrefogott felépítményt két váza és két angyal díszíti. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép 1789-ből Huszár Ferenc egri festő munkája. A Szent Család tiszteletére szentelt és 1806-ban állított mellékoltár szintén Adami munkája. A márványpredellájának tetejére helyezett oltárképet egy-egy váza fogja közre. Aljában Szent Sírt alakítottak ki. A sekrestyéből megközelíthető, kör alaprajzú szószék Gött Antal tervei szerint készült 1793-ban. Hangvetőjének párkányára sajátos, íves párkányszakasz támaszkodik. A henger alakú, vörösmárvány keresztelőkút lábazata a bűnbeesés fáját ábrázolja a kígyóval. A szentély falán elhelyezett, Mária látogatása Erzsébetnél című festmény a 18. század végén készült. A hajóban lévő képek kerete egységes, copf stílusú. Az orgona sípháza rokokó stílusú, 1788-ban készült Győrben, de 1978-ban jelentősen átépítették. Read less