Patronal festival
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1550-ben pléb. 1560-ban török kézen. 1680-ban a kat. tp prot. kézre kerül. 1747-ben Bíró pp vette vissza és építette újjá még az évben. Mai 3 faragott oltára is tőle való. Tornya 1774-ben készült. Önállósult 1747-ben. Tp-a barokk. Méretei: 30x12 m. Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jan. 28. Rn: jún. 9. Akv: 1747-től. Hsz: 1169 (1584). "
General characteristics
A település középpontjától nyugatra, három utca torkolatában levő dombon álló, keletelt, középkori eredetű barokk templom. Ovális alaprajzú hajójához nyugat felől a hajó elé kilépő homlokzati torony, kelet felől centrális alaprajzú, egyenes záródású szentély csatlakozik. Szentélyének északi oldalán félnyeregtetővel fedett sekrestye áll.
Külső leírás
Nyugati főhomlokzata közepén, a homlokzat síkja elé lépő négyszintes torony emelkedik, tetején falazott, nyolcszögű gúlasisakkal. A torony két sarka homorúan visszametszett. A földszinten, dór falpillérek kőkeretes, szemöldökgyámos kaput, felette vakolattükrüt - kronosztikunos feliarat mára eltűnt, majd könyöklős, kosáríves záródású orgonakarzat ablakot fognak közre. A homlokzat két oldalszakaszában dór falpillérek közt lent balra, posztamensen igen rossz állapotú Szt. Vendel-, a jobb oldalon ba...Read more
Nyugati főhomlokzata közepén, a homlokzat síkja elé lépő négyszintes torony emelkedik, tetején falazott, nyolcszögű gúlasisakkal. A torony két sarka homorúan visszametszett. A földszinten, dór falpillérek kőkeretes, szemöldökgyámos kaput, felette vakolattükrüt - kronosztikunos feliarat mára eltűnt, majd könyöklős, kosáríves záródású orgonakarzat ablakot fognak közre. A homlokzat két oldalszakaszában dór falpillérek közt lent balra, posztamensen igen rossz állapotú Szt. Vendel-, a jobb oldalon barokk Nepomuki Szt. János-szobor áll, mindkettő másodlagosan ide helyezve. Felettük két félköríves záródású, kagylódíszes fülkében Szt. Péter és Szt. Pál szobrai. A homlokzat alsó részét háromrészes főpárkány zárja le, benne a karzatablak felett Biró Márton püspök kőből faragott címere. A főpárkány felett emelkedő torony két oldalán magas attikán homorúíves oromfalak, szélein egy-egy angyal szobrával. A torony felső részén széles vakolatsávok között alul ökörszemablak, fent zsalus harangablak, tetején egyszerű zárópárkány.
A torony földszinti, dór falpillérekkel szegélyezett homlokzatalakítása kétoldalt, az előcsarnokot és a felett a karzatot magába foglaló első egyenes tengelyen ismétlődik, mindkét oldalon egy-egy mélyített vakablakkal. A homlokzatok további, íves szakaszain sima falsávok közötti mezőkben szegmensíves záródású ablakok helyezkednek el, a hajón, a szentélyen és a sekrestyén egyaránt.
Read less
Belső leírás
Lapos csehsüveg-boltozattal fedett toronyaljából nyílik a dongaboltozatos kórus alatti tér, amelynek mindkét oldalán csigalépcső vezet a kórusra. A nyújtott hatszög alaprajzú, külső befoglaló formájában ovális alaprajzú hajót kétoldalt dór falpillérköteg osztja két szakaszra, amelyekben négy íves alaprajzú fülke van, mindegyikben két-két ablakkal. A hajót kupolaháromszög formájú boltozati szakaszok fedik, amelyeknek hevederei pillérkötegekre támaszkodnak. A hajó terébe enyhén benyúló, középen me...Read more
Lapos csehsüveg-boltozattal fedett toronyaljából nyílik a dongaboltozatos kórus alatti tér, amelynek mindkét oldalán csigalépcső vezet a kórusra. A nyújtott hatszög alaprajzú, külső befoglaló formájában ovális alaprajzú hajót kétoldalt dór falpillérköteg osztja két szakaszra, amelyekben négy íves alaprajzú fülke van, mindegyikben két-két ablakkal. A hajót kupolaháromszög formájú boltozati szakaszok fedik, amelyeknek hevederei pillérkötegekre támaszkodnak. A hajó terébe enyhén benyúló, középen megtört ívű falazott karzatmellvéd stukkódíszes.
A szentély háromnegyedkör alaprajzú első szakasza felett átlós hevederívekkel alátámasztott kupolaboltozat van. A négyzetes második szakaszt csehsüveg-boltozat fedi. Az abból nyíló sekrestye terét belső hevederívvel elválasztott nagyobb csehsüveg- és kisebb dongaboltozat borítja. Főoltára kétlépcsős alépítményen áll, a szentély hátfalát takaró architektonikus faépítmény. A menzán volutákkal díszített tabernákulum, tetején Szentháromság-szobor. Az oltár hátépítménye a menzával azonos magasságú talapzatról indul, rajta oszlopszékeken álló oszlopok tartják az erősen tagozott, golyvázódó párkányt. Középen barokk keretben oltárkép: Ábrahám és a három angyal, felette kettős címer, a veszprémi püspökség védőszentje, Szt. Mihály és az építtető Biró Márton püspök pálmaágat tartó galambos alakjával. A párkány felett felhőkön ülő Atyaisten, angyalokkal körülvéve. Az oltárépítmény két oldalán konzolon két egyházatya: Szt. Ágoston és Szt. Athanáz. Az északi mellékoltár a szentély első részében áll, íves barokk vonalú menza mögött fából faragott háttérépítmény, rajta kétoldalt oszlopszékeken Mária és János evangélista szobrai, mögöttük kompozitpilléreken golyvázott, középen íves főpárkány. Az oszlopszékek közötti alsó részben kerek dombormű, a Szeretetet szimbóluma. Az oltárkép Ábrahám áldozatát ábrázolja. A főpárkány felett felhőkben, angyalok közt ülő feltámadt Krisztus ül.
A szentélyben álló déli mellékoltár az előzővel azonos felépítésű. Az oszlopszékeken Szt. Márton és Szt. Hilárius szobrai. Középen az alsó dombormű a reményt ábrázoló, horgonyt tartó nőalak, felette az oltárképen Jákob találkozása a kútnál Ráchellel. A főpárkány felett a Szentlélek galambja, sugárkoszorús felhőkben.
A szószék a diadalív északi oldalán áll, mellvédjén az Eucharistia domborműve.
Padok a hajóban két sorban, mindegyikben elöl-hátul két-két sor klasszicista, a többi barokk, faragott oldal- és előlapokkal.
Read less
Általános állapot
közepes (főként esztétikai hibákkal), részben veszélyzetett
Források
településre első adat: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
település birtokosa: KoppanyT_VMMK1967_129
templom kegyura: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
középkori templom építési kora és átalakítása: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
protestáns használat: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
16-17. századi történet: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
plébánia újraalapítása: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
török utáni templom építése: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
török utáni tp. építtetője: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
történeti leírás 1701-1945: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
történeti leírás 1945-: LDM MA_141 Hajmáskér
főoltár titulusa, készítési ideje és készítője: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
építészek, és kivitelezők: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
más mesterek neve: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
település birtokosa: KoppanyT_VMMK1967_129
templom kegyura: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
középkori templom építési kora és átalakítása: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
protestáns használat: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
16-17. századi történet: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
plébánia újraalapítása: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
török utáni templom építése: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
török utáni tp. építtetője: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
történeti leírás 1701-1945: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
történeti leírás 1945-: LDM MA_141 Hajmáskér
főoltár titulusa, készítési ideje és készítője: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
építészek, és kivitelezők: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
más mesterek neve: VEL.VIII.31.I.41.Hajmáskér
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat