Berhida – Szent László | Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár Sematizmusa

Patronal festival

06-27

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"Eredeti neve: Beren v. Berinhida volt. 1939 előtt Peremarton. 1330-ban egyházas hely, papja: István. Kkorban a mai pléb. területén még legalább négy pléb működött. Papkeszi, Sáripuszta, Vilonya és Királyszentistván. A XVI. sz.-ban jórészt prat.-sá lettek Peremarton központtal, ahol akadémiájuk is volt. 1734- 35-i összeírás szerint alig volt egy-két kat. család. Bíró pp. működése nyomán éled újjá a kat. élet. 1745-ben önálló pléb. lesz. Addig Ősi és Öskü gondozta híveit. Első istentiszteleti helyül egy magánház szolgált, majd. az 1400-as években épült ún. „Kis templom ", melyet a ref.-tól vettek vissza. A mai - peremartoni - 1772-78-ban épült. Barokk. Mj. 38x18 m. A szentély freskói. Czimbal Jánostól valók.Tit: Szt. László. Búcsú: jún. 27. Szi: febr. 1. és aug. 25. Rn: jún. 10. Akv: 1759-től. Hsz: 1800 (3250). " Read less

Történeti leírás

Medieval church construction era and reconstruction

Peremarton első említése 1237-40 között, a veszprémi püspök és a káptalan fő birtokosai, 1476-ban mezőváros. A templom első említése 1333-ban, a pápai tizedjegyzékben szerepel, papja: István, 1333-34-35-ben két-két pensát fizet.

16-17 th century history

1526 után, más adat szerint 1540-től Palota tartozéka, 1527, 1531: török pusztítás, 1550: adót fizet a töröknek, önálló plébániája a kádárfai vicariátushoz tartozik. 1570 körül elnéptlenedett. 1581-ben vámja, malma felerészt a töröké, felerészt a palotai váré. 1620 táján újra benépesül, a templomnak 1621-ben prédikátora van. 1685-ben a település ismét lakatlan, 1696-ban 12 zsellércsalád lakja.

Historical description 1701-1945

A (korábbi) templom 1702-ben romos, 1721-ben szétdúlt kövekből álló rom, 1766-ban térképen is így ábrázolják. 1734-35-ben protestáns többség melett kevés katolikus él, később megerősödnek, 1745-ben önálló plébánia. Eleinte a protestánsoktól visszavett "Kistemplom"-ot használják. A mai templom épült 1770-77 (más adat szerint 1772-1778) között a korábbi helyére, melynek akkor még magas falai állottak, körülötte volt a régi temető. Építette a veszprémi káptalan Dravecz József veszprémi olvasókanonok felügyelete alatt, alapkövét 1770. május 1-jén tették le. 1759: plébániáját újjászervezi Padányi Biró Márton és a veszprémi káptalan. 1761: a Helytartótanács sürgeti az újjáépítést. A szentély festése 1769-1771 között (más adat szerint 1773 között) a bécsi Johann Ignaz Cimbal munkája. 1779: Bajzáth püspök vizitációja alapján az épület elegáns, új oltárral, kórusán hatváltozatú orgonával, tornyában három haranggal. 1825: a toronysisak újrabádogozása. 1843: Jarbinger János veszprémi mester a toronyórát javította. 1857: a tető újrafedése. 1858: külső meszelés, a hajó kifestése 400 ezüstforintért Bárány István plébános hivatali ideje alatt, Bucher (seccók ifjabb Bucher Xavértól), Schilling és Schuldeisz veszprémi festők "kirajzolták", a szentély kis részét javították (Szent Márton püspök képének penésztől való megtisztítása), öröklámpás ez évben újraezüstözve. 1861-ben Rómer Flóris három harangját említi. Az építő mesterek közül ismert a peremartoni Miklovics János és Czotter Ferenc bognár, a veszprémi Kelemen Lőrinc kovács, Reunerd Bernárd asztalos, Kittl Ferenc bádogos, Francz József üveges és Vízlejtner József lakatos neve. A harangtorony ácsolatát Pettersdorfer András készítette. 1913-15: szószék és oltár újraaranyozása, Szent Antal-szobor állítása Serman Antal plébános hivatali ideje (1901-1917) alatt. 1921: engedély harangbeszerzésre, harangszentelésre. 1932: villanyvilágítás bevezetése. 1937: harangszentelés, Szent József (407 kg), és Szent László (106 kg) tiszteletére, előbbi Lukcsics Imre esperesplébános költségén, világháborúban elesett József testvérbátyja emékére, az utóbbi a plébánia költségén készült. Az egyházközség a régi kopott orgona helyett újat rendelt a pécsi Angster cégtől 1938-ban. Read less

Historical description 1945-

1970, 1972: Gaál Ottó plébános hivatali ideje alatt (1959-1990) a plébániatemplom külső restaurálása, a harangok villamosítása, az ablakok katedrál üvegezése, három új tölgyfa ajtó és új temetőkerítés készíttetése. A plébániaháznak teljes külső-belső felújítása és korszerűsítése. 1983: tetőszerkezet helyreállítás, Saznyi György. 1994, 2005: falképrestaurálás, Felhősi István-Král Éva

Mai templom adatai

Name

Rk. tp.

Other popular names

Peremartoni, Nagytemplom

Location

Berhida, Hősök tere 2., hrsz. 282.

Level of protection

műemlék; régészeti lelőhely

Heritage ref. number

5469, 9795, 1958

Heritage ID

7557

Heritage date

2001

Original style

plébániatemplom

Current defining style

késő barokk

Position in the church organization

plébánia

Supporting parish

Berhida, Római Katolikus Plébánia

General characteristics

A település É-i részét alkotó Peremartonon átvezető út keleti oldalán levő téren álló, keletelt, félköríves szentélyzáródású templom, bejárati homlokzata felett enyhén kilépő toronnyal. A szentély két oldalán levő sekrestye és kápolna, felettük oratóriumok tömege a hajóval egységbe foglalva. A szentély alatt kripta. Homlokzatai tükrös tagolásúak, sarkai lekerekítettek. Ablakai, a Ny-i homlokzat torony melleti felületén nyíló, téglány alakú ablakok kivételével, kosáríves záródásúak. A bejárati ajtó és a karzatszinti ablak felett íves szemöldökpárkány. A tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkányú tornyot homorúíves féloromzatok fogják közre. A szentélyt egy csehsüveg- és egy negyedgömbboltozat fedi, oldalfalain oratóriumablakok nyílnak. A kétszakaszos csehsüveg-boltozattal fedett hajó sarkai lekerekítettek, a hevederíveket hordó falpillérek erősen beugranak a térbe. A három csehsüveg-boltozatra ültetett karzat középen kissé előreugró mellvédje két pillérre és három ívre támaszkodik. A teljes épületbelsőt barokk falfestés díszíti. A szentélyben Mária alakjával és angyalokkal díszített, dúsan faragott barokk oltár áll, felette, a két ablak között falra függesztett oltárképen Szent István felajánlja az országot Máriának, mögötte a korábbi Szent László-freskó (J. I. Cimbal). Az oltár két püspökszenttel díszített felépítménye a szentély kifestésének részeként a falra festve jelenik meg. Az oldalfalakon jelenetek Szent László legendáriumából, Szent István, Szent Erzsébet, Szent Imre herceg, Szent Margit, Szent Gellért, Szent Márton. A boltozaton Szentháromság és evangélisták. A hajó É-i falán festett ablakok. A festmények a bécsi akadémiai festő, Johann Ignaz Cimbal és két társának alkotásai. A diadalív É-i oldalán gazdag faragású, a kosár alsó párkányán a Hit, Remény és Szeretet alakjaival díszített, az É-i melléktérből nyíló barokk szószék áll, a D-in mellékoltár Mária és a kis Jézus képével. Az oltár 1774-ben készült el. A hajó második szakaszában 18. század eleji keretben Krisztus a kereszten kép van. A hajóban lendületes vonalvezetésű barokk padok. Kagylódíszes késő barokk keresztelőkút vörösmárványból. Eredeti, 18. század végi ajtók. A sekrestyében 18. század végi sekrestyeszekrény. Read less

Források

1975sem; TKM612_SB (2).pdf; VMRT_02_67_69; BR_79;
TKM612_SB (2).pdf; VMRT_02_67_69
TKM612_SB (2).pdf; Veszprémi Napló 61. évf. 305. szám (2005.12.30.) 9. oldal; VMRT_02_67_69; https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=9795; canvis_vp_1780; Veszprémi Hírlap 1913/III. XXI-29.szám (1913.07.20.) 4-5. oldal; Veszprémi Hírlap 1913/III. XXI-29.szám (1913.07.20.) 4. oldal; Veszprémi Hírlap 1937/IV. XLV-52.szám (1937.12.25.) 12.oldal; ;acta_dioecesena;
Veszprémi Napló 61. évf. 305. szám (2005.12.30.) 9. oldal; Pfeiffer1987; MKL: Szent László-legenda középkori falképei; VPMEGY_TOP_OMF; Műleírás és restaurátori vélemény, 1994, MÉM MDK 28776. ltsz.; Tetőszerkezet helyreállítás, 1983, MÉM MDK 17646. ltsz.; Pfeiffer_1987;

Berhida – Szent László

Parishes

Settlements