Patronal festival
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A veszprémi káptalan birtoka. A XIX. sz. második felében kezd benépesülni, addig puszta és szőlőhegy. 1880-ban 200 főt számlál, és ekkor alakult községgé. 1935-ig Vörösberény gondozza. Ekkor először helyi káplánt, majd önálló lelkészt kap. 1930-ban épül fel temploma, szecessziós stílusban. 1956-ban ide került a budai Várból Szent Jobb kápolna Lotz Károly aranymozaikjával. A templom belső díszítése Bicskai Karle János freskói. Méretei: 18,5xI2,5 méter.Tit: Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: aug. 15...Read more
"A veszprémi káptalan birtoka. A XIX. sz. második felében kezd benépesülni, addig puszta és szőlőhegy. 1880-ban 200 főt számlál, és ekkor alakult községgé. 1935-ig Vörösberény gondozza. Ekkor először helyi káplánt, majd önálló lelkészt kap. 1930-ban épül fel temploma, szecessziós stílusban. 1956-ban ide került a budai Várból Szent Jobb kápolna Lotz Károly aranymozaikjával. A templom belső díszítése Bicskai Karle János freskói. Méretei: 18,5xI2,5 méter.Tit: Szt. Imre. Búcsú: nov. 5. Szi: aug. 15. Rn: júl. 5. Hsz: 3518 (5023).Szt. Margit kp-na 1876-bó1. Méretei: 9x5,6 m. Neogót. " Read less
General characteristics
Medgyaszay István 1930-ban, indiai útja előtt tervezte a balatonalmádi templomot, ami stílusában magyaros-szecessziós jelleget mutat, melyhez a képző- és iparművészeti alkotások is idomulnak. A templom egyterű, különálló szentélyrésszel épült. A templom főhajója nyeregtetővel fedett. Oldalról a hajóhoz kapcsolódik a Szent Jobb-kápolna rekonstruált berendezésével és az ellentétes oldalon a bejárat vonalában a magas toronysisakkal zárt, nyaktaggal kapcsolódó harangtorony.
Külső leírás
A templom egyhajós teremtemplom egyenes szentélyzáródással, a templomtesthez egy nyaktaggal aszimmetrikusan kapcsolódó, az erdélyi református templomokra emlékeztető toronysisakkal épült. Térlefedése jelenleg kazettás festett-faragott famennyezet utalva a nemzeti stíluskeresésre és az elcsatolt területek építészetére. Az enyhén megemelt szentély diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz. A bejárat felett dúsan faragott fa orgonakarzat került kialakításra, melyet a toronyból nyíló lépcsőházból lehet meg...Read more
A templom egyhajós teremtemplom egyenes szentélyzáródással, a templomtesthez egy nyaktaggal aszimmetrikusan kapcsolódó, az erdélyi református templomokra emlékeztető toronysisakkal épült. Térlefedése jelenleg kazettás festett-faragott famennyezet utalva a nemzeti stíluskeresésre és az elcsatolt területek építészetére. Az enyhén megemelt szentély diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz. A bejárat felett dúsan faragott fa orgonakarzat került kialakításra, melyet a toronyból nyíló lépcsőházból lehet megközelíteni. Az épület külső jellegzetessége a vakolt és durván faragott balatoni vörös mészkő használatának váltakozása, ami a főhomlokzat dekorativitását is adja. A főhomokzat jellegzetessége a vasbeton pilléreken álló timpanon. Az élen lecsapott, karcsú, kopjafás végű vasbeton pillérek felett dús fafaragású timpanonban freskó látható. A Balaton felett lebegő papucsos Madonna a gyermekkel című kompozíció Marsovszkyné Szirmai Ili munkája, melynek kivitelezésében Leszkovszky György segédkezett. A Madonnát egy angyal és a szentlélek galambja kíséri, a földön pedig egy fiatal és egy idős pár dicsőíti. A szignó a timpanon jobb alsó sarkában olvasható. A Historia Domus tanulsága szerint Györgyi Dénes építész Keresztre feszített Krisztus szobrot ajándékozott a templomnak, ami jelenleg a templomtest és a torony közöti nyaktagon nyert elhelyezést. Read less
Belső leírás
Az egyhajós teremtemplom önálló, szamárhátíves záródású diadalívvel kapcsolódó, egyenes záródású szentéllyel épült, melyet két oldalsó ablak világít meg. A templom hajójában 3-3 szintén szamírhátíves ablak került elhelyezésre. A főhajó színes üvegablakait Roth Miksa készítette. A férfiak oldalán Gábriel arkangyal, Páduai Szent Antal és Szent András, míg a szemközti oldalon Szent Anna, Szent Róza és Szent Erzsébet figurája látható. A templom belsőépítészeti terveit Veszely Géza építészmérnök kés...Read more
Az egyhajós teremtemplom önálló, szamárhátíves záródású diadalívvel kapcsolódó, egyenes záródású szentéllyel épült, melyet két oldalsó ablak világít meg. A templom hajójában 3-3 szintén szamírhátíves ablak került elhelyezésre. A főhajó színes üvegablakait Roth Miksa készítette. A férfiak oldalán Gábriel arkangyal, Páduai Szent Antal és Szent András, míg a szemközti oldalon Szent Anna, Szent Róza és Szent Erzsébet figurája látható. A templom belsőépítészeti terveit Veszely Géza építészmérnök készítette. Az egykori oltárképet Gyulay Istvánné készítette és adományozta a templomnak. Az eredeti oltárkép egy képi forrás szerint a tituláris szentet, Szent Imrét ábrázolta. A fényképen látszik, hogy a diadalíven egykoron ornamentális díszítés kapott helyet, melyet később, 1955-ben átfestettek. A szentély arcus triumphalis főfalát Keipert László festőművész al secco művei díszítették a freskók előtt. Szent Imre születését, életét és halálát festette meg bájos képekben. A templom jelenlegi falképeit Bicskei Karle János festette 1955-ben. A szentély új freskója Szent Imre herceg szüzességi fogadalmát ábrázolja, amely a veszprémi Szent György-kápolnában történt. Az 1950-es években került sor a faragott famennyezet dekorációjára is, melyet Bicskei Karle János felesége díszített a Szűzanya életéből vett jelenetekkel és magyar virágok motívumaival. A templom épületéhez kapcsolódik egy régi-új épület, a Szent Jobb-kápolna. 1956-ban ide került a budai Várból a Szent Jobb-kápolna Lotz Károly aranymozaikjával. Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. A második világháború után a palota megsérült, és az 1950-es évektől indult meg az újjáépítés, ami sok bontási munkával is járt. Ezekben a munkálatokban részt vett Bicskei Karle János festőművész, akinek kulcsfontosságú szerepe van a kápolna további sorsában. Ő ugyanis az 1950-es években a balatonalmádi Szent Imre templomon is dolgozott, s az ő közbenjárására került a kápolna teljes berendezésével Balatonalmádiba. Read less
Általános állapot
kifogástalan
Források
Historia Domus
Medgyaszay István, A vasbeton művészi formája, közli Bartha Zoltán, Ars Hungarica, 1983/2, 297-302.
Medgyaszay Emlékház irat- és tervanyaga
MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Medgyaszay fond MKCS-C-I-128
Medgyaszay István, A vasbeton művészi formája, közli Bartha Zoltán, Ars Hungarica, 1983/2, 297-302.
Medgyaszay Emlékház irat- és tervanyaga
MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Medgyaszay fond MKCS-C-I-128
Irodalomjegyzék
Potzner Ferenc, Medgyaszay István, Az építészet mesterei, Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
Potzner Ferenc, A különc - Emlékezés Medgyaszay Istvánra, Credo, 2009/1-2, 47-53.
Baku Eszter - Vető Dániel, A vasbeton művészi formája a szakralitás szolgálatában – Medgyaszay István templomépítészete, Medgyaszay István Emlékkonferencia, MMA, Budapest, 2019, 143-170.
Potzner Ferenc, A különc - Emlékezés Medgyaszay Istvánra, Credo, 2009/1-2, 47-53.
Baku Eszter - Vető Dániel, A vasbeton művészi formája a szakralitás szolgálatában – Medgyaszay István templomépítészete, Medgyaszay István Emlékkonferencia, MMA, Budapest, 2019, 143-170.