Taliándörögd-Magyar dűlő – Szent András-templomrom

Taliándörögd-Magyar dűlő – templomrom
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Az egykori Felsődörögd temploma a 13. században vagy a 14. század elején épül, 1339 körül átépítik. Plébánosát elsőként az 1333-as pápai tizedjegyzékben, a templom titulusát 1339-ben említik (Szent András apostol).
16-17. századi történet
A települést 1548-ban felégette a török, az ez évben készült második összeírás szerint a falu teljesen puszta, 1550-től kezdve nem írják össze.
Történeti leírás 1701-1945
Az 1840-es években a templomhajót puskaporral robbantották fel, köveit építőanyagnak használták. Ádám Iván 1880-ban kisebb ásatást végzett a rom területén.
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Egyéb bevett név
Felsődörögd
Elhelyezkedés
Taliándörögd, Magyar dűlő, hrsz. 073/1.
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
M 5345
Védelem azonosítója
10448; régészeti azonosító: 9372
Védés ideje
1951; 2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
gótika
Egyházigazgatási beosztás
rom
Ellátó plébánia
Taliándörögd, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Taliándörögd északi végétől keletre, kisebb dombon álló, keletelt templom romja. A hajóhoz keskenyebb, négyzet alaprajzú szentély, a szentélyhez délről a vele csaknem megegyező méretű sekrestye csatlakozik. A szentély és a sekrestye falai állnak magasan, a hajóból a 19. századi robbantás következtében csak az alapfalak maradtak meg. A szentély és a sekrestye keleti falán keskeny arányú, csúcsíves, háromkaréjos mérműben végződő ablakok nyílnak, fölötte a szentély keleti falán keskeny téglány alakWeiterlesen
Taliándörögd északi végétől keletre, kisebb dombon álló, keletelt templom romja. A hajóhoz keskenyebb, négyzet alaprajzú szentély, a szentélyhez délről a vele csaknem megegyező méretű sekrestye csatlakozik. A szentély és a sekrestye falai állnak magasan, a hajóból a 19. századi robbantás következtében csak az alapfalak maradtak meg. A szentély és a sekrestye keleti falán keskeny arányú, csúcsíves, háromkaréjos mérműben végződő ablakok nyílnak, fölötte a szentély keleti falán keskeny téglány alakú ablak. A szentély és a sekrestye sarkait sarokarmírozás szegélyezi. A szentély északi és déli falán megfigyelhetők az egykori keresztboltozat homlokívei, a keleti sarkokban pedig a boltozatot támasztó oszlopok. A sekrestye északkeleti sarkában a keresztboltozat bordaindítása látható, az északnyugati sarokban egy csigalépcső maradványai. Weniger lesen

Siedlungen