Ötvös – Kisboldogasszony

A településen átvezető út mellett álló, keletelt épület, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő, tört vonalú sisakkal koronázott, óraíves párkányú, a homlokzathoz képest széles toronnyal, a hajó déli oldalán oratóriumos sekrestyével, északi oldalán kápolnával. Az épület sarkai lekerekítettek. Homlokzatai tükrös tagolásúak. Keskeny főhomlokzatát a széles párkányig magasodó pilaszterek tagolják. A párkány felett jellegzetes, magas attikafal emelkedik, párkányzata középen ívesen megemelt, alatta Szegedy Ignác és felesége, Rosty Katalin kettős címerével. Széleire állítva egy-egy urna látható. Az attikafalon áll a tornyot közrefogó két, íves szélű féloromzat. A torony harangszintjét pilaszterek szegélyezik. A bejárati és az oratóriumajtó, valamint az ablakok, a szegmensíves záródású harangszintiek kivételével, kosáríves záródásúak. A hajót kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt és a melléktereket egy-egy csehsüveg-boltozat fedi. A hajó boltmezőit húzott keretek, középen rozetták díszítik. A térbe szervetlenül illeszkedő karzat kétpilléres, boltozatra ültetett. A mai, 1780 körül készült főoltár barokk stílusú, felépítménye kétoszlopos. Tabernákulumát is oszlopok díszítik. A Mária születését ábrázoló főoltárképet Dorfmeister István festette 1791-ben. Az északi kápolnában álló, copf stílusú mellékoltárt Szent Flórián képével és oromzati Szentháromság-képpel díszítették. A címerek alapján Szegedy Ferenc és felesége, Somogyi Róza készíttette 1780 körül. A szentély és a hajó határán fakorlát és kóruspad, minkettő rokokó stílusú, a 18. század második feléből. A sekrestyeszekrény és a gyóntatópad barokk, a szenteltvíztartó klasszicizáló késő barokk stílusú. Az ablakszerkezetek egyrétegű, építéskori darabok. A főoltár két adoráló angyalát, a mellékoltár Szent Ferenc- és Szent Teréz-szobrát, két aranyozott, fa gyertyatartót és a karoscsillárt 2000 előtt ellopták. Weniger lesen