Veszprém – Szent Margit, Árpádházi

Ha a Várból vagy a Cserhát felől keleti irányban tekintünk a városra, eltéveszthetetlenül szemünkbe ötlik egy nagyméretű, neobarokk templom. A veszprémi Árpád-házi Szent Margitról nevezett szentegyház 1938 óta őrködik a város felett. A templom az akkori Szent István-emlékév kapcsán a megyéspüspök ajándékaként épülhetett föl a püspöki székhely újonnan betelepülő városrészében, amely a Szent Imre-, Tisztviselő- vagy Újtelep elnevezést kapta. A városrész katolikussága templom híján kezdetben a kereskedelmi (a mai Kossuth Lajos) iskola tornatermében, majd a vasutas kultúrház nagytermében gyűlt össze szentmisékre. Az ő lelki gondozásukra építtette Rott Nándor megyéspüspök (1917–1939) a Margit-templomot. A püspök a Szent István-emlékév elején és végén körlevélben számolt be az immár Boldog Margit titulusú templom építési munkáiról. Ezekben kiemelte, hogy az új épület lett a város legnagyobb temploma. Ismertette továbbá, hogy az új templommal az eucharisztikus szentévnek kívánt emléket állítani. Úgy vélte, hogy ezzel sikerül Boldog Margit szentté avatási procedúrájának többször elejtett fonalát is újra felvennie. Az építkezés összköltsége 200.000 pengőre becsülhető, amelynek nagy részét az építtető főpásztor vállalta magára. A város az építési telek adományozásával segítette a híveket. Az építkezés viszonylag gyorsan, 15 hónap alatt lezajlott. A munkák megkezdését (1937. augusztus 2.) a kereszt felhelyezése (1938. május 1.), a harangszentelés (október 16.), és a püspöki benedikálás – megáldás – (október 23.) követte. Az épület 43 méter hosszú, 17 méter széles, a torony magassága 41 méter. A neobarokk templomhoz széles, pihenőkkel megszakított lépcsősor vezet fel. A kétszintes, kettős pilaszterekkel három szakaszra osztott főhomlokzat fölött hagymasisakkal zárt torony emelkedik. Az épületet Irsy Irsik László műépítész tervezte, a kivitelezők Linczmayer György és Kapuváry Gusztáv építőmérnökök voltak. Veszprém város legnagyobb méretű és befogadóképességű szentegyháza. A három részes főhomlokzat rendszerében is, alaprajzilag is elválik a templom tágas, egyhajós terétől. Az épületbe betérő figyelmes hívő észreveheti a templom belső terének érdekes struktúráját: a padozat ugyanis az oltár felé lejt. A főoltár Szent Margit-képét Krusnyák Károly festőművész készítette 1939-ben. A kép bal oldalán látható a templom építtetője, Rott Nándor püspök, jobb oldalon halványan egy „ősmagyar” férfi tartja a királyi hatalom jelképét, a hármas halmon álló kettős keresztet. Az oltárkép előterében Rosos Károly polgármester térden állva ajánlja fel a templomot Szent Margitnak. A tabernákulum aranyozott fafaragású. Az oltár két oldalán Árpád-házi szentek szobrai láthatók: szemből nézve bal oldalt Szent Erzsébet, Szent Margit atyai nagynénje áll a rózsacsokorral, az oltár jobb oldalán pedig a névadó szent testvére, Szent Kinga a híres, sóbányába ejtett eljegyzési gyűrűvel. A főoltár tetején Jézus Krisztus uralkodik, illetve két puttó látható. A főoltárt a budapesti Bittner cég készítette rózsaszín és krémszínű műkőből. A szószék is ugyanebből az anyagból készült, rajta a Jó Pásztor és két angyal szobrával. A keresztelőkút anyaga szintén műkő, amit Keresztelő Szent János szobra díszít. A szentély műtárgyainak aranyozása 2009-ben készült. Az újonnan elkészült templom építtetője, Rott Nándor fél évig sem gyönyörködhetett a várbeli püspöki palotából Boldog Margit szentegyházában. A megyéspüspök 1939. március 3-án hunyt el, temetésére három nappal később, március 6-án került sor. A gyászszertartás a székesegyházban történt, ahonnan a temetési menet a Margit-templomhoz vonult. Rott Nándor végső nyughelye az általa emelt templom kriptájában van. Weniger lesen