Kirchtag
06-27
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1941-ben alapította Czapik pp. az addig egyetlen plbéniából leválasztva a város nyugati felét, a „Temetőhegyet ". Temploma helyén a középkorban Szt. Margit vértanú nagy és gazdag bazilikája állt. Ennek helyére 1740-ben kis kápolna kerül Szt. László tiszteletére. Mai neoromán temploma 1902-ben épül Fejérvári kanonok adományából, megtartva elődjének titulusát (29x9 m). 1799-ben szűnt meg a körülötte levő temető, amiről a városrész is kapta nevét: Temetőhegy.A plébánia területén találjuk a Veszpr…Weiterlesen
"1941-ben alapította Czapik pp. az addig egyetlen plbéniából leválasztva a város nyugati felét, a „Temetőhegyet ". Temploma helyén a középkorban Szt. Margit vértanú nagy és gazdag bazilikája állt. Ennek helyére 1740-ben kis kápolna kerül Szt. László tiszteletére. Mai neoromán temploma 1902-ben épül Fejérvári kanonok adományából, megtartva elődjének titulusát (29x9 m). 1799-ben szűnt meg a körülötte levő temető, amiről a városrész is kapta nevét: Temetőhegy.A plébánia területén találjuk a Veszprémvölgyi apácák kolostorának műemlékromjait a XIV. sz.-ból. Itt állt a X. sz.-ban az első magyarországi zárda: görög apácák kolostora. Itt készült a koronázási palást. — Mellette az 1747-ből való befejezetlen jezsuita templomrom. — A Benedek-hegy sziklái tövében láthatók a domonkos apácák Szt. Katalin kolostorának és templomának romjai, ahol hat éven át élt Szt., Margit. A XIII. sz.-i gótikus építmény M. — Kedvelt búcsújáróhely az 1765-ben Szentkereszt feltalálása tiszteletére épített barokk Csatári kápolna. -- A plébániaház 1941-ben épült.Búcsú: jún. 29. Szi: szept. 8. Rn: május első pénteke. Akv: 1942-től, előtte Veszprém I. Hsz.: 5250. " Weniger lesen
Általános jellemzők
A várhegytől északra, az egykori Temetőhegyen áll, fordított tájolással. Egyhajós, alacsonyabb, keskenyebb, nyújtott-, a sokszög három oldalával záródó, támpilléres szentéllyel, melyhez alacsonyabb sekrestyék csatlakoznak. Homlokzati tornya nyolcszögű gúlasisakos, a hajó és a szentély sátortetős lefedésű. A főhomlokzaton három egyszerű bélletes ajtó, a homlokzatokat lizénák osztják falmezőkre, ezeket ívsoros zárja. A homlokzati tagolás az eredetinél egyszerűbb. A hajó a három boltszakaszban heve…Weiterlesen
A várhegytől északra, az egykori Temetőhegyen áll, fordított tájolással. Egyhajós, alacsonyabb, keskenyebb, nyújtott-, a sokszög három oldalával záródó, támpilléres szentéllyel, melyhez alacsonyabb sekrestyék csatlakoznak. Homlokzati tornya nyolcszögű gúlasisakos, a hajó és a szentély sátortetős lefedésű. A főhomlokzaton három egyszerű bélletes ajtó, a homlokzatokat lizénák osztják falmezőkre, ezeket ívsoros zárja. A homlokzati tagolás az eredetinél egyszerűbb. A hajó a három boltszakaszban hevederekkel elválasztott élkeresztboltozatos, az oldalfalakon szakaszonként párosablakok, délen nyitott, az északi oldalon a homlokzati vakablak mögött falsík, modern figurális kifestéssel: jelenetek Árpád-házi szentekkel. A bejárat a kisé kiugró toronyból nyílik 2x3 boltszakaszos karzataljba. A félköríves diadalív homlokívén modern kifestés, előtte egy-egy mellékoltár: Szűz Mária és Jézus Szíve fehér márványszobrával (Krasznai Lajos munkái). A karzat homlokoldala és a szentély oldalfalai műmárványozott színes oszlopokkal és stukkódísszel gazdagított. A főoltáron cibórium, fehér márvány aranyozással, ablakaiban színes üveg: középen (ez Róth Miksáé) Szt. László vizet fakaszt (1903); két oldalt Szt. Erzsébet és Szt. Margit (1954). Szentély hátfalában kívül Hajas István plébános barokk, feliratos sírköve, 1798.
Weniger lesen
