Veszprém – Szent László | Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár Sematizmusa

Kirchtag

06-27

Történet (1975-ös sematizmus szerint)

"1941-ben alapította Czapik pp. az addig egyetlen plbéniából leválasztva a város nyugati felét, a „Temetőhegyet ". Temploma helyén a középkorban Szt. Margit vértanú nagy és gazdag bazilikája állt. Ennek helyére 1740-ben kis kápolna kerül Szt. László tiszteletére. Mai neoromán temploma 1902-ben épül Fejérvári kanonok adományából, megtartva elődjének titulusát (29x9 m). 1799-ben szűnt meg a körülötte levő temető, amiről a városrész is kapta nevét: Temetőhegy.A plébánia területén találjuk a Veszprémvölgyi apácák kolostorának műemlékromjait a XIV. sz.-ból. Itt állt a X. sz.-ban az első magyarországi zárda: görög apácák kolostora. Itt készült a koronázási palást. — Mellette az 1747-ből való befejezetlen jezsuita templomrom. — A Benedek-hegy sziklái tövében láthatók a domonkos apácák Szt. Katalin kolostorának és templomának romjai, ahol hat éven át élt Szt., Margit. A XIII. sz.-i gótikus építmény M. — Kedvelt búcsújáróhely az 1765-ben Szentkereszt feltalálása tiszteletére épített barokk Csatári kápolna. -- A plébániaház 1941-ben épült.Búcsú: jún. 29. Szi: szept. 8. Rn: május első pénteke. Akv: 1942-től, előtte Veszprém I. Hsz.: 5250. " Weniger lesen

Történeti leírás

Első adat a településről

1416

Első adat a templomról

1318 (Antiochiai Szt. Margit)

Település birtokosa

Veszprémi káptalan.

Kegyúr

Veszprémi káptalan

Középkori templom építési kora és átalakítása

1318 előtt. E helyen a középkori Antiokhiai Szt. Margit-templom, a Szentmargitszeg városrész plébániatemploma állt, körülötte temető volt. Első ismert írott adata: 1082, régészeti leletek a 11-12. századra tehető kőfaragványok.

16-17. századi történet

A török időkben romossá válit.

Újraalapítás

1941

Török utáni templom építése

1740

Török utáni templom építtetője

Pöstény Mihály veszprémi őrkanonok (Szt. László tiszteletére)

Történeti leírás 1701-1945

A középkori szentély megtoldásával, továbbá egy sekrestye építésével 1740-ben Pöstény Mihály újjáépíttette. 1845: Ifj. Bucher Xavér kifesti. E második templom idejében, utólag faragták ki Hajas István plébános, a Szt. László-iskola létrehozójának sírkövét.E templomról Ludwig Rohbock ábrázolásai osmertek. Mai templom: 1901-1902-ben építették dr. Fejérvári József prelátus, veszprémi kanonok költségén (tervek megvannak). Építész: Jüttner Kálmán, a kivitelező: id. Csomay Kálmán veszprémi építőmester. A régi templom bonrásakor fehérmárvány oszloptalapzatot, egy kannelúrás oszloptöredéket találtak, a hozzá tartotó fejezettel, valószínűleg másodlagos helyzetben. Fehérmárvány főoltár: Hudetz József kaposvári kőfaragó. Üvegablakok: Róth Miksa. Orgona: pécsi Angster-cég, Lourdes-i barlang: Steiner Rudolf. A hajó északi falán Graits Endre falképei. A templomot 1902. szeptember 8-án szentelték fel. 1930 k. ide helyezték át a veszprémi kálvária szobrait (ma múzeumban vannak). Weniger lesen

Történeti leírás 1945-

1954: új üvegablakok a szentélyben, 1959: új falképek a hajóban (Károlyi Gy.) 1966: a homlokzatokon vakolatverés, az egyik támpillérbe falazva találtak két 11-12. századi, másodlagosan elhelyezett szalagfonatos kőfaragványt. A legújabb felújítás: 2022.

Mai templom adatai

Megnevezés

Rk. tp.

Elhelyezkedés

8200 Veszprém, Völgyhíd tér 4. hrsz.: 690., 47°05'52.7"N 17°53'48.1"E

Térkép

Google térkép

Védelem mértéke

helyi egyedi védelem

Védelem törzsszáma

24/2017 (IX. 28.) önk. Rend. 227. sz. vö.

Védelem azonosítója

4700, 10620

Védelemre javasoljuk

Országos műemléki védelemre javasolt

Eredeti jelleg

templom

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Szent László (1902. Hudetz József kőfaragó)

Mai meghatározó korstílusa

neoromán

Mérete

34,00x12,31 m (külső)

Építészek, kivitelezők

Jüttner Kálmán, Csomay Kálmán

Más mesterek

Róth Miksa, Graits Endre

Egyházigazgatási beosztás

plébánia

Ellátó plébánia

Veszprém, Szent László plébánia

Általános jellemzők

A Völgyhíd közelében, kiemelkedő sziklán nyugatra tájolva álló, szabadon álló templom

Külső leírás

A templom szabadon álló, egyhajós épület, sokszögzáródású, támpilléres szentélye nyugat felé tájolt. Szentélyének északi és déli oldalához sekrestyék csatlakoznak, melyek az eredeti tervek szerint nagyobb ívekkel nyíltak a szentélybe. Homlokzatának közepén torony emelkedik, amit gúlasisak fed. Homlokzatait vakárkádos tükrök tagolják, amelyekben a szentélyen egyes, a hajó déli homlokzatán és a tornyon kettős ablakok, a hajó északi homlokzatán kettős vakablakok találhatók. A főhomlokzaton három bélletes kapu nyílik, közülük a középső a karzataljba vezet. A templom szentélyének külső falánál Hajas István sírköve: A. R. D. / Stephanus / Hajas P[a]rochus / Weszprimiensis / et Distr. [Nom.] ejus / V.A. [Diacon(us)] Potens in / [Opere Et Ser]m[one] In / [Domino Obiit An(n)o 179]8 / [Die 29. August. Aetatis] / [SUAE 65. Com(m)endans]s / [Se Fid]elium Suffagiis. Weniger lesen

Belső leírás

A bordés keresztboltozattal fedett templom szentélyének középső, festett üvegablakát Róth Miksa készítette. Ez egyben oltárképként szolgált, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor a királyszent vizet fakaszt a sziklából, kezében attributumával, a bárddal (újból visszahelyezve eredeti helyére). A szentély további ablakai a 20. sz. közepéről valók (Árpádházi Szt. Erzsébet és Árpádházi Szt. Margit), a hajóban újabb üvegablakok, magyar szntek ábrázolásaival. A szentély és az oldalterek között oszlopos árkádok nyílnak. A háromnyílású karzatot vaskos, műmárványozott törzsű és növényi díszes fejezetekkel ellátott oszlopok tartják, kétszer három, élkeresztboltozatos szakaszra osztva az alépítményt. A historizáló, többször átalakított oltárnak az oszlopok tartotta tartotta oltárasztal alatti stipesén az előoldalt állított téglány alakú mezők tagolják, az oltár retablóját kis félköríves árkádsor képezi. A tabernákulum felett baldachinos cibórium. Károlyi Gy.” szignójával falképek az északi falon (Szt. István átveszi a Veszprémvölgyben készültnek gondolt koronázási palástot, Szt. László esküje Máriának, A gyermek Margitot a veszprémi domonkos apácazárdába viszik, 20. sz. közepe). A diadalív hajó felőli felületét hasonló korú festmények díszítik (Krisztus születése, illetve kereszthalála, Krisztus az Atyaisten jobbján, felettük a Szentlélek galambjával). Weniger lesen

Általános állapot

felújított

Források

településre első adat: Békefi 1907. 16.; VMRT 2. 51/3b
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Kumorovitz 1953. 90. sz.
történeti leírás 1701-1945: Pfeiffer 1987 470-471. Strausz 1902. a 6-7. ; Strausz 1902. b. 7.Simon 2023a 100-103. és Simon 2023b 143-145.; VFL VI. 157a 3. d. Veszprém I. (Szent Mihály) r. k. plébánia iratai.
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat

Veszprém – Szent László

Pfarren

Siedlungen