Veszprém – Regina Mundi

A veszprémi Regina Mundi, azaz a Világ Királynőjének szentelt templom karcsú arányaival, finom csúcsíves tagozataival kelt figyelmet. Az Angolkisasszonyok kolostora és a szorosan hozzá kapcsolódó templom középkori épületek formáit idéző megjelenése a 19. században gyakori jelenség, a veszprémi együttes az Angliából eredő, Európa szerte elterjedt divat érdekes hazai példája. A korszak középkorias megkenésű épületeit romantikus stílusúnak nevezzük. A templom az utcasorba illeszkedik, jobbról a kolostor tömbje csatlakozik hozzá, bal felől pedig szabadon áll. Az épület külsejének jellegzetességei a tornyot és az oldalsó homlokzatot tagoló karcsú külső támaszok, a támpillérek. A magas templomhajóba középen nyílik a főbejárat, e felett erősen kiülő, karcsú arányú torony emelkedik. A hajónál keskenyebb, sokszög alaprajzú szentély alkotja az épület lezárását. A templomot Ranolder János veszprémi püspök (1849–1875) rokona Scharnbeck (Sárnpék) Szentirmay József püspöki építész tervezte. A kivitelezést végző kőművesmester Horváth Sándor volt, a festést és aranyozást Schuldheisz János végezte, a toronycsúcs öntöttvas díszei Schlick Ignác gyárában készültek. A gyors építkezést követően Ranolder János püspök szentelte fel a templom és kolostor együttesét 1860-ban. A hajó szabadon álló oldalához, annak falát áttörve utólag, az 1920-as évek közepén Jézus Szíve-kápolnát építettek. A zárdatemplomot 1948-ban a börtönben lévő Mindszenty József utasítására plébániává szervezték. A főhomlokzatot a középen nyíló ajtó, a homlokzat és a torony falába mélyedő szoborfülkék tagolják, a nyílások és a templomablakok is csúcsíves záródásúak. A fülkéket, az ablakokat és a párkányokat finoman tagolt terrakotta mérműves díszítések, kúszólevelek élénkítik. A szoborfülkékben Szűz Mária, Szent István király és Szent Imre herceg szobrai kaptak helyet. A szobrok aprólékosan kidolgozott, konzolokon álló, vörös színű kerámia alkotások. A tornyon a karzatszint magasságában kisebb kerek rózsaablak nyílik. A főhomlokzat és a torony sarkait erősítő pilléreket kis fiatornyok (ún. fiálék) koronázzák, amelyek leveles záródását keresztvirágnak nevezzük. Az oromzat szélei lépcsős lezárásúak. Az oldalsó kápolna utca felőli homlokzatát pártázat zárja, belsejét egy körablak világítja meg. A belső kialakítása, hasonlóan a külsőhöz, a középkori templomokat idézi fel. A hajót és a szentélyt is jellegzetes kőbordás, csúcsíves boltozatok fedik. A falakat tagoló karcsú oszlopokat kis szoborfülkék díszítik. A torony felőli oldalt vasoszlopokkal alátámasztott, áttört kovácsoltvas korlátos orgonakarzat foglalja el. A főoltár is illeszkedik a középkorias stílushoz, és azon a külsőn már megismert motívumok tűnnek fel. Az oltárasztalon két fiatorony között kis csúcsíves fülke van, amelyet kúszólevelek kísérnek. A fülkében Szűz Mária szobra áll, a fiálék kis szoborfülkéiben pedig Szent Péter és Szent Pál szobra kapott helyet. A később épült oldalsó kápolnát csúcsíves dongaboltozat fedi, a szentély festett üvegablakán Jézus alakja látható. A templom új oltárát és padjait Tóth László plébános készíttette. Weniger lesen