Kirchtag
Pünkösdvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1261-ben V. István a porvai kp-nát a pannonhalmi apátságnak adja. 1392-ben Csesznek várához tartozik és a Szt. Szűz tiszteletére emelt kp-náját említik. A XV. sz. második felében Szipolyai István pálos kolostort alapít. A török közeledtével, 1546-ban elnéptelenedik és pusztulásnak indul — 1720 körül a birtokos ciszterci rend németajkú telepeseket hív meg. Lelki gondozásukat Zircről végzik. 1781-ben önállósul. Mai tp-a pálos tp romjaira épült, 1782-84-ben barokk ízlésben. Falában Pernesziné Sza…Weiterlesen
"1261-ben V. István a porvai kp-nát a pannonhalmi apátságnak adja. 1392-ben Csesznek várához tartozik és a Szt. Szűz tiszteletére emelt kp-náját említik. A XV. sz. második felében Szipolyai István pálos kolostort alapít. A török közeledtével, 1546-ban elnéptelenedik és pusztulásnak indul — 1720 körül a birtokos ciszterci rend németajkú telepeseket hív meg. Lelki gondozásukat Zircről végzik. 1781-ben önállósul. Mai tp-a pálos tp romjaira épült, 1782-84-ben barokk ízlésben. Falában Pernesziné Szapolyai Orsolya vörösmárvány sírköve. (1500). Mellette az egykori pálos kolostor romjai jól kivehetők. M. 25x15 m.Tit: Szentlélek. Búcsú: Pünkösdvasárnap. Szi: jan. 16. Rn: febr. 23. Akv: 1771-től. Hsz: 641 (770). " Weniger lesen
Általános jellemzők
Előálló középtornya késő barokk, az újjáépítéskor létesült. Sarkain lekerekített, emeletenként tagolatlan lizénák keretezik. Erősen nyomott kosáríves bejárati kapuja a copf stílus utolsó szakaszára jellemző, kapuszárnyak a XIX. századból valók. Nagy kórusablaka és padlásablaka részben befalazva. A zsalus harangablakok hasonló kialakításúak a többi nyíláshoz. A toronyemeleteket párkányok választják el. Jó arányú zárópárkányon 8 szögű bádog toronysisak, csúcsán gömb és kereszt. A hajó fala teljese…Weiterlesen
Előálló középtornya késő barokk, az újjáépítéskor létesült. Sarkain lekerekített, emeletenként tagolatlan lizénák keretezik. Erősen nyomott kosáríves bejárati kapuja a copf stílus utolsó szakaszára jellemző, kapuszárnyak a XIX. századból valók. Nagy kórusablaka és padlásablaka részben befalazva. A zsalus harangablakok hasonló kialakításúak a többi nyíláshoz. A toronyemeleteket párkányok választják el. Jó arányú zárópárkányon 8 szögű bádog toronysisak, csúcsán gömb és kereszt. A hajó fala teljesen sima, dísztelen, majdnem egyenes záródású vasablakokkal. A déli homlokzatot 3 db kettős tagolású, magas támpillér támasztja, középkori maradvány. A belső teret barokkos pillérek osztják menetekre. Konkáv ívekkel simulnak a falhoz, és hevederívekre ülő csehsüveg-boltozat fedi a tereket. Ablakok csak a déli falon nyílnak, méretük, helyzetük, záradékuk barokk. A szentély azonos szélességű a hajóval, de a háromoldalú apszishoz méretcsökkentő íves átvezetéssel csatlakozik. Weniger lesen
Források
Műemlékjegyzék, Dornyay /218.o./, Rómer /117.o./,
Koppány 67. /140.o./, Meszlényi /15. 19, 59.o./,
Aggházy /52. o./, schematizmus /144. o./, Garas /II.53.o./,
Genthon 51., Genthon 59., Békefi: Emlékkönyv… /410. o./
Koppány 67. /140.o./, Meszlényi /15. 19, 59.o./,
Aggházy /52. o./, schematizmus /144. o./, Garas /II.53.o./,
Genthon 51., Genthon 59., Békefi: Emlékkönyv… /410. o./