Kirchtag
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Okl-ink 1426-ban mint Bátorkő várának tartozékát említik. 1488-ban a zirci apátság birtoka. 1550-ben anyaegyház. A török alatt meggyérült magyar és tót lakosságát zirci-heinichaui ciszterek idején Szilézia, Westfália és Passau vidékéről kat. németekkel töltötték föl. Lelki gondozást Zircről kapnak, és bár akv-eik 1748-tol megvannak, a lelkészséget csak 1764-ben szervezte meg a zirci apát. 1787-től helyben lakó lelkészt kapott, ekkor készült el a pl-ház. Tp-át a zirci apátság építtette 1764-ben…Weiterlesen
"Okl-ink 1426-ban mint Bátorkő várának tartozékát említik. 1488-ban a zirci apátság birtoka. 1550-ben anyaegyház. A török alatt meggyérült magyar és tót lakosságát zirci-heinichaui ciszterek idején Szilézia, Westfália és Passau vidékéről kat. németekkel töltötték föl. Lelki gondozást Zircről kapnak, és bár akv-eik 1748-tol megvannak, a lelkészséget csak 1764-ben szervezte meg a zirci apát. 1787-től helyben lakó lelkészt kapott, ekkor készült el a pl-ház. Tp-át a zirci apátság építtette 1764-ben. 1802-ben tűz hamvasztotta el. Helyébe épült a mai barokk tp. Mj. 29x8,8 m. Alsóperepusztán XIII. sz.-i románkori tp-romot tartanak számon.Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jan. 27., aug. 22. Rn: jún. 22. Hsz: 1135 (1165). " Weniger lesen
Általános jellemzők
A település középpontjában álló, keletnek tájolt épület, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a nyugati bejárati főhomlokzathoz csatlakozó, gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély két oldalán mellékterekkel. A torony és a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz. Homlokzatai és tornya lizénás-keretes rendszerűek. A torony alsó szintjén, valamint a csatlakozó homlokzati szakaszokon a homlokzatok széleit pilaszterek keretezik. A szemöldökgyámos kőkeretes bejárati ajtón a…Weiterlesen
A település középpontjában álló, keletnek tájolt épület, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, a nyugati bejárati főhomlokzathoz csatlakozó, gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély két oldalán mellékterekkel. A torony és a szentély íves falfelületekkel kapcsolódik a hajóhoz. Homlokzatai és tornya lizénás-keretes rendszerűek. A torony alsó szintjén, valamint a csatlakozó homlokzati szakaszokon a homlokzatok széleit pilaszterek keretezik. A szemöldökgyámos kőkeretes bejárati ajtón az 1764-es évszám olvasható. Felette íves szemöldökpárkány és tábladíszes szemöldökmező. A kosáríves záródású karzatszinti ablakot volutás szalagkeret, köténydísz és zárókő díszíti. A homorúíves féloromzatokkal közrefogott toronyszintet fekvő, ovális ablak töri át, harangszinti ablakai félköríves záródásúak. Oldalhomlokzatainak ablakai szegmensíves záródásúak, a szentélyt körablak világítja meg. A templom északi oldalán, a körítőfal mentén a 19. század második felében állított, 14 stációs kálvária látható. A szentélyt egy csehsüveg-boltozat, a hajót és a sekrestyét kétszakaszos csehsüveg-boltozat, az északi mellékteret stukkóval díszített, fiókos dongaboltozat fedi. A három csehsüveg-boltozatra ültetett, kétpilléres karzat vakolattáblás tagolású, kihasasodó mellvédfala íves vonalú. A falra rögzített, dús, faragott ornamentikával övezett, kvalitásos főoltárkép a Szentháromságot ábrázolja. A boltozatot falfestmények díszítik. A szentély boltozatán a Szentháromság látható. Weniger lesen
Források
VP_MEGY_TOP_OMF_Koppány
VEL.VIII.31.I.41.Olaszfalu
VFL.I.5.2.doboz.1.csomó22.o.
VEL.VIII.31.I.41.Olaszfalu
VFL.I.5.2.doboz.1.csomó22.o.