Nagyesztergár – Szent János, nepomuki

Nagyesztergár – Szent János, nepomuki
Kirchtag
05-16
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1270-ben Wzturgar, 1784-ben Kis- és Nagy Esztergály, majd Esztergár. Az 1540-es években Palotához tartozik. A mai Nagyesztergárt Ányos Ferenc telepítette 1751-ben. Első lakói német telepesek, akik szénégetéssel és famunkával foglalkoznak. Az Ányos cs. kis kp-nát építtet számukra Nep. Szt. János tiszteletére. Kezdetben Zirc filiája, bár a ciszterek mellett minoriták és ferencesek is gondozzák. 1796-ban Heinrichauból való a pl. A kp-nát 1796-ban a zirci apátság tp-mal váltja fel. 1950-ig a rend …Weiterlesen
"1270-ben Wzturgar, 1784-ben Kis- és Nagy Esztergály, majd Esztergár. Az 1540-es években Palotához tartozik. A mai Nagyesztergárt Ányos Ferenc telepítette 1751-ben. Első lakói német telepesek, akik szénégetéssel és famunkával foglalkoznak. Az Ányos cs. kis kp-nát építtet számukra Nep. Szt. János tiszteletére. Kezdetben Zirc filiája, bár a ciszterek mellett minoriták és ferencesek is gondozzák. 1796-ban Heinrichauból való a pl. A kp-nát 1796-ban a zirci apátság tp-mal váltja fel. 1950-ig a rend papjai vezetik a pléb-t. 1955-56-ban új vörösmárvány főoltárt kap, s 1972-73-ban új pl-ház épül. A tp barokk. Mj. Méretei: 23x10 m. Tit: Nep. Szt. János. Búcsú: máj. 16. Szi: aug. 19. Rn: jún. 22.Hsz: 1424 (1484). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Királyi fakitermelők bakonyi faluja, 1270-ben kapja Csák örökös bakonyi ispán, 1326-ban Csák-birtokként újra királyi kézbe kerül, 1401-ben Zsigmond király elzálogosítja a Vámosi Ányosoknak, később nekik adja, ők a Szentgyörgyi Vincze családnak juttatják. 1459-től újra birtokosok.
16-17. századi történet
Afalu a török hódoltság alatt, 1588 táján elnéptelenedett.
Történeti leírás 1701-1945
A régi településtől távolabb újratelepült, első telepeseit 1736-ban említik a zirci anyakönyvek. A falut benépesítő Ányos Ferenc által adott telken, az Ányos-kúria 1770-ben berendezett Nepomuki Szent János-kápolnáját mentesítendő épült fel a középkori templom előtt vagy annak helyén, a zirci ciszterci apátság anyagi támogatásával. Építette a sziléziai Mann Alberik zirci ciszterci lelkész Fellner Jakab tervei szerint, 1796-97. években. Tervrajza és költségvetése fennmaradt. A kivitelezést Freyli…Weiterlesen
A régi településtől távolabb újratelepült, első telepeseit 1736-ban említik a zirci anyakönyvek. A falut benépesítő Ányos Ferenc által adott telken, az Ányos-kúria 1770-ben berendezett Nepomuki Szent János-kápolnáját mentesítendő épült fel a középkori templom előtt vagy annak helyén, a zirci ciszterci apátság anyagi támogatásával. Építette a sziléziai Mann Alberik zirci ciszterci lelkész Fellner Jakab tervei szerint, 1796-97. években. Tervrajza és költségvetése fennmaradt. A kivitelezést Freyling Ferdinánd kőműves (720 forint) és Rauscher Mihály komáromi ácsmester (670 forint) végezték, munkadíjukat a hívek fizették. Az építkezést a három Ányos "uraság" 1500 forinttal támogatta. Az oltárt Katona József veszprémi kanonok állította, a padokat az uraság és a nép közösen, a szószék bírságpénzből készült. A kész templomot megáldotta Katona József kanonok 1798. nov. 1-jén. 1854, 1865: javítás. 1866: felújítás kívül-belül, Madarász Mihály ciszterci lelkész költségén, az év aug. 12-én megáldották. 1907-8, 1923: újabb renoválások. 1918: orgona helyreállítása. 1926: Angster-gyár 1922-ben Kisgejőc számára épített orgonáját (1/8 m/r) itt állítják fel. 1929: a háborúban elvitt harangok helyett (a két meglevő mellé) egy 44 és egy 153 kilogrammos harang, öntötte Szlezák László, Volf Jakab és elhunyt felesége, Polt Erzsébet nagylelkű adománya. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1957: új főoltár, Vámos Ferenc, Koronc László plébánossága idején; 1961: áldoztatórács és belső festés, Vámos Ferenc; 1962: külő renoválás; 1967: belső renoválás; 1996: felújítás; 2009: homlokzatfelújítás, Peresztegi Gábor; 2010: felújították a vakolatot, ablakokat cseréltek, villámhárítót helyeztek el, szivárgót alakítottak ki; 2022: Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár, Balázsik Tamás.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Nagyesztergár, Radnóti Miklós u. 37., hrsz. 264.
Védelem törzsszáma
5639, 10060, 1958
Védelem azonosítója
8599
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Nagyesztergár, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A települést átszelő főút mentén álló, K-nek tájolt épület, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentély D-i oldalán sekrestyével, az utcára néző főhomlokzathoz épített toronnyal. Homlokzatai egyszerű, kőporos vakolatúak. A tornyot nyolcoldalú szoknyás gúlasisak fedi, és óraíves párkány koronázza. A nyílások a félköríves záródású harangszinti ablakok kivételével szegmensívesen záródnak. Az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten ovális ablak nyílik. A toronyajtó zárkövén az 1796…Weiterlesen
A települést átszelő főút mentén álló, K-nek tájolt épület, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentély D-i oldalán sekrestyével, az utcára néző főhomlokzathoz épített toronnyal. Homlokzatai egyszerű, kőporos vakolatúak. A tornyot nyolcoldalú szoknyás gúlasisak fedi, és óraíves párkány koronázza. A nyílások a félköríves záródású harangszinti ablakok kivételével szegmensívesen záródnak. Az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten ovális ablak nyílik. A toronyajtó zárkövén az 1796-os évszám olvasható. A hajót két, a szentélyt egy csehsüveg- és negyedgömbboltozat fedi. A karzat két pilléren és három csehsüveg-boltozaton ül, nyílásai kosárívesek, mellvédje középen kihasasodik. Az eredeti oltár csak fényképről ismert. A klasszicizáló késő barokk stílusú szószékre a sekrestyéből nyílik a feljárat. A szentély oldalfalán 18. századi Nepomuki Szent János-kép függ, melyet Katona József veszprémi kanonok adományozott 1798-ban. A hajó falán Máriát Jézussal ábrázoló, 18. századi kép függ. A kagyló alakú keresztelőmedence vörös márványból készült. A szentély hátfalán lévő falfestmények és a boltozati díszítmények a 20. században készültek. A járófelületet kelheimi lapok fedik. A sekrestye fűzött vasrácsú ablaka eredeti. A csehsüveg-boltozatos sekrestyében 19. századi sekrestyeszekrény található. Weniger lesen
Források
VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak; VMRT_04;
VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak; VMRT_04;
VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak; canvis_vp_1780.; acta_dioecesana; Veszprémi Hírlap 1923/III. XXXI-39.szám (1923.09.30.) 1.oldal; Veszprémi Hírlap 1926/II. XXXIV-23.szám (1926.06.06.) 3.oldal; Veszprémi Hírlap 1929/II. XXXVII-21.szám (1929.05.26.) 8.oldal; Veszprémi Hírlap 1937/IV. XLV-43.szám (1937.10.24.) 7.oldal; http://lexikon.katolikus.hu/N/Nagyeszterg%C3%A1r.html;
1975sem; vfl_i.4.d.1_06.doboz_008._csomo_Nagyesztergar; Áldoztatórács és belső festés, 1961. MÉM MDK Tervtár 4940.; Pfeiffer1987; Veszprémi Napló LII. évf. 195. szám (1996.08.22.) 4. oldal; Homlokzatfelújítás, Építési Engedélyezési Tervdokumentáció, 2009. MÉM MDK Tervtár 41983; Veszprémi Napló 66. évf. 177. szám (2010.07.31.) 3. oldal; Villámvédelem, Engedélyezési Tervdokumentáció, 2010. MÉM MDK 42652.; Építéstörténeti dokumentáció és értékleltár, 2022. MÉM MDK Tervtár 48425;

Siedlungen

Siedlung
Nagyesztergár