Kirchtag
07-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Árpád-kori település. 1483-ban Wath, 1551-ben Egyházas Wath, 1670 körül Külső v. Egyházas Vath. Tp-t 1444-ben említik. A XVII. sz.-ban a dömölki bencések járnak ki és látják el híveit. 1720-ban pleb-t kap, de továbbra is a bencések gondozzák. Ők hozzák rendbe 1729 körül elhagyatott tp-t is. 1758-ban még a középkori állapotnak megfelelően írják le. 1793-ban barokk stílusban átépített mai templomuk hajója és tornya feltételezhetően középkori. Faragott padok a tüskevári pálos kolostorból. Mj. — S…Weiterlesen
"Árpád-kori település. 1483-ban Wath, 1551-ben Egyházas Wath, 1670 körül Külső v. Egyházas Vath. Tp-t 1444-ben említik. A XVII. sz.-ban a dömölki bencések járnak ki és látják el híveit. 1720-ban pleb-t kap, de továbbra is a bencések gondozzák. Ők hozzák rendbe 1729 körül elhagyatott tp-t is. 1758-ban még a középkori állapotnak megfelelően írják le. 1793-ban barokk stílusban átépített mai templomuk hajója és tornya feltételezhetően középkori. Faragott padok a tüskevári pálos kolostorból. Mj. — Szent Anna tiszteletére emelt kápolna 1755-bél, gót—román, 3x2,5 m. Mj. — A templom 1962-ben festve. 23x10.6 méter. — Plébániaház régi, 1936-ban átépítve és modernizálva. — Bánhalmapuszta közigazgatásilag egy Külsővattal. Hsz: 32 (81).Tit: Antiochiai Szt. Margit. Búcsú: júl. 13. Szi: jún. 10. Rn: dec. 26. Akv: 1734-től. Hsz: 645 (1007). " Weniger lesen
Általános jellemzők
Keletelt épület, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő, zömök, óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével (ma oratórium), és az épület déli oldalához épített újabb sekrestyével.
A homlokzatokat höbörcsös vakolat fedi, a széleken és a nyílások körül meszelt keretelésekkel. Nyílásai az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszint négyzetes ablakát és a félköríves…Weiterlesen
Keletelt épület, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a bejárati főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő, zömök, óraíves párkányú, tört vonalú sisakkal fedett toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével (ma oratórium), és az épület déli oldalához épített újabb sekrestyével.
A homlokzatokat höbörcsös vakolat fedi, a széleken és a nyílások körül meszelt keretelésekkel. Nyílásai az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszint négyzetes ablakát és a félköríves záródású, vállköves vakolatkeretű harangszinti ablakokat leszámítva szegmensíves záródásúak.
Hajóját két, a szentélyét és a sekrestyét egy-egy csehsüveg-boltozat fedi. Kétpilléres karzata három csehsüveg-boltozatra támaszkodik. A szentély pilaszteres hevederívvel elválasztott íves záradékának falán függ a Jakobey Károly által 1870-ben festett Antiochiai Szent Margit-oltárkép. A főoltár copf stílusú, aranyozott tabernákuluma Somlóvásárhelyről származik. A Szent Erzsébet-kép Daniel Gran festményének másolata. A szentélyben található Keresztelő Szent János szobra. A faragott stallumok (1754) a nem sokkal korábban feloszlatott tüskevári apátságból kerültek ide a Helytartótanács engedélyével. A szembemiséző oltárt tüskevári faragványokból állították össze. A sekrestye felől megközelíthető, kör alaprajzú szószék késő barokk stílusú. A Tüskevárról ide került padok oldallapjait dúsan faragott rokokó ornamentika díszíti. Weniger lesen