Kirchtag
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Legrégibb elnevezése Őrs. 1264-ben Szt. László tiszt. épített tp-áról Szt. László Őrsnek említik. Ekkor pl-a is van. A XIV. sz.-ban ismételten szólnak tp-áról és papjáról az írások. 1394-ben megváltozik a titulus: Nagyboldogasszonyra, és ez magával vonja a falu nevének változását is: Nagyboldogasszony Őrs. A reformáció idején prot. kézbe kerül a tp, ma is az evangélikusoké. 1750-ben írja Bíró Márton: a falu szép tp-a romossá vált, amit a katolikusok és protestánsok helyreállítottak és ma is kö…Weiterlesen
"Legrégibb elnevezése Őrs. 1264-ben Szt. László tiszt. épített tp-áról Szt. László Őrsnek említik. Ekkor pl-a is van. A XIV. sz.-ban ismételten szólnak tp-áról és papjáról az írások. 1394-ben megváltozik a titulus: Nagyboldogasszonyra, és ez magával vonja a falu nevének változását is: Nagyboldogasszony Őrs. A reformáció idején prot. kézbe kerül a tp, ma is az evangélikusoké. 1750-ben írja Bíró Márton: a falu szép tp-a romossá vált, amit a katolikusok és protestánsok helyreállítottak és ma is közösen használnak. 1755-ben visszaállítják a régi pléb-át (eddig Szentbékkállához tartozott) és Szt. Lőrinc tiszteletére szerény oratóriumot építenek. A mai Nagyboldogasszony tp 1777-1808 között épült. 32x15 m. Későbarokk. Mj. Műemlékjellegű építmények még: Kisőrsi kp-na barokk, 1757-ből. — Kisőrsi harangláb, barokk. XVIII. sz. — Kisőrsi tp-rom, románkori, XIII. sz. — Sóstókáli tp-rom, románkori, XIII. sz. — Ecsérpusztai tp-rom, románkori, XII—XIII. sz. Bővítve a XV. sz.-ban. M.Búcsú: aug. 15. Szi: febr. 24. Rn: okt. 17. Akv: 1755-től. Hsz: 986 (1318). " Weniger lesen
Általános jellemzők
Falfelületei tükrös tagolásúak. A Ny-i homlokzat és a torony sarkai visszametszve lekerekítettek, a főpárkányig magasodó alsó részükön a tükrök függőleges szalagja jellegzetes módon lábazattal képzett. A Ny-i homlokzat torony melletti felületébe egy-egy szoborfülke mélyed, a kapu felett vakolatdísz, eucharisztiamotívum, úrkoporsón kehely látható. Az ablakok szalagkeretesek, a torony homlokoldalán lévő karzatszinti ablak, valamint a zárköves D-i homlokzati ablakok és a D-i oratóriumablak szegmens…Weiterlesen
Falfelületei tükrös tagolásúak. A Ny-i homlokzat és a torony sarkai visszametszve lekerekítettek, a főpárkányig magasodó alsó részükön a tükrök függőleges szalagja jellegzetes módon lábazattal képzett. A Ny-i homlokzat torony melletti felületébe egy-egy szoborfülke mélyed, a kapu felett vakolatdísz, eucharisztiamotívum, úrkoporsón kehely látható. Az ablakok szalagkeretesek, a torony homlokoldalán lévő karzatszinti ablak, valamint a zárköves D-i homlokzati ablakok és a D-i oratóriumablak szegmensíves, a szoborfülkék, valamint a zár- és vállköves harangszinti ablakok félköríves záródásúak. Az egyenes szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten körablak nyílik, és körablak törte át a szentély hátfalát is. A féloromzatok szélén, a tört szalagos voluta felett egy-egy kőurna áll. A szentélyt két oldalról közrefogó, az alaprajzi kontúrból ki nem lépő emeletes terek közül a D-ibe külső, szemöldökpárkányos, vakolatdíszes ajtó és a K-i oldalon téglányablak nyílik. A főbejárati ajtó kőtokos, szegmensíves záródású, zárkövén az 1802-es évszám látható. A hajót háromszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a boltozatrendszer erősen kiülő falpillérekre támaszkodik. Az É-i falon vakablakok vannak. A szentélyt egyetlen csehsüveg-boltozat és a szegmensíves záradéknak megfelelő felület fedi. A hajóhoz képest keskeny karzat egyetlen csehsüveg-boltozaton ül, kosárívre támaszkodó, tört vonalú homlokfala kétoldalt hátra, középen kidomborodik. A szentélyt közrefogó emeletes tereket csehsüveg-boltozat fedi. Az É-i oldalon lévő földszinti tér ajtóval és kosáríves záródású ablakkal kapcsolódik a szentélyhez, az oldalterek felett egy-egy nyitott oratórium van. A templom és a földszinti mellékterek boltmezőit húzott keret, illetve rozetta díszíti. Az oltár barokk stílusú, díszes tabernákulumajtóval, a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép a szentély falára rögzített. A hajó É-i oldalán lévő szószék copf stílusú, a hangvető tetejét a Jó Pásztor szobra és puttó díszíti. A főbejárati és a szentélyt közrefogó mellékterekbe vezető ajtók eredeti darabok, a tokot gazdag faragás díszíti. A padok 1800 körüli, copf stílusú asztalosmunkák. Az orgona felirata: Joseph Gotsch /1855/ Bürgen in Fürsenfeld. Weniger lesen