Jásd – Szűz Mária , a Világ Királynéja

Jásd – Szűz Mária , a Világ Királynéja
Kirchtag
01-01
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban híres Szt. Györgyről nev. bencés apátsága 1164-1543-ig. A török közeledtével elnéptelenedik. 1650-ben a Zichyek kezére kerül. 1690-től az apátságnak csak nevét viselik. 1757-ben népesül be újra tótokkal és németekkel. Kezdetben Súrtól kapnak gondozást. 1788-ban önálló lesz. 1757-64-ig magánházban végzik a liturgiát, 1764-ben fakp-nát emelnek. 1792-ben a mai kőtp-ot építik a bencés monostor helyén, annak anyagát is felhasználva. 1862-ben a tp a faluval együtt leég. 1865-66-ban újraépíWeiterlesen
"A kkorban híres Szt. Györgyről nev. bencés apátsága 1164-1543-ig. A török közeledtével elnéptelenedik. 1650-ben a Zichyek kezére kerül. 1690-től az apátságnak csak nevét viselik. 1757-ben népesül be újra tótokkal és németekkel. Kezdetben Súrtól kapnak gondozást. 1788-ban önálló lesz. 1757-64-ig magánházban végzik a liturgiát, 1764-ben fakp-nát emelnek. 1792-ben a mai kőtp-ot építik a bencés monostor helyén, annak anyagát is felhasználva. 1862-ben a tp a faluval együtt leég. 1865-66-ban újraépítik a szentély és sekrestye hozzáadásával. 1908-ban renoválták. 1955-ben kapta belső festését. Későbarokk. Mj. Méretei: 26x10 m.Tit: Mária királynő. Búcsú: máj. 31. Szi: jan. 24. Rn: jún. 20. Akv: 1763-tól. Hsz: 1118 (1146). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A mai templom az 1164-ben alapított, először 1256-ban említett és 1543-ban elpusztult, Szent Györgynek szentelt bencés apátság romjaira, annak anyagát felhasználva épült.
16-17. századi történet
A török közeledtével elnéptelenedik. 1650-ben a Zichyek kezére kerül. 1690-től az apátságnak csak nevét viselik.
Történeti leírás 1701-1945
1757-ben népesül be újra tótokkal és németekkel. Kezdetben Súrtól kapnak gondozást. 1788-ban önálló plébánia lesz. A faluban még 1779-ben is látszottak a középkori apátság romjai. 1760-ban az istentiszteleti hely "tiszta parasztházban" egy szoba. 1764-ben építtetett fakápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére a falu. Az 1779-ben tartott püspöki egyházlátogatás írta össze a fából épült kápolnát, egy oltárral és két haranggal. 1774 és 1792 között rossz állapotú. 1779-ben jelezte kegyúrként grWeiterlesen
1757-ben népesül be újra tótokkal és németekkel. Kezdetben Súrtól kapnak gondozást. 1788-ban önálló plébánia lesz. A faluban még 1779-ben is látszottak a középkori apátság romjai. 1760-ban az istentiszteleti hely "tiszta parasztházban" egy szoba. 1764-ben építtetett fakápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére a falu. Az 1779-ben tartott püspöki egyházlátogatás írta össze a fából épült kápolnát, egy oltárral és két haranggal. 1774 és 1792 között rossz állapotú. 1779-ben jelezte kegyúrként gr. Zichy István, hogy az elkövetkező két évben a régi romra új templomot kíván építtetni, engedélyezte Saitl János gyiróti esperesplébános. Az alapkövet márciusban helyezték el, az építkezésre azonban csak 1792-ben került sor. Az év decemberében kérte a falu a püspöki helynököt, hogy szentelje fel, mert készen van, és a régi “rozzant” templomban már nem férnek el, attól félnek, a fejükre dől. Az új templomot megáldották 1792. december 12-én Sz. Mária neve tiszteletére. 1809-ben tetejének javíttatását kérte a plébános. Az 1817. évi vizitáció jegyzőkönyvében rossz állapotban lévő, részben romos épületként írták le. Főoltára Mária nevének titulusát viselte, a mellékoltár pedig Szt. Vendel és Szt. Flórián tiszteletére állt. Festettfa-kórusán rossz orgona volt, ezenkívül szószék, keresztelőkút volt benne, tornyában pedig három harang. Ferenczi Ede plébános kifestette a templomot Schuldheisz Jánossal, állíttatott alapjából új oltárt. A megújított templomot Kacskovics Béni tb. kanonok súri esperesplébános áldotta meg 1852. máj. 27-én. Nagyobbíttatta a plébániaházat 1846-ban. 1862-ben tűzvész áldozata lett az egész község. A gerendás deszkafödémű, fakarzatos templom is leégett, a lángokból csak az anyakönyveket tudta megmenteni 1828-tól kezdődően. A templom fel- és átépítésére 1865-1866-ban került sor a szentély és a sekrestye hozzátoldásával. Erre utal a sekrestyeajtó zárókövén látható 1865-ös évszám. 1902: Jézus és Mária Szíve szobrok megáldása. 1904: Szent Antal-szobor. 1908-ban renoválták, új ablakok. 1913-ban templom helyreállítását engedélyezik. 1918-ban orgona és szentkút helyreállítása. 1923-ban és 1937-ben harangszentelés. Homlokzata átalakítva romantikus stílusban 1865-66-ban. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1955-ben kapta belső festését. 1959: belső felújítás; Kögl Lénárd plébános elvégezteti 1963-ban az orgona és kórus javítását, 1964-ben a templom külső vakolását, 1966-ban a templom kőkerítésének készítését, 1973-ban a templom hangerősítő felszerelését, 1976-ban a toronysisak és a ravatalozó javítását, 1977-ben új sekrestye építését. 1963: külső vakolás, torony renoválása; 1965: térrendezés a templom körül, Vándor Ferenc; 1976: sekrestyebővítés, Belényessy Jenő; 1982: külső tatarozás, Szanyi GyörWeiterlesen
1955-ben kapta belső festését. 1959: belső felújítás; Kögl Lénárd plébános elvégezteti 1963-ban az orgona és kórus javítását, 1964-ben a templom külső vakolását, 1966-ban a templom kőkerítésének készítését, 1973-ban a templom hangerősítő felszerelését, 1976-ban a toronysisak és a ravatalozó javítását, 1977-ben új sekrestye építését. 1963: külső vakolás, torony renoválása; 1965: térrendezés a templom körül, Vándor Ferenc; 1976: sekrestyebővítés, Belényessy Jenő; 1982: külső tatarozás, Szanyi György; 1964: a bencés apátság kapujához tartozó román kori kőfaragvány előkerülése Súron. 1991: A római katolikus templom előtt 1869-ben felállított kőkereszt térdeplőjéül szolgáló nagy követ megfordítva kiderült, hogy az a Szt. György bencés apátság XII. századi templomának részleteiben már ismert kapujához tartozik. 2011: XI-XII. századi templommaradvány és Árpád-kori sírok, leletmentő feltárás. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Jásd, Kossuth Lajos u. 81., hrsz. 601.
Védelem mértéke
műemlék/régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5635, 9910, 1958
Védelem azonosítója
8111
Védés ideje
2001
Védelemre javasoljuk
műemlék
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk, romantikus
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Jásd, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település kiteresedő utcáján álló, északnyugatnak tájolt épület, a hajónál kissé keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, délkeleti oldalán a homlokzat elé kissé kilépő toronnyal, a szentély délnyugati oldalán újabban épült, oromfalas-nyeregtetős sekrestyével. Oldalhomlokzatai simára vakoltak. Ablakai félköríves zárásúak, a tornyon nyíló záróköves keretű ajtó szegmensíves záródású. Főhomlokzatának párkány alatti részét pilaszterek tagolják. A nyugati homlokzat torony melletti szakaszaiba egy-Weiterlesen
A település kiteresedő utcáján álló, északnyugatnak tájolt épület, a hajónál kissé keskenyebb, sokszögzáródású szentéllyel, délkeleti oldalán a homlokzat elé kissé kilépő toronnyal, a szentély délnyugati oldalán újabban épült, oromfalas-nyeregtetős sekrestyével. Oldalhomlokzatai simára vakoltak. Ablakai félköríves zárásúak, a tornyon nyíló záróköves keretű ajtó szegmensíves záródású. Főhomlokzatának párkány alatti részét pilaszterek tagolják. A nyugati homlokzat torony melletti szakaszaiba egy-egy jellegzetes szemöldökű vakablak mélyed. A visszametszve lekerekített sarkú tornyot óraíves párkány koronázza és nyolcszögletű, szoknyás gúlasisak fedi. A jellegzetes, lépcsős szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten félköríves záródásokkal kettős ablak nyílik. Belső:A hajót három, a szentélyt egy csehsüveg-, valamint az íves záródásnak megfelelő boltozat fedi. A boltszakaszokat kettős hevederek választják el. A hajó utolsó boltszakaszát a két pillérre és három csehsüveg-boltozatra ültetett, három félköríves árkádra támaszkodó mellvédes karzat foglalja el. A két oszloppal és két angyallal díszített főoltár, valamint a sokszög alaprajzú szószék klasszicizáló romantikus stílusú. A szószék ajtaját a Szentlélek eljövetelét ábrázoló 1743-as dombormű, kosarának mellvédjét 1950-ben készített domborművek díszítik. A szószékkel átellenben, a diadalív pillérén a Szeplőtelen Szűz hatalmas méretű barokk szobra áll. A hajóban elhelyezett, kis méretű, háromalakos Kálvária-csoport szintén barokk stílusú. A boltozatokat díszítő, valamint a stációt alkotó falképeket Károly Gyula készítette az 1955-ös belső felújítás során. A bejárati ajtó és a padok klasszicista stílusúak. A hajó végében a középkori apátság kapuzatának néhány töredéke látható. Weniger lesen
Források
1975sem;
1975sem; canvis_vp_1780; VFL_VIII.31_Pfeiffer_cedulak; 154_Jasd_mj_rk_plebaniatemplom_VPMEGY_TOP_OMF_KB; acta_dioecesana; Veszprémi Hírlap 1902/III. X-27. szám (1902.07.06.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1904/II. XII-21. szám (1904.05.22.) 5. oldal; Veszprémi Hírlap 1937/IV. XLV-44.szám (1937.10.31.) 6.oldal; Pfeiffer1987;
Pfeiffer1987; 1975sem; VFL_I_5_b_2_doboz_1_csomo; Térrendezés, 1965. MÉM MDK Tervtár 3819; Sekrestyebővítés, 1976. MÉM MDK Tervtár 13603.; Külső tatarozás, 1982. MÉM MDK Tervtár 18063.; Veszprémi Napló XX. évf. 142. szám (1964.06.19.) 4. oldal; 154_Jasd_rk_tp_Rf_Iser45_1991_PA_p65; Veszprémi Napló 67. évf. 280. szám (2011.11.30.) 1. és 3. oldal; VMRT_04_119_121_kep_326;
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?torzssz=5635&azon=&nev=&statusz=&javved=&birsag=&tipus=&allapot=&cim=&megye=&telep=&vedes_eve=&datalas_reszlet=&datalas_relacio=&datalas_eve=
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?torzssz=5635&azon=&nev=&statusz=&javved=&birsag=&tipus=&allapot=&cim=&megye=&telep=&vedes_eve=&datalas_reszlet=&datalas_relacio=&datalas_eve=
https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?torzssz=5635&azon=&nev=&statusz=&javved=&birsag=&tipus=&allapot=&cim=&megye=&telep=&vedes_eve=&datalas_reszlet=&datalas_relacio=&datalas_eve=

Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Jásd