Kirchtag
Jézus Szíve vasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1958-ban önállósult Fűzfőgyárteleppel. 1970-ben nagyközséggé lett Litérrel. — A Vörösberény és Balatonkenese határában kialakuló fürdőtelep híveinek lelki gondozását kezdetben hol Vörösberény, hol Balatonkenese végezte. 1935-től Fűzfőgyártelep filiája lett. Az élénk hitélet lassan megteremti az önállósulás alapjait. 1929-ben Oltáregylet alakult, 1930-ban róm. kat. iskola, ahol miséznek is, 1936-ban elkészül a tp a XVIII. sz. végén elpusztult mámai tp romjainak szomszédságában. 1942-ben önálló …Weiterlesen
"1958-ban önállósult Fűzfőgyárteleppel. 1970-ben nagyközséggé lett Litérrel. — A Vörösberény és Balatonkenese határában kialakuló fürdőtelep híveinek lelki gondozását kezdetben hol Vörösberény, hol Balatonkenese végezte. 1935-től Fűzfőgyártelep filiája lett. Az élénk hitélet lassan megteremti az önállósulás alapjait. 1929-ben Oltáregylet alakult, 1930-ban róm. kat. iskola, ahol miséznek is, 1936-ban elkészül a tp a XVIII. sz. végén elpusztult mámai tp romjainak szomszédságában. 1942-ben önálló lett, a lelkész azonban ideiglenes lakásban kapott helyet. 1960-ban készült el az új pl-ház. Tp méretei: 18x9 m. — Ellátja Fűzfőgyártelepet is. Tit: Jézus Szíve. Búcsú: aug. 20. Szi: Jézus Szíve napja. Rn: jún. 9. Hsz: 1200. Mámai tp-rom románkori XIII. sz. M. " Weniger lesen
Általános jellemzők
A mai templom részbeni elbontásával és felhasználásával épített új templom egyhajós, önálló szentélyrésszel ellátott teremtemplom. A templomtesthez aszimmetrikusan kapcsolódik a hasáb alakú templomtoronnyal a bejárati szakaszon. Stílusa a változatos tetőformáknak köszönhetően leginkább a magyaros szecessziós épületekhez kapcsolódik.
Külső leírás
A templom változatos tömegformákat mutat. Jellegzetes a ciklopfalazással rakott mészkőburkolata. Az egyhajós templomtesthez aszimmetrikusan kapcsolódik a torony kissé hátraugrasztva s ezáltal mozgalmasabbá téve a homlokzatot. A főhomlokzat csonka kontyos tetővel fedett, a bejárat felett egy Krisztus-szobor talapzaton s két félköríves ablak látható. A bejárat robusztus kőpilaszterei vasbeton lemezt tartanak, s a bejárat beugró részein még a középkori bélletes kapuzatokra is látunk némi utalást. A…Weiterlesen
A templom változatos tömegformákat mutat. Jellegzetes a ciklopfalazással rakott mészkőburkolata. Az egyhajós templomtesthez aszimmetrikusan kapcsolódik a torony kissé hátraugrasztva s ezáltal mozgalmasabbá téve a homlokzatot. A főhomlokzat csonka kontyos tetővel fedett, a bejárat felett egy Krisztus-szobor talapzaton s két félköríves ablak látható. A bejárat robusztus kőpilaszterei vasbeton lemezt tartanak, s a bejárat beugró részein még a középkori bélletes kapuzatokra is látunk némi utalást. A torony hosszanti félköríves ablaka igazodik lezárásában a többi félköríves ablakhoz, a harangház felnyitása azonban érdekes vasbeton oszlopos áttört szerkezetet mutat, melyet egy vasbeton lemez zár le. A kívülről keresztházszerűen kiugró karzat hasonló csonka kontyos tetővel fedett, mint a főhomlokzat. Ez a változatos homlokzat, tömeg- és tetőformálás, a csonka kontyos tető mind a magyaros/nemzeti stílusirányzathoz kapcsolódik, ami részben a szecesszió gyökereiből kinőve, az erdélyi és a finn-magyar kapcsolatokkal átszőve a két világháború közötti építészeti útkeresésben is jelen van. A templom mellett állíttatták fel az egykor Balatonfűzfőn a Szent Imre Collegium Szent Imre-kápolnája előtt álló Szent Imre-szobrot. Weniger lesen
Belső leírás
A templom egyhajós teremtemplom önálló szentélyszakasszal. A térlefedés koporsófödém, a vízszintes részen kazettás famennyezettel borítva. A poligonális szentély a hatszög három oldalával záródik, és diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz, melytől egy lépcsőfokkal elemelkedik. A szentéllyel szemben karzat található, melynek pillérei kvázi háromhajósra osztják a karzat alatti szakaszt, s ez megismétlődik a karzat emeletén is. A főhajóban 3-3 és a szentélyben is 3 festett üvegablak látható: Szent Margi…Weiterlesen
A templom egyhajós teremtemplom önálló szentélyszakasszal. A térlefedés koporsófödém, a vízszintes részen kazettás famennyezettel borítva. A poligonális szentély a hatszög három oldalával záródik, és diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz, melytől egy lépcsőfokkal elemelkedik. A szentéllyel szemben karzat található, melynek pillérei kvázi háromhajósra osztják a karzat alatti szakaszt, s ez megismétlődik a karzat emeletén is. A főhajóban 3-3 és a szentélyben is 3 festett üvegablak látható: Szent Margit, Szent Család, és Szent Erzsébet, az ellentétes oldalon: Padovai Szent Antal, Szent Ilona és Szent Imre, a szentélyben pedig Szent István és Szent László királyok. A kórus ablakán a Szentlélek galambja látható. A főoltár mellett a diadalív két oldalán eredetileg a keresztelőkút (az evangéliumi oldalon) és egy mellékoltár (a leckeoldalon) kapott helyet. Egy utólagos sekrestyeajtó-nyitást követően az elrendezés felcserélődött. Az archív fényképen két félköríves fülke fogadta be a keresztelés jelenetét s a mellékoltár festményét, Veszeli Lajos alkotásait. Ezeket a fülkéket később a fal síkjával egy szintbe hozva megszüntették. Az oltárképek további sorsa nem ismert. A jelenlegi mellékoltáron egy Mária- és két angyalszobor látható. Weniger lesen
Általános állapot
jó
Források
minden primer forrás: oklevél, terv, rajz, fotó
Irodalomjegyzék
Veszprémi Egyházmegye Schematismusa 1975.
Karlinszky Balázs, A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között, Acta Papensia XI, 2011/3-4, 202-221.
Szőnyeg János, Fejezetek Balatonfűzfő történetéből, Balatonfűzfő, 2009, 366-375.
Karlinszky Balázs, A balatonfűzfői római katolikus egyházközségek a két világháború között, Acta Papensia XI, 2011/3-4, 202-221.
Szőnyeg János, Fejezetek Balatonfűzfő történetéből, Balatonfűzfő, 2009, 366-375.