Kirchtag
Egyházi év utolsó vasárnapja
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1211-ben a tihanyi apátság birtokai között szerepel. 1381-ben Szt. László tiszteletére emelt tp-ról tudunk. 1333-ban papja János. A XVIII. sz.-ban újratelepült falu lakói főleg ref.-ok. 1761-aben a tihanyi apátság kis kp-nát építtet a fürdőtelepen a gyógyforrás mellett a kevés kat. számára. Ezeket a palóznaki pl gondozza. Később a kat. hívek gyarapodtával állandó nyári lelkészt kapnak Tihanyból, majd a megnövekedett lelki igények kielégítésére a tihanyi apátság megépítteti a mai „Kerek templom…Weiterlesen
"1211-ben a tihanyi apátság birtokai között szerepel. 1381-ben Szt. László tiszteletére emelt tp-ról tudunk. 1333-ban papja János. A XVIII. sz.-ban újratelepült falu lakói főleg ref.-ok. 1761-aben a tihanyi apátság kis kp-nát építtet a fürdőtelepen a gyógyforrás mellett a kevés kat. számára. Ezeket a palóznaki pl gondozza. Később a kat. hívek gyarapodtával állandó nyári lelkészt kapnak Tihanyból, majd a megnövekedett lelki igények kielégítésére a tihanyi apátság megépítteti a mai „Kerek templom "-ot, 1841-46-ban. Klasszicista stílusú. M. Átmérője: 12 m. Pl-ház is készül mellé, de önállóvá az 1848-as események miatt nem sikerül szervezni. Sőt a kihelyezett lelkészség is megszűnt. 1869-ben újra állandó lelkészt kap a telepi kp-na, majd hosszú, szívós küzdelem után a hívek kérésére 1918-ban pl-t kap Füred és egy szükségkp-na kezdi meg működését. 1926-27-ben épül fel a mai kéttornyú, neoromán stílusú, nagy tp, a jellegzetesen Balaton-melléki vörös kőből. Mérete: 33x20 m. A tp-mal egyidőben vele egybeépítve ugyanolyan anyagból és stílusban készült a pl-ház. Temetőben tp-rom, románkori, XIII. sz.-i, bővítve a XV. sz.-ban, későgótikus. M.Tit: Krisztus Kir. Búcsú: Krisztus Kir. vasárnap. Szi: febr. 14. Rn: aug. 20. Akv: 1918-tól. Hsz: 4714 (9734). " Weniger lesen
Általános jellemzők
A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. 1924-ben az egyháztestületi gyűlésen bejelentette Luttor Ferenc plébános, hogy a szükségkápolna kicsinek bizonyul, ezért új templom felépítését szorgalmazza. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést. Luttor…Weiterlesen
A füredi katolikus hívek a 19. század végén a paloznaki plébániához tartoztak. Már régóta szerették volna, hogy önálló plébánia létesüljön Füreden. Tervezett templomuk számára 1910-ben egy telket vásároltak a veszprémi káptalantól, amelyen egy vendégfogadó állt. 1924-ben az egyháztestületi gyűlésen bejelentette Luttor Ferenc plébános, hogy a szükségkápolna kicsinek bizonyul, ezért új templom felépítését szorgalmazza. Eladták az épületet, adományokból, kölcsönből megkezdték az építkezést. Luttor Fábián Gáspár építészt kérte fel a templom tervezésére, aki a tervek elkészítését térítésmentesen elvállalta. 1925-ben megalakult a templomépítő bizottság. Az 1926-os alapkőletételi ünnepséget követően, 1927. márciusában már álltak a falak, és kész volt a tető is. 1927. szeptember 29-én szentelte fel a templomot Rott Nándor püspök Krisztus Király tiszteletére. Krisztus Király ünnepe aránylag újkeletű volt, hiszen XI. Pius pápa 1925. december 11-én rendelte el, így a füredi templom az elsők között van az országban, amit e titulust kapta. Fábián Gáspár egy, a helyi anyagokra, így a balatoni vörös mészkőre épülő koncepció mentén egy két homlokzati tornyos kereszthajóval ellátott háromhajós, félköríves lezárású szentéllyel végződő neoromán templomot tervezett. A két magasba szökő, négyzetes alapú, gúlasisakkal fedett torony között visszaugrasztva helyezkedik el a főbejárat szakasza. A vörös kő intenzív használata mellett a vakolt felületek e kőhöz igazodó halvány vöröses-rózsaszínes árnyalatot kaptak, és a fugák is vöröses színű malterrel készültek az egységesség érdekében. A homlokzat kiválóan leképezi a mögötte rejlő háromhajós bazilikát. A háromtengelyes nyíláskiosztás felett nagy méretű kerek rózsaablak világítja meg a karzatot. A szélfogót az orgonakarzat, majd a háromhajós szakaszt az oltár előtti keresztház követi, s végül a diadalíven át a szentély teréig jutunk el. A bejárati szakasznál a kórus mellvértje alatt jobbról megfestették a felszentelő püspököt, Rott Nándort és az építő plébános Luttor Ferencet. Az oltárt és Krisztus Király szobrát Kerger Ferenc készítette. A mellékoltárok Kéri Gábor veszprémi asztalosmester alkotásai. Szűz Mária és Szent József szobrait Krasznay (Krausz) Lajos faragta. A színes üvegablakok közül 27 db Palka József üvegművész alkotása, ezek már a felszentelésre elkészültek. Palka József alkotásai sorrendben: Goretti Szent Mária, Szent I. Gyula pápa, Szent György, Loyolai Szent Ignác, Szent Anna, Szent Ilona, Borromei Szent Károly, Szent Imre herceg, Szent István király, Tours-i Szent Márton, Fájdalmas Szűzanya, Szenvedő Krisztus, Szent Dénes, Keresztelő Szent János, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent László király, Árpád-házi Szent Margit, Szent József és a Gyermek Jézus, Assisi Szent Klára, Assisi Szent Ferenc, Szent Ágnes, Szent Lajos francia király, Páduai Szent Antal, Szent Tibor és végül további két geometriai díszes üvegablak. 2016 óta a balatonfüredi Települési Értéktár részei a Palka József-féle üvegablakok. 2000-2001 között készült el a kassai vértanúk ablaka, illetve XIII. János pápa, Mindszenty bíboros, Boldog Gizella, Pio atya és Kalkuttai Teréz anya ablakai modern szellemben. A templom dús kifestése egységes koncepció eredménye. A falakon szőnyegszerű geometrikus motívumok, míg az éleken ornamentális díszek kaptak helyet. A színek és tónusok ismétlődnek a templom tereiben. A kék, arany, bordó a domináns színek, amelyek meghatározzák a díszítést. Weniger lesen