Kirchtag
Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Középkori falu. 1349-ben Boldé, 1476-ban Bulda. 1488-ban a zirci apát és Essegvári György a birtokos. 1552-ben feldúlja a török. A XVIII. sz.-ban először a kislődi, 1788-tól az ajkarendeki, majd a tósokberéndi, 1928-tól az ajkai plébánia gondozta. 1944-ben kap önálló lelkipásztort, aki bérelt házban lakott és az iskolában gyűjtötte össze a híveket. 1950-51-ben kápolnát építenek, és vele egy fedél alá szerény lelkészlakást. 1965-ben új tetőszerkezet készült, 1967-ben új padok. 1973-ban új menny…Weiterlesen
"Középkori falu. 1349-ben Boldé, 1476-ban Bulda. 1488-ban a zirci apát és Essegvári György a birtokos. 1552-ben feldúlja a török. A XVIII. sz.-ban először a kislődi, 1788-tól az ajkarendeki, majd a tósokberéndi, 1928-tól az ajkai plébánia gondozta. 1944-ben kap önálló lelkipásztort, aki bérelt házban lakott és az iskolában gyűjtötte össze a híveket. 1950-51-ben kápolnát építenek, és vele egy fedél alá szerény lelkészlakást. 1965-ben új tetőszerkezet készült, 1967-ben új padok. 1973-ban új mennyezet fa- és részben alumínium lemezekből. A kp-na mellé új sekrestye került, és a lakást korszerűsítették. A kápolna méretei: 13x9,5 m. Előtte harangláb két haranggal. Tit: Szűz Mária Szíve. Búcsú: aug. 22. Szi: nov. 28. Rn: szept. 10. Akv: 1945-től. Hsz: 1800." Weniger lesen
Általános jellemzők
A paplakként engedélyeztetett, templomnak épülő objektum terveinek elkészítését Vándor Ferenc építészmérnök, egyházmegyei építész készítette. A kezdeti szerény méretű terveket egy lényegesen komplexebb épület tervei követték, melyhez a kivitelezők számára kiírt pályázatot már 1949-ben a meghirdetés után nem sokkal bírálták is. A templom építése rendkívüli gyorsasággal kezdődött meg, s végül 1951-ben fejeződött be. Eredetileg nem terveztek tornyot, az jóval később kapcsolódott hozzá. A templom Bó…Weiterlesen
A paplakként engedélyeztetett, templomnak épülő objektum terveinek elkészítését Vándor Ferenc építészmérnök, egyházmegyei építész készítette. A kezdeti szerény méretű terveket egy lényegesen komplexebb épület tervei követték, melyhez a kivitelezők számára kiírt pályázatot már 1949-ben a meghirdetés után nem sokkal bírálták is. A templom építése rendkívüli gyorsasággal kezdődött meg, s végül 1951-ben fejeződött be. Eredetileg nem terveztek tornyot, az jóval később kapcsolódott hozzá. A templom Bódé központjától kissé távolabb épült fel. Az épülettömbben egymás mellett helyezkednek el a templom és a sekrestye, valamint a déli oldalon a paplak és az egyházközségi iroda helyiségei. Az északi részhez hozzátoldott épületrész garázsként volt használatos. A templomi traktust a torony hangsúlyozza. A 12 m magas, 2x2 méter alapterületű torony klinkerből épült, s Wagenhoffer Dezső kőműves készítette 1980-ban. A tornyon keresztül lehet belépni az épületbe, ezáltal fedett bejárati szakasz jött létre. Az épület az építés korabeli időszak templomépítkezéseihez igazodva kívülről kevéssé hirdeti templomjellegét, inkább lakóházhoz hasonlatos. A toronyban 1980-ban és 1981-ben az őrbottyáni harangöntödében készült két harang kapott helyet. A belső, téglány alakú térbe a karzat alatti bejáraton jutunk be. A karzattal szemközt kapott helyet az oltár. Az egyterű templom boltozata alumíniumprofilokból készített kazettás síkmennyezet, ami az oldalfalak mellett íves famennyezetben folytatódik. Anyaghasználatában egyrészt a kor jellegzetességei, másrészt a bányaiparvidék jellegzetességei fedezhetők fel a vasbeton, az üvegtégla, a klinker és az alumíniumprofilok alkalmazásában.
Az oltárt, a szobrokat és a templombelső kialakítását Farkas Tibor képzőművész készítette. Szintén az ő műve az oltár mellett elhelyezett keresztelőkút. Az oltárképet 1956-ban áldották meg. 1990-ben Mohay Attila budapesti képzőművész készítette a festett üvegablakokat az oldalfalakon és az ajtótáblákban. Weniger lesen
Források
Tatai Zoltán: A bódéi egyházközség 60 éve; Tatai Zoltán: Szülőfalum Bódé