Általános jellemzők
A település központjában álló, klasszicizáló késő barokk templom, épült 1826-ban. A temlom előtt kő feszület (20. sz. eleje) és nívós, népies barokk megfogalmazású Szentháromság-oszlop (1912) A templom főhomlokzatával átellenben, a főútba leágazó kis utcatúloldalán téglalap alaprajzú, nyeregtetős, kvádermintájú vakolattal ellátott kápolna ("Úrnapi kápolna") áll. Oromzata háromkarájos, benne három csillag, alatta 1917-es évszám. A többi homlokzat simított vakolt keretezésen belül höbörcsös vakola…Weiterlesen
A település központjában álló, klasszicizáló késő barokk templom, épült 1826-ban. A temlom előtt kő feszület (20. sz. eleje) és nívós, népies barokk megfogalmazású Szentháromság-oszlop (1912) A templom főhomlokzatával átellenben, a főútba leágazó kis utcatúloldalán téglalap alaprajzú, nyeregtetős, kvádermintájú vakolattal ellátott kápolna ("Úrnapi kápolna") áll. Oromzata háromkarájos, benne három csillag, alatta 1917-es évszám. A többi homlokzat simított vakolt keretezésen belül höbörcsös vakolat. Belső tere lapos csehsüvegboltzatos lefedésű, bent falazott oltártömbbel, egyes afdok szenrint Szentháromság-szobor állt benne. Weniger lesen
Külső leírás
Megközelítőleg keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel ellátott templom, a nyugati homlokzatán enyhén kiülő homlokzati, órapárkányos toronnyal, amelyet törtvonalú sisak fed, kés toldalán egy-egy íves féloromzattal, rajtuk fesztondíszes kővázákkal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A templom homlokzatai tükrös tagolásúak. A két pilaszter által keretelt toronyhonlokzaton egyenes záródású főbejárati kapu nyílik, tagolt szalagkeretes szerkezettel, fölötte timpanon …Weiterlesen
Megközelítőleg keletelt, egyhajós, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel ellátott templom, a nyugati homlokzatán enyhén kiülő homlokzati, órapárkányos toronnyal, amelyet törtvonalú sisak fed, kés toldalán egy-egy íves féloromzattal, rajtuk fesztondíszes kővázákkal, a szentély déli oldalán sekrestyével. A templom homlokzatai tükrös tagolásúak. A két pilaszter által keretelt toronyhonlokzaton egyenes záródású főbejárati kapu nyílik, tagolt szalagkeretes szerkezettel, fölötte timpanon látható, az ajtószárny rombuszmintás, a zár klasszicizáló, 20. sz. végi darab. A karzatszinti ablak félköríves lezárású, tagolt szalagekeretes, a zárókő stilizált levéldíszes, a kötényben sűrűn egymás mellett álló csepdíszek, válozó mélységbe lecsüngve. A karzatszinti ablak fölött vakolt keretezésben 1826-os évszám látható. A pilaszterek által közrefogott harangszinti ablak köténye gyémántmetszéses díszítésű. A karzatszinti lizénák, illetve a harangszinti pilaszterek rozettás díszűek, melyekről cseppdíszek csüngenek alá. A torony, illetve a hajó ablakai féköríves lezárásúak, az utóbbiak keretezés nélküliek. Az északi hajóhomlokzat középső tengelyében nincs ablak. A sekrestye nyugatra és egy hasábkeretes szerkezettel keletre nyílik ajtóval, utóbbi ajtószárnyarombuszmintás, kilincs klasszicizáló, ablaka délre néz. A tagolt főpárkány a hajón és a szentélyen azonos magasságú és profilozású, finom kialakítása a két épülketrész déli oldali csatlakozásánál a lehullott meszelés alól kilátszik. Weniger lesen
Belső leírás
A hajót három, hevederekkel tagolt csehsüveg- boltozat fedi, a szentélyt csehboltozat, az utóbbit historizáló díszítőfestés borítja. A nyzgati karzata falazott, kihasasodó mellvéddel készült, tükrös tagolású, kosárívvel nyílik a hajóba. Az orgona használaton kívüli, rossz állapotú, 19. sz. A két-két oszloppal díszített, barokk tabernákulumot adoráló angyalok fogják közre. A Szeplőtelen Szűzet ábrázoló, 20. század második feléből való, falra akasztott oltárkép a korábbi helyére került. Az északi …Weiterlesen
A hajót három, hevederekkel tagolt csehsüveg- boltozat fedi, a szentélyt csehboltozat, az utóbbit historizáló díszítőfestés borítja. A nyzgati karzata falazott, kihasasodó mellvéddel készült, tükrös tagolású, kosárívvel nyílik a hajóba. Az orgona használaton kívüli, rossz állapotú, 19. sz. A két-két oszloppal díszített, barokk tabernákulumot adoráló angyalok fogják közre. A Szeplőtelen Szűzet ábrázoló, 20. század második feléből való, falra akasztott oltárkép a korábbi helyére került. Az északi szentélyfalon profilált vállakra támaszkodó, vízszintes áthidalós falifülkében újabb Szent Sír. A déli szentélyfalon a sekrestyeajtótól keletre kis homorú belsejű falifülke látható. A sekrestyéből a szentélybe nyíló ajtó és ablak asztalosszerkezetei az 1820-as évekből vannak. A klasszicizáló későbarokk stílusú szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. Kosarát rátétek, hangvetőjét angyalszobor és vázák díszítik. Késő barokk keresztelőkút alja kőből készült. Az 1827-ben készült padok igényes, későbarokk stílusú darabok, az egyik előlapján CFZ monogram fesztondísz és 1827-es évszám. A sekrestyeszekrény 1834-es évszámmal ellátott darab, nagyrészt megvannak a zárjai, címerei. A sekrestyében használaton kívüli, historizáló tabernákulum-szekrényke. A járófelületet középen kelheimi lapok burkolják, a két oldalfal mellett cementlapok. A toronyaljban a falban a bejárat két oldalán egy-egy barokkizáló szenteltvíztartó. Tobábbi berendezés: 20. sz. eleji szentszobrok, Lourdes-i barlang stb. Weniger lesen
Általános állapot
jó
Források
településre első adat: Szentpétery 1927. 362.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Szentpétery 1927. 362.
település birtokosa: Szentpétery 1927. 362.
templom kegyura: Szentpétery 1927. 362.
középkori templom építési kora és átalakítása: Szentpétery 1927. 362.
protestáns használat: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
16-17. századi történet: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
plébánia újraalapítása: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
török utáni templom építése: Metrák 1949. 56. 62. Ila-Kovacsics 1964 413.; VFL I. 1. 8. 385.; VFL VIII. 31. I. 41. Vöröstó; ACP 230-231.; Lichtneckert 2009. 429.
török utáni tp. építtetője: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
történeti leírás 1701-1945: Ila-Kovacsics 1964 413. VFL VIII. 31. I. 41. , VFL acta dioecesana Vöröstó 2625/1908, 3177/1912, 3342/1912.; VH 1925/III. XXXIII-39.szám (1925.09.27.) 4.oldal; Veszprémi Napló 61. évf. 202. szám (2005.08.30.) 8. oldal.
történeti leírás 1945-: VFL I. 1. 8. 271.; VFL I. 5. b. 2. doboz 1. cs. 9.; Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. 323. Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. 255.; Veszprémi Napló LII. évf. 286. szám (1996.12.07.) 3. oldal; MÉM MDK Tervtár ltsz. 184.
építészek, és kivitelezők: VFL VIII. 31. I. 41.
más mesterek neve: VFL VIII. 31. I. 41.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Szentpétery 1927. 362.
település birtokosa: Szentpétery 1927. 362.
templom kegyura: Szentpétery 1927. 362.
középkori templom építési kora és átalakítása: Szentpétery 1927. 362.
protestáns használat: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
16-17. századi történet: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
plébánia újraalapítása: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
török utáni templom építése: Metrák 1949. 56. 62. Ila-Kovacsics 1964 413.; VFL I. 1. 8. 385.; VFL VIII. 31. I. 41. Vöröstó; ACP 230-231.; Lichtneckert 2009. 429.
török utáni tp. építtetője: VFL VIII. 31, I. 41. Vöröstó
történeti leírás 1701-1945: Ila-Kovacsics 1964 413. VFL VIII. 31. I. 41. , VFL acta dioecesana Vöröstó 2625/1908, 3177/1912, 3342/1912.; VH 1925/III. XXXIII-39.szám (1925.09.27.) 4.oldal; Veszprémi Napló 61. évf. 202. szám (2005.08.30.) 8. oldal.
történeti leírás 1945-: VFL I. 1. 8. 271.; VFL I. 5. b. 2. doboz 1. cs. 9.; Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. 323. Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. 255.; Veszprémi Napló LII. évf. 286. szám (1996.12.07.) 3. oldal; MÉM MDK Tervtár ltsz. 184.
építészek, és kivitelezők: VFL VIII. 31. I. 41.
más mesterek neve: VFL VIII. 31. I. 41.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Petrák Mihály: Acsády Ádám veszprémi püspöksége. Veszprém, 1949. Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836. Veszprém, 2009.