Városlőd – Szent Flórián-kápolna

Városlőd – Szent Flórián-kápolna
Történeti leírás
Első adat a településről
1240: Leueld néven a veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor birtoka.
Első adat a templomról
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor, melyet először 1347-ben említenek (Tapolca birtokosaként). 1369-ben még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). Alapítólevele későbbi: 1378.
Település birtokosa
A veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor, majd a király, illetve adományaként a kolostor.
Kegyúr
A király a középkor végéig.
Középkori templom építési kora és átalakítása
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításho…Weiterlesen
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz köthetők. Weniger lesen
16-17. századi történet
A reneszánsz faragott kövek (pl. az 1521-es dátumú díszkút-töredék stb.) egy 16. sz. eleji átalakításra utalnak. 1527: az ún. Karthauzi Névtelen valószínűleg itt fejezi be magyar nyelvre fordított prédikáció- és legendagyűjteményét (Érdy-kódex). A 16. sz. elején készült egy ábrázolás a kolostorról, melyet Nürnbergben őriznek. 1531: erődítik. 1552: felrobbantják a magyarok, nehogy a török használhassa (hasonlóképp a nagyvázsonyi és a tálodi pálos kolostorhoz).
Újraalapítás
1720 táján.
Török utáni templom építése
1732-ben már áll egy fatemplom Szt. Mihály tiszteletére, de nem a mai helyén (a régi, 1846-ban állt postaépület, ill. temető mellett).
Török utáni templom építtetője
A veszprémi püspök.
Történeti leírás 1701-1945
Az 1824. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben az áll, hogy 1809-ben építették a városlődi hívek, a helyi hagyomány szerint viszont az 1822. évi tűzvész után emelték.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. kp
Elhelyezkedés
8445 Városlőd, Kossuth L. u. 12. , hrsz.: 606., 47°08'44.6"N 17°39'07.5"E
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
6581
Védelem azonosítója
10562
Védés ideje
1967
Eredeti jelleg
kápolna
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szt. Flórián, 1809 (?)
Mai meghatározó korstílusa
népies barokk
Mérete
3,8 m széles, 4,00 m hosszú
Építészek, kivitelezők

Általános jellemzők
A Kossuth Lajos utca és a Kolostor utca találkozásánál lévő kiteresedésre néző népies barokk kápolna, épült 1809-ben vagy 1822-ben.
Külső leírás
Félköríves szentéllyel záródó, téglalap alaprajzú, ablaktalan kápolna. Két félköríves oszlop határolta főhomlokazat, közöttük szegmensíves ajtónyílás, felette tört vonalú íves barokkos oromzat. Vakolt, meszelt.
Belső leírás
A szentélyt egy-egy féloszlopos falpillérre támaszkodó, kosáríves diadalív választja el a csehsüveg-boltozattal fedett hajótól. A szentélyben a falazott oltáron volutás fatalapzaton Szent Flórián festett, népies barokk faszobra áll, amint vizet loccsant a szobor mellé helyezett faházikóra.
Általános állapot
jó
Források
VFL I. 1. 8/128. Can Vis. 1824.

Pfarren

Siedlungen