Általános jellemzők
Kezdetben csak egy kis weekendkápolna, illetve fedett szentélyfülke építése merült fel, majd később a hívek szempontjainak figyelembevételével módosult a program, s végül egy kis méretű egyszerű, modern kápolna épült fel. A teremtemplom önálló szentélyrész nélkül és torony nélkül épült.
Külső leírás
A kápolna tömege egyszerű, téglalap alakú, nyeregtetővel fedett kis épület, oldalt 3-3 csúcsíves záródású ablak nyújtott megvilágítást. Belső tere a források szerint összesen 4x6 méter volt, falai üreges 28 cm-es téglából épültek. Lefedése a tető hajlásszögével megegyező szarufás fedélszék torokgerenda nélkül, a deszkaborítás a szarufák közeiben festéssel díszítve. Teteje rozsdabarna palával fedett. Homlokzata a telepen akkor használatos halványsárga színezésű kőporos vakolat volt. Tervezője Tób…Weiterlesen
A kápolna tömege egyszerű, téglalap alakú, nyeregtetővel fedett kis épület, oldalt 3-3 csúcsíves záródású ablak nyújtott megvilágítást. Belső tere a források szerint összesen 4x6 méter volt, falai üreges 28 cm-es téglából épültek. Lefedése a tető hajlásszögével megegyező szarufás fedélszék torokgerenda nélkül, a deszkaborítás a szarufák közeiben festéssel díszítve. Teteje rozsdabarna palával fedett. Homlokzata a telepen akkor használatos halványsárga színezésű kőporos vakolat volt. Tervezője Tóbiás Lóránd. Weniger lesen
Belső leírás
A dekoratív belső kifestés éppúgy a római iskolás Jeges Ernő festőhöz köthető, mint az említett Budai Collegium kápolnájának triptichonja. A kifestés mecénása Tiefenthaler József igazgató volt. A fűzfői kápolna kifestésének ötlete az építést követően merült fel, s a Collegium bizottsága a Budán is dolgozó Jeges Ernőt kérte fel a kápolna kifestésére, melyre 1941-ben került sor. A korábban fehérre meszelt kápolnában csak néhány kovácsoltvas szimbólum alkotta a díszítést. A kápolna kifestésekor ke…Weiterlesen
A dekoratív belső kifestés éppúgy a római iskolás Jeges Ernő festőhöz köthető, mint az említett Budai Collegium kápolnájának triptichonja. A kifestés mecénása Tiefenthaler József igazgató volt. A fűzfői kápolna kifestésének ötlete az építést követően merült fel, s a Collegium bizottsága a Budán is dolgozó Jeges Ernőt kérte fel a kápolna kifestésére, melyre 1941-ben került sor. A korábban fehérre meszelt kápolnában csak néhány kovácsoltvas szimbólum alkotta a díszítést. A kápolna kifestésekor kerültek a mennyezetre a magyaros vésett motívumokat utánzó festett minták is. Ezek váltakozva kék vagy piros alapon egy-egy vallási szimbólumot fogtak körbe. Jeges Ernő oltár mögötti freskója a trónoló Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolja magyar szentek társaságában balatoni háttérrel, Tihany és a Badacsony sziluettjével. Az oldalfalakra Szent Imre életéből vett jelenetek kerültek. A bejárat felett Szent Imre siratása, kétoldalt a sírjánál történt csodatétel jelenetének - amikor a bűnös Konrádról lehullanak a bilincsek - ábrázolása volt látható. Weniger lesen
Források
A fűzfői Szent Imre kápolna, Magyar Építőművészet, 1941, 398-399.
Voit Pál, A fűzfői Szent Imre kápolna, Szépművészet, 1940, 71-72.
Kopp Jenő, Jeges Ernő, Szépművészet, 194, 295-301.
Térképrészlet 1924-ből, ami a Balatonkenesétől Balatonfűzfőhöz csatolt területeket ábrázolja.
Voit Pál, A fűzfői Szent Imre kápolna, Szépművészet, 1940, 71-72.
Kopp Jenő, Jeges Ernő, Szépművészet, 194, 295-301.
Térképrészlet 1924-ből, ami a Balatonkenesétől Balatonfűzfőhöz csatolt területeket ábrázolja.
Irodalomjegyzék
Szőnyeg János, Fejezetek Balatonfűzfő történetéből, Balatonfűzfő, 2009, 366.